Ollári Zsombor Finnországban
Utánpótlás-válogatott kapusunk elhagyja Svédországot és a HIFK U18-as csapatában véd a következő szezontól.
Ollári Zsombor a MAC-ban kezdett, onnan ment ki Svédországba. “Szüleim úgy döntöttek, hogy legfőképp az én fejlődésem érdekében a legjobb az lesz, ha családostul felköltözünk északra, mert ott a hokinak nagyobb a kultúrája ? kezdte a 2002-es születésű korosztályos válogatott kapusunk. ? A régi csapattársam, Kozma Dávid már kint játszott két éve, rajtuk keresztül sikerült nekem is a Lerumba igazolni. Utána én a Backenbe jöttem, ahol mostanáig játszottam.?
A svéd nyelvet hamar megtanulta, és iskolába is Svédországban jár a kapus. “Egy év után már értettem mindent, másfél év után folyékonyan beszéltem. A kapusedzések miatt is váltottam egyébként, a Lerumban nem volt olyan sűrűn, aztán amikor átigazoltam, egy nagyon képzett kapusedzővel, Magnus Olssonnal kezdtem együtt dolgozni. Ő nagyon segített abban, hogy azzá váljak, aki vagyok, neki is köszönhetem, hogy eddig jutottam.”
Ahhoz, hogy Ollári Zsombor Svédországban edződhessen, komoly családi döntés kellett. “Nagy áldozat volt részükről, az biztos. Apukám például rendőr volt, és leszerelt, anyukám tudott kint is a szakmájában állást találni. Egyelőre most úgy tűnik, hogy Finnországba is együtt megyünk, de ez a későbbiekben dől majd el.”
És hogy jött a finn lehetőség? “Édesapám egyik ismerősén keresztül. Kaptam egy próbajátékot, három napra mentem el először, öt edzésen voltam, két kapusedzésen és három csapat edzésen. A farmcsapatban is edzettem, az átjárás a farm és a nagy csapat között jól megoldott, szezon közben is folyamatosan cserélődnek az emberek. A próbajáték után azt mondták, várnak szeretettel a csapatnál. Akkor még gondolkodási időt kértünk, volt pár svéd ajánlat is, de átbeszéltük a lehetőségeket otthon és arra jutottunk, hogy kapusként a Helsinki lesz a legjobb megoldás. Ott lesz a legtöbb meccs, sokat tudok majd játszani és minden egyes edzésen kapusedzővel dolgozhatok. Még a farm csapatnál is mindig a jégen van egy kapusedző, ami nagyon fontos a fejlődés szempontjából, folyton lát egy szakértő szem.”
Az iskolában is pont jókor jön a váltás, Zsombor most megy majd gimnáziumba. “Most fejezem be a 9. osztályt, ezután jön a gimnázium három évig. Azt már kint kezdem, de egy svéd gimibe megyek majd. Most azt beszéltük, hogy egy hónapra kimegyek majd miután vége az óráknak, hogy együtt legyek az új csapattal és ráérezzek az egészre. Utána nyárra visszajövök Svédországba és a szezon előtt költözöm Helsinkibe. De ez még változhat.”
Zsombor nagyon eltökélt és helyén kezeli a váltást. “Nagyon komolyan veszem a jégkorongot. Ez most a fejlődésről szól, hogy minél profibb körülmények között tudjak egyre jobbá válni. Minél magasabb szinten szeretnék játszani, aztán meglátjuk, hogy lesz a továbbiakban. Szeretnék klubszinten a lehető legjobb ligákban játszani és folyamatosan válogatott kerettag is maradni. Helsinki nagyon tetszik, pozitív minden és semmire nem kell majd gondolnom, csak a játékra. Amikor anno kijöttünk Svédországba, fejben nagyon gyenge voltam, ami pedig egy kapusnak nagyon fontos. Ráadásul miután csapatot váltottam kint, folyamatosan kikaptunk sokgólos meccseken, ami nagyon megviselt. Szüleim segítettek átlendülni ezen, nekik köszönhetem, hogy mostanra már erőssé váltam fejben is. Akkor nem hittem volna, hogy az az időszak jó volna, de most már pozitívan tekintek vissza rá, mert sokat tanultam.”