Sokan vannak, akik azt mondják, ADHD-s vagyok

 
Galló Vilmos árult el magáról néhány meglepő, mókás, vagy éppen meghökkentő dolgot.
Svéd élvonalbeli légiósunkkal a Linköping klubhonlapja játszott 20 kérdés, 20 válaszos kérdezz-feleleket, melynek során a magyar válogatott csatár kevésébé ismert részleteket osztott meg, olykor kendőzetlen őszinteséggel.

1. Mi lettél volna, ha nem jégkorongozó?

Ha nem jégkorongozó lettem volna, akkor nem lennék Svédországban. Talán szakács, aki tradicionális magyar ételeket főz.

2. Így érdeklődsz a főzés iránt?

Nem, de gyerekként azt gondoltam, séf leszek, szerettem nézni a főzős műsorokat. De azóta elvesztettem az érdeklődésemet. Most legtöbbször rendelem az ételt – nem lennék jó szakács…

3. Mi a meccsnapi rutinod?

Van néhány jellemző dolog. Kezdésnek mindig megiszom egy nagy csésze kávét egy órával a mérkőzés előtt. Aztán, amikor beérek a csarnokba, mindig úgy köszönök, hogy „Jó reggelt!” – akkor is, ha este hat óra van. Mindenki azt hiszi, én vagyok a világ legnagyobb idiótája, de ragaszkodom hozzá, hogy mindig ugyanúgy készüljek. Gyakran egy „meccskávét” is megiszom.

4. Honnan jött a Jó reggelt-köszönés?

Talán vagy öt éve egyszer véletlenül rosszul köszöntem így, egy késői meccs előtt. Úgy láttam, vicces volt, ahogy mindenki reagált. Nem is tudom, mindenesetre fura!

5. Melyik csapattársad reagál rá a legtöbbször?

Általában mindenki reagál rá. Sebastian Sandberg különösen sokszor: szerinte abba kéne hagynom, de ez valószínűleg sohasem fog megtörténni…

6. Mi volt a legrosszabb szidalom, amit egy edzőtől kaptál?

Általában sokat kapok. Rendkívül nehéznek találom az összpontosítást, amikor az edzők elvégeztetik a gyakorlatokat. Egy-egy új feladatnál sosem lehetek az első sorban, mert mindig elkövetek valamilyen hibát. Van, hogy három-négyszer is hibázok egymás után. Ezután általában megkapom a szidást, de egy idő után az edzők feladják… Valószínűleg azt gondolják, „á, ez csak ő”, és ilyenkor talán inkább sajnálnak egy kicsit. Valószínűleg Klas Östmantól (a Linköping jelenlegi edzője) kaptam a legkomolyabb szidásokat.

7. A meccseligazítások közben is nehéznek találod a koncentrálást, vagy csak a gyakorlatok alatt?

Sokan vannak, akik azt mondják, ADHD-s vagyok, de sosem vizsgáltattam ki. Néhányan a csapatból valószínűleg szeretnék, ha megcsinálnám… Sokszor olyankor kezd elkalandozni a figyelmem, amikor az edző elkezd valamit rajzolni a táblára. Nem igazán tudom, miért történik, de az új feladatoknál mindig nehézségeim voltak. A régiekkel egyáltalán nincs problémám, de az újaknál mindig én vagyok az utolsó.

8. A csapattársaid közül kivel mennél a legszívesebben nyaralni?

Jesper Petterssonnal. Egyfolytában teli van energiával! Fogalmam sincs, honnan jön az a rengeteg vicce, de hihetetlenül mókás figura. Tuti, hogy nem unatkoznánk együtt egy nyaraláson.

9. Mi volt a legutóbbi dolog, amire az interneten rákerestél?

Megnézem… Éttermek a közelben, amik nyitva voltak vasárnap délelőtt. Túl fáradt voltam a reggelizéshez, inkább egyből az ebédre tértem. Méghozzá egy Subwayben, az volt nyitva egyedül hétvégén délelőtt 11-kor.

10. Milyen podcasteket szoktál hallgatni?

Az Alex&Siggest régóta hallgatom, nagyon szeretem a történelmi podcasteket. Most találtam egyet, ami a Trónok harcáról szól, de rendszeresen hallgatom a When We Were Kings sportpodcastjét is. Szeretem az ilyesmi történeteket, és Erik Niva hihetetlenül jó sztorimesélésben.

11. Mitől volt a legnagyobb halálfélelmed?

Egyszer mononukleózisom volt, azt hittem, meghalok, annyira rosszul voltam. Tavaly pedig otthon voltam, Magyarországon, és éppen az erdőben futottam, amikor szembetalálkoztam két póráz nélküli kutyával. Felém rohantak, az egyik egy hatalmas németjuhász volt. Akkor is halálfélelmem volt, mert Magyarországon nem bízhatsz a kóbor kutyákban. Olyan gyorsan rohant felém, ahogy csak tudott, aztán még egy kisebb kutya is feltűnt mögötte. Nagyon ijesztő volt.

12. És mi történt utána?

Csak álltam ott, aztán vagy három méterre tőlem egyszer csak a kutya is megállt. Azután visszafutott a gazdájához. Elkezdtem lassan hátrálni, majd láttam, hogy a kutya gazdája is nagyon megijedt. Teljesen bepánikoltam és hanyatt-homlok elrohantam. Az biztos, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy erdőben futottam…

13. Mennyire aggódtál, hogy a karrieredet negatívan befolyásolhatja a mononukleózisod?

2021-ben az előszezon felét kihagytam és kilenc kilót fogytam. Két-három héten át nyomtam az ágyat, azt hittem, sose fog elmúlni. Akkor kezdtem el aggódni egy kicsit, amikor rákerestem az interneten, mert volt néhány kerékpáros, akinek emiatt kellett abbahagynia, illetve a svéd teniszsztár Robin Söderlingnek is. Akkor azt gondoltam: „Na, itt a vége.” Elkeserítő volt, de szerencsére elég hamar vissza tudtam belőle jönni. De az egész előző szezonban éreztem, hogy nem igazán van meg a kondim, sokszor tizenegy perc után már ki voltam merülve.

14. Naponta hány csésze kávét iszol meg?

Jó kérdés! Elég sokat, öttel beérem. Sosem ittam azelőtt, hogy Sundsvallba költöztem volna, de ott az északiakkal lehetetlen volt szocializálódni kávézás nélkül.

15. Fogyasztasz mellé valami édeset is, vagy csak a kávé?

Jó, ha van valami még mellé, de próbálom visszafogni az édességet. A magyar konyhakultúrában rengeteg a desszert, de mivel sportoló vagyok, nem eszem belőle sokat.

16. Ha szerepelhetnél egy TV-showban, melyiket választanád?

A „Wikegard vs”-t. Vicces lenne hazavinni Magyarországra és egy kicsit körbemutogatni neki. A hokinak otthon nincsenek túl nagy hagyományai, én például egy bevásárlóközpontban tanultam meg korcsolyázni. Bemutatnám ezt, és hogy általánosságban milyen Magyarországon jégkorongozónak lenni.

17. Szóval egy bevásárlóközpontban kezdtél el jégkorongozni?!

Egy aprócska jégpálya volt a bevásárlóközpontban, ott voltunk rajta vagy húsz másik sráccal. Nem sok pálya volt arrafelé, amikor felnőttem. Hogy ilyen körülmények voltak, ilyen kicsike jégfelülettel, látszik is a korcsolyázásomon, haha. Nem tudtam tíz méternél többet megtenni anélkül, hogy ne legyen ott egy fal.

18. Sok koriedző próbálta újratanítani a korcsolyázótechnikádat?

Az évek alatt azért sokat javult a helyzet. Amikor Linköpingbe költöztem, újra kellett tanulnom egy kicsit. Azelőtt rengeteg energiát elpocsékoltam korcsolyázás közben. De még mindig, úgyhogy ez egy olyan dolog, amin a mai napig dolgozom.

19. Melyik típus voltál az iskolában?

Én voltam a rendetlen. Rengeteg energiám volt…

20. Ha egy kis kényeztetésre vágysz, mit veszel magadnak?

Nesquiket! A csokipehely, ismered? Az egy tál tejjel visszavisz a gyerekkoromba. Olykor megengedhetem magamnak. Valld be, majdnem elfelejtetted a Nesquiket! De ha újra veszel, egyből rájössz, milyen jó is az, haha!

gallo-linkoping-lhc

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
december 6., kedd
EL 18:30 FTCGYE 2-3 HVÉGE
BL 19:00 LULJUK 
    • SPORT 2
december 7., szerda
U20 16:30 HUNJPN 3-4VÉGE
BL 17:30 MHKZUG 
    • SPORT 2
MK 18:40 BJADAB 4-3VÉGE
december 8., csütörtök
U20 17:00 HUNJPN 5-3VÉGE
MK 18:30 FTCUTE 2-2VÉGE
SHL 19:00 RBKVLH 
    • SPORT 2
december 9., péntek
EL 17:30 BRASCC 
EL 18:30 DABFTC 
EL 18:30 MISDEB 
EL 18:40 BJAUTE 
december 10., szombat
SHL 15:15 RBKSKE 
    • SPORT 2
AL 19:00 FTCSZG 
AL 21:00 ETODBF 
december 11., vasárnap
VB20 13:00 HUNDEN 
EL 17:30 SCCGYE 
ICEHL 17:30 AVSPUS 
EL 17:40 BJAMIS 
AL 18:00 WRMASP 
EL 18:00 UTEFTC 
EL 18:30 DEBDAB 
AL 20:00 LHLIKO 
december 12., hétfő
VB20 16:30 HUNKAZ 
Partnerünk
Archívum