Ősztől bevezetik a trapézszabályt az Erste Ligában
A változtatást a csapatok már elfogadták a magyar bázisú nemzetközi bajnokság csütörtöki ligaülésén.
Az NHL-ben és a KHL-ben már alkalmazott szabály lényege, hogy a kapusok a pálya alapvonal mögötti részén nem mindenütt játszhatják meg a korongot. A kapu mögötti trapéz alakú részen igen, de a sarkokban például már nem. A cél a játék gyorsítása, a támadóhoki segítése, a hibrid tilos praktikusabb alkalmazhatósága. Gebei Péter játékvezető-mentor eljuttatta blogunkhoz a pontos tudnivalókat.
A szabály a 2020/21-es szezonban életbe lép, de mivel újdonság lesz a kapusok számára, a beidegződésekre tekintettel november 1-jéig türelmi időt alkalmaznak. Ezalatt az első hiba estén a játékvezető megállítja a játékot és figyelmezteti a kapust, melynek magyarázatát a vétkes csapat edzőjével is közli. Ezt követően bedobásra kerül sor a hibát vétő kapus harmadában, a hibához közelebbi bedobóponton. A második hiba esetén már kétperces kisbüntetést kell alkalmazni. A kiállítást a jégen lévő játékosok egyike tölti le, akit az edző kijelöl.
A részletek:
1. A kapus nem játszhatja meg a korongot az alapvonal mögött, ha a kijelölt területen kívül van. Ezt a területet olyan vonallal kell meghatározni, amely mindkét kapuvastól 244 centiméter távolságban kezdődik, és átlósan húzódik a palánkig, egymástól 853 centiméterre. (A megadott paraméterek 60×30 méteres pályához tartoznak. Minden pályán, melynek méretei mások, a paraméterek arányosan torzulnak.)
2. Ha kapus a kijelölt területen kívül játssza meg a korongot, kisbüntetést kell kiszabni a játék késleltetésért. A megítéléskor a döntő tényező a korong helyzete. A kisbüntetés nem szabható ki, ha a kapus a korong megjátszása közben legalább az egyik korcsolyájával érinti a kapuelőteret.
3. Amennyiben a kapus a trapézzónában van, megjátszhatja vagy elkaphatja a korongot, de azonnal le kell tennie a jégre. A korongot a kezében vagy a kesztyűjében nem szabad hosszabb ideig tartani, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy a jégre tegye azt. Ebben az esetben az irányadó IIHF-szabály: a kapust, aki három másodpernél tovább fogja a korongot, holott nem támadja őt ellenfél, kisbüntetéssel kell sújtani.
4. Ha a kapus az úgynevezett trapézzónában tartja a korongot a kezében vagy a kesztyűjében, vagy jégzúzalékkal takarja-akadályozza a korong szabad mozgását, a kapuhálóhoz szorítja azt ütővel, bármely testrészével vagy védőfelszerelésével, akkor kisbüntetést kell kiszabni a játék késleltetéséért.
5. Ha a kapus az alapvonalon túl és a trapézzónán kívül bármilyen módon hozzáér a koronghoz, akkor a játék késleltetéséért kisbüntetést kell kiszabni, függetlenül attól, hogy az ellenfél nyomást gyakorolt-e rá.
További cikkek
- Az egyéni hibák kihatással vannak a csapatra, és ezekből azért még akad
- FTC-Telekom–Dunaújvárosi Acélbikák 4-2
- A Fradi és a DAB egymás ellen eredhet a mezőny után
- Kezdhettük volna jobban a meccset
- Saját magunkat gáncsoltuk el a sok kiállítással
- Egyértelműen a frissességen múlott
- Most a második harmadban játszottunk jól
- Sol bunyója is kellett a sikerhez, rengeteg tüzet adott a jégen és a nézőtéren is
- DEAC–BJAHC 3-4