Nagyobb a bizalom az edzőben a játékosok felől és az edző is jobban bízik bennünk

A nyáron a svájci másodosztályon belül csapatot váltó, a felnőtt válogatottba berobbanó, 22 éves Ortenszky Tamással beszélgettünk átigazolása hátteréről, a bolzanói feljutásról, illetve a frissen kinevezett Majoross Gergely szövetségi kapitányról.

Két éven keresztül voltál a Martigny játékosa, előbb megnyertétek a harmadosztályt, majd tavaly kilencedik helyen végeztetek a tízcsapatos másodosztályban. Milyen volt összességében karriered Martignys fejezete?

Szerettem ott játszani, jó csapat volt. Az élet viszont már kevésbé tetszett, bár gyönyörű helyen voltunk a svájci hegyek között, de a kisvárosban nem sok minden történt. A playoff az utolsó mérkőzésen ment el, kikaptunk az utolsó ellenféltől, és így két ponttal lemaradtunk a rájátszásról, helyettünk a Winterthur jutott be, akik meg is szorongatták a későbbi győztest.

Hogyan jött a lehetőség a Winterthurnál?

Karácsony körül a Martigny észlelte, hogy pénzügyileg nagy a klub vesztesége, és a svájci szövetségnél a határidő előtt jelezte a visszalépési szándékot, ezzel elkerülve a későbbi büntetést. A szövetséget megkérték, hogy ne szóljanak erről senkinek sem, meg akarják próbálni megoldani a költségvetést, hogy maradhasson a klub a másodosztályban. Mi játékosok nem is tudtunk semmiről, mentek a tárgyalások a jövőt illetően, úgy volt, én is maradok. Amikor nem kerültünk be a rájátszásba, akkor hivatalosan kijött a hír, hogy a Martigny visszalép a harmadosztályba. Ott álltam szezon vége után pár héttel, hogy nincs érvényes szerződésem, harmadosztályba nem akartam visszamenni. Az ügynökökkel elkezdtem csapatot keresni, közben a Winterthur megtalált: már régóta scoutoltak engem, én lehetnék az a hátvéd, akikkel teljes lesz a keretük. Ez a vb-felkészülés elején történt, 1-2 nap alatt meg tudtunk egyezni, jó hely, sok fiatallal dolgoznak együtt, így aláírtam 2 évre.

fotók: Vörös Dávid / MJSZ

Mit várnak el tőled az új csapatodnál, illetve te mit vársz magadtól?

Nehéz ezt most megmondani, volt több megbeszélésünk, de az olimpiai selejtező miatt kihagytam négy felkészülési meccset, csak hármat játszottam. Ezeken az alkalmakon sok játékidőm volt, az emberhátrányban lesz majd fontos szerepem. A lövéseimet is nyugodtan használhatom, meg vannak elégedve vele. Szeretnék egy magabiztos hátvéd lenni, folytassam azt a játékot, amivel nem kerülök bele rossz szituációkba. A felkészülési meccsek után jó visszacsatolást kaptam. Fiatalabb csapat a Winterthur mint a Martigny, és bár nem vagyok még idős, szeretnék az öltözőben és a pályán is nagyobb felelősséget vállalni, hozni a kemény testjátékot.

Hogyan készültél nyáron az új idényre?

Csakúgy, mint az elmúlt 2-3 évben, most is az ügynökségemen keresztül készültem egy nagyobb csoporttal, sok NL-játékossal. Egy hosszabb szárazföldi felkészülést követően június végén kezdődött egy háromhetes edzőtábor, amikor naponta 3,5 órát voltunk jégen és mellette volt még 1,5-2 óra szárazon is. Erőnlétben és izomtömegben jobban fel vagyok készülve, mint valaha.

A februári budapesti OST óta stabilan ott vagy a válogatott hátvédsorában, remekül sikerült a divízió 1/A-s világbajnokság, gólpasszokat adtál, illetve hátvédtársaddal, Garát Zsomborral nem voltatok jégen kapott gólnál. Hogy élted meg első felnőtt vébédet?

Még mindig nehéz szavakba önteni, óriási álmom vált valóra, hogy felnőtt vébén szerepelhettem. Februárban voltam először válogatott kerettag, de akkor hiányoztak páran, például Nilsson és Garát sem volt még ott. A vb-felkészülésre úgy mentem, hogy mindent megteszek, de fiatal vagyok és csak egy-két válogatott torna van a lábamban. Jól sikerült a felkészülés, bekerültem a csapatba. Ha már ott vagyok, akkor mindent megteszek a hazáért, a vébéért. Zsombival jól megértettük egymást, nem kaptunk gólt a vébé alatt. A bolzanói sikert sosem fogom elfelejteni.

Az augusztusi, Ukrajna elleni balul sikerült felkészülési mérkőzésen sem voltál fent kapott gólnál, majd az olimpia selejtezőtorna első mérkőzésén Kazahsztán ellen igen, sőt a negyedik kazah gól előtt a korong a te lábadról pattant be. Mit csinálhat ilyenkor egy védő?

Vannak ilyen dolgok, néha megesik. Odamentem a végén Brunyához, hogy bocsánatot kérjek, mondta hogy ezért nem kell, van olyan, hogy szerencsétlenül pattan a korong. Tovább kell menni, fejben elfelejteni ezt a peches szituációt.

Másnap nem kaptál szerepet Szlovákia ellen, mondott valamit a stáb neked?

Olyan szerepet szánnak nekem a csapatban, mint amire a Winterthurban is készülök: magabiztos hátvéd legyek, aki ha fent van a jégen, akkor nem kerülünk bele rossz szituációkba. Úgy látták, a kazah meccsen nem volt ez teljesen meg, és pihenjek egyet. Az osztrák meccsre tudtam egyet kapcsolni és teljesíteni azt, amit kértek, ezt meg is erősítették a zárómeetingen.

Mennyivel más a válogatott Majoross Gergely irányítása alatt, mint volt korábban MacAdammel?

Teljesen más a két edző, jó dolog, hogy végre újra magyar a szövetségi kapitány, jobban megérti egymást a csapat az edzővel. Az egész csapatösszetartozást jobbnak vélem mint a vébén, ráadásul ott volt egy nagy konfliktus is ugye, ez most nem így van. A csapat és az edző jól működik együtt, ez a legnagyobb különbség. Nagyobb a bizalom az edzőben a játékosok felől és az edző is jobban bízik bennünk.