Az NHL-draft kőkemény paradoxonai

 

Hogy lehet megjósolni egy 18 évesről, hogy milyen játékos lesz felnőttként? A szakértők szerint sehogy.

1979 júniusában az akkor 20 éves Mats Naslund éppen túl volt élete második felnőtt szezonján. Nevelőegyesületétől, a manapság Galló Vilmost is foglalkoztató Timrától átkerült a Brynasba, de teljesítménye nem esett vissza, az egy évvel korábbi 19 pont helyett 24-et szerzett. Június végén kapott egy telefont, ügynöke, Björn Wagnsson hívta, és közölte vele, hogy két nappal korábban az NHL-draft második körének 37. helyén leigazolta a Montréal Canadiens. Naslund azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mi az a draft, vagy hogy mindez mit jelent a számára. Még három évet lehúzott a Brynasben, 1982-ben mutatkozott be a Habsnál, ahol végül 651 mérkőzésen lépett pályára, és 634 pontot szerzett.

A történetet Szymon Szemberg osztotta meg a minap. Azért idéztük fel, mert kiválóan érzékelteti, mennyire más világ volt akkoriban, az internet, a Facebook és Twitter előtt. Más volt a liga is, közel sem volt ekkora felhajtás a draft körül. Egyvalami nem változott: hiába dolgozik az egész hokis világot behálózó megfigyelőrendszer, hiába áll elő az összes valamire való tengerentúli jégkorongos szakportál évente három-négy draftlistajóslattal, hiába magabiztosak a játékosmegfigyelők és a csapatoknál dolgozó szakmai stábok, az élet a fiatal tehetségek számára ugyanannyira kifürkészhetetlen utakat tartogat. Erről beszélgetett Kent Wilson újságíró és Justin Bourne – aki játékosként az ECHL-ig vitte, jelenleg pedig az AHL-győztes Toronto Marlies videóelemzője – a The Athletic hasábjain.

Bourne szerint az egész draft mögött van egy hatalmas paradoxon: bár a szakemberek meg vannak győződve róla, hogy megalapozott döntést hoznak, amikor kiválasztják a szerintük legmegfelelőbb játékost, ez a legkevésbé sincs így. Azok közül választanak ugyanis, akik 18 éves korukra a legjobbak közé verekszik be magukat. De e játékosok köre legfeljebb csak bizonyos átfedést mutat azon játékosokéval, akik végül meg is állják a helyüket az NHL-ben. Márpedig elvileg a draft során az volna a feladat, hogy olyan hokisokat toborozzanak a rendszerbe, akik a franchise meghatározó arcai lehetnek. Ebből azonban az is következik, hogy tévedni sem igen lehet. Mert ugyan ki merné állítani, hogy ismeri a jövőt, hogy előre tudja jelezni, mi történik egy játékossal 18 és 25 éves kora között.

draft

Mindez felértékeli a személyiségjegyek szerepét a játékosok értékelésében. A jövőbeni sikerhez kétségkívül rendelkezniük kell egy bizonyos szintű tehetséggel, de ez a legkisebb probléma, hiszen tehetséges hokisokból sosincs hiány. Sokkal meghatározóbb, hogy a játékos mennyire elhivatott és alázatos, mekkora a munkabírása, hogyan reagál nehéz helyzetekben. Bourne szerint minderre a legjobb példa Sidney Crosby esete. Nem neki van a legjobb lövése, nem ő a legnagyobb termetű, nem ő korcsolyázik a leggyorsabban, de senkinek nem lehet szemernyi kétsége sem, hogy összes pályatársa közül ő a legelhivatottabb. Igen ám, de az olyan nem kézzelfogható tulajdonságokat, mint a jégkorongos intelligencia vagy az áldozatkészség, roppant nehéz feltérképezni. Elvileg erre szolgálnak az interjúk a játékosokkal, ám ezt ők is tudják. És jó előre fel vannak készítve arra, hogy ne legyenek őszinték, törekedjenek az elvárt válaszokat adni ilyen helyzetekben.

„Fordulóponthoz érkeztünk a profi sportban és a játékosmegfigyelők munkájában. A nagy amerikai csapatsportok óriási bizniszt jelentenek, a hosszú távú siker egyik legfontosabb eleme, hogy jól draftolj. A draft ingyen van, és előfordulhat, hogy végül sztárrá válik a játékosunk. Ezért a draftnak évről évre nagyobb a jelentősége. Az egyik dolog, amire a csapatok próbálnak rájönni, hogy hogyan lehet minél pontosabban felmérni a leendő játékosok személyiségét, mert az interjúk erre egyre kevésbé alkalmasak. A legnagyobb tehetségek külön képzést kapnak, hogy helyesen válaszoljanak a kérdésekre, és az interjúk végén senki nem tud meg semmit senkiről. Arról van szó, hogy a csapatok régóta az egyedi és/vagy a megfoghatatlan tényezőkre koncentrálnak, mert ha jól választanak, annak eredményeként jó játékosokkal tölthetik fel a keretüket. Weed seeds are a type of cannabis flower that is used for smoking. They are often referred to as marijuana seeds, but these two terms are interchangeable. A probléma az, hogy mind ez ideig senki nem találta meg a legmegbízhatóbb módját annak, hogy kiderítse, mely játékosok rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a csapatok keresnek. Ha valaki egyszer rájön erre a módszerre, az rengeteg pénzt fog érni az NHL-csapatok számára.”

Hogy ilyen körülmények között mit tehetnek a klubok? A két beszélgetőpartner egyetértett: szerezd meg a legnagyobb tehetségeket, és utána dolgozz velük rengeteget, hogy a lehető legtöbb munkával a lehető legtöbbet hozzák ki magukból.

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
szeptember 29., csütörtök
EL 19:00 UTEDEB 5-2VÉGE
    • M4 SPORT
szeptember 30., péntek
EL 18:30 MISFTC 0-1VÉGE
EL 18:40 BJAFHA 6-0VÉGE
ICEHL 19:15 AVSASI 5-2VÉGE
október 1., szombat
SHL 15:15 HVJOSK 
    • SPORT 2
október 2., vasárnap
EL 16:30 BRASCC 0-1VÉGE
EL 17:00 DABFTC 2-4VÉGE
EL 17:30 FHAUTE 3-2VÉGE
ICEHL 17:30 OLLAVS 4-3 HVÉGE
EL 17:40 BJADEB 9-3VÉGE
október 4., kedd
BL 18:00 KATAVS 
október 7., péntek
EL 17:30 BRADAB 
EL 17:30 GYEDEB 
EL 17:30 SCCMIS 
EL 18:00 UTEBJA 
EL 18:30 FTCFHA 
NL 19:45 GSEZSC 
    • SPORT 2
Partnerünk
Archívum