Ültem volna inkább otthon a kanapén a vb-ig?

Rajna Miklós maga mesélte el, hogyan kötött ki végül a brit elitligás Coventrynél.

Kedd este adtunk hírt a roppant örömteli fejleményről, miszerint Rajna Miklós a szezon végéig az EIHL-es Coventry Blaze-nél szerepel az Újpesttől kölcsönben. A válogatott portás blogunknak elmesélte, hogyan jött a váratlanul jó lehetőség. „Miután az Újpesttel sajnálatos módon kiestünk az Erste Ligában, az utolsó meccsre egyet aludva, a gondolataimat rendszerezve leültem, hogy akkor most hogyan tovább. Gyorsan realizáltam ugyanis, hogy a klubszezonomnak hirtelen vége, a válogatott összetartásig és a világbajnokságig pedig még nagyon sok idő van – márpedig én nagyon szeretnék ott lenni, és bízom benne, hogy a stáb is számít rám. Mindenképpen meg akartam mutatni, hogy több van bennem, mint ami idén Újpesten kijött. Az ügynököm keresett néhány ajánlatot, így találtunk végül egymásra a Coventryvel.”

Rajna nem is tagadta, nagyon nehezen élte meg a minden várakozást alulmúló újpesti bajnoki idényt, ugyanakkor örül, hogy adódott még egy lehetősége kiegyenesíteni a szezonját. Mint mondta, elsődleges célként az motiválta, hogy a tamperei elit-világbajnokságig formában tartsa magát ahelyett, hogy otthon lógatta volna az orrát. „Tipikusan az egyik szemem sír, a másik nevet szituáció ez. Egyrészről sír, amiért ennyire borzalmas szezonunk volt az Újpesttel – nagyon nehéz volt így önbizalommal játszani –, nevet viszont, amiért ennyire jó lehetőséget kaptam viszonylag rövid időn belül. A brit liga ugyanis kiváló, a magyar bajnokságnál biztosan erősebb, és bár a másik kapus, a finn srác sokat védett a szezonban, biztos vagyok benne, hogy én is fogok meccseket kapni. Hogy most ez pontosan hány meccs lesz, egy, öt, hét vagy tíz, nem tudom, ez nyilván a teljesítményemtől is függ majd, de akármennyi is, annál biztosan csak jobb lehet, mintha otthon ültem volna a kanapén a vb-ig. Lett volna ajánlatom egyébként a szlovák Extraligából is, de ott csak abban az esetben vettek volna számításba, ha valamelyik kapus megsérült volna. Annál biztosan jobb ez a lehetőség.”

A legnagyobb nehézségként azt említette, hogy meg kellett hoznia azt az áldozatot, hogy családját, feleségét és kisfiát otthon kellett hagynia, de remélhetőleg megéri majd a néhány hetes nélkülözés. „Azt sajnos nem sikerült megoldanunk, hogy a családot is kihozzam ide magammal Coventrybe. Ez a része mindenképpen nehéz lesz, mert itt most lesz még 14 alapszakaszmeccsünk, utána pedig amint vége a szezonnak, remélhetőleg csatlakozhatok a vb-felkészüléshez, tehát a családomat hosszú hetekig nem látom majd. Ezt meg kell oldanunk valahogy, de remélhetőleg megéri majd kibekkelni ezt a hosszabb időt. A hátralévő 14 meccs után itt a rájátszás úgy néz ki, hogy van egy oda-visszavágós, Bajnokok Ligája-szerű negyeddöntő, majd egy kvázi final four, egy négyes döntő, mint itthon a Magyar Kupa-döntő. Ez errefelé egy hatalmas hokiünnep, mindenhonnan érkeznek a szurkolók, még az olyan, 7-8 ezres csarnokok is megtelnek, mint a nottinghami vagy a sheffieldi.”

Rajna Miklós végül köszönetet mondott Ancsin János szakosztály-igazgatónak is, hogy lehetővé tette a kölcsönjátékot. „Jani bá is úgy volt vele, hogy a magyar hoki érdekét nézi, hiszen szeretné ő is, ha ott lehetnék a vb-keretben, mint újpesti kapus. Arról nem beszélve, hogy némi légiós-plusztapasztalat a jövőre nézve is csak jól jöhet. Úgyhogy már itt vagyok kint, Coventryben, hétfő este jöttem, kedden már meg is volt az első edzésünk, szombaton pedig már jön is az első meccsünk Sheffieldben!”

fotó: Vörös Dávid