A külföldre igazolásommal kimozdultam a komfortzónámból

A tavalyi átigazolási szezonhoz hasonlóan idén sem lett szlovák másodosztályú játékos Szécsi Patrik, helyette ponterős játékkal csatlakozott a lengyel élvonalbeli Torunhoz. Interjú.

Szécsi Patrikkal legutóbb 2021 őszén beszélgettünk, a korábbi juniorválogatott hátvéd éppen akkor költözött Újpestről Dunaújvárosba. A Hokiklub Budapestnél korábban remek idényeket produkáló 22 éves hátvéd az Acélbikáknál 1+10-ig jutott, a gárda azonban simán lemaradt a rájátszásról. A 22 éves játékos már azon a nyáron is majdnem a szlovák másodosztályban kötött ki, idén is közel volt ehhez a kalandhoz, végül a szezont mégis a lengyel bajnokságban kezdte el. Nem is akárhogyan: első mérkőzésén gólpasszos volt, majd a Zaglebie Sosnowiec ellen rögtön duplázni tudott, 8 mérkőzést követően pedig pont/meccset átlagol bekk létére. A tavalyi idényéről, a nyári történésekről, új lengyel csapatáról és a ligáról is faggattuk a fiatal hátvédet.

Az előző idényben a Dunaújvárosi Acélbikáknál játszottál, a csapat az Erste Liga utolsó helyén végzett, a playoff-kvalifikációról is simán lemaradt. Neked személy szerint milyen szezonod volt?

Nem szeretem csak a saját teljesítményemet nézni, hiszen ez egy csapatsport. Sok lehetőséget kaptam az edzőktől, sokszor 30 perceket játszottam meccsenként, fent voltam minden játékszituációban, ez azért sokat segített a fejlődésben. Nyilván csapatszinten szerettünk volna több mindent elérni, de ez nem sikerült, ám nem csak rajtunk múlott, a klub háza táján is voltak érdekességek. Szeretném erről a szezonról csak a pozitív dolgokat megtartani.

Egy Erste Liga-tizenegyedik csapatból, kevésbé kecsegtető +/- mutatóval, védő létedre nem volt nehéz külföldre igazolni?

Egyáltalán nem voltam könnyű helyzetben. Szerencsére találkoztam egy játékosmenedzserrel, aki a mai napig kapcsolatban áll velem, ő segített a csapatkeresésben, neki köszönhetem, hogy most itt lehetek.

Úgy hallottuk, előbb a szlovák másodosztályban próbáltál szerencsét, de aztán mégsem itt kötöttél ki. Mi történt a Spartak Dubnica együttesénél?

Érdekesen indult ez a szlovákiai kaland és érdekesen is zárult. Remélem, már magam mögött tudtam, próbálok rá lezárt ügyként tekinteni. Az ügynökömön keresztül jött a lehetőség, három szlovák másodosztályú klub is szívesen megnézett volna, az egyiknél lettem volna néhány hetes próbajátékon, miközben a többi csapattal edzőmérkőzést játszottunk volna, így mindegyik edző láthatott volna engem. A kiutazásom előtt aztán változott a felállás, kimondottan a Dubnicához mentem, először egy hétre, majd két hétre, végül egy hónaposra elhúzódott a próbajátékom, és kaptam is egy 2+1 éves szerződést. Két héttel az aláírást követően indok nélkül felmondták, amit máig nem értek, de már igyekszem nem foglalkozni vele. Időközben jött ez a lengyel lehetőség, úgyhogy nem vártunk sokat, rögtön idejöttünk.?

A Torunnal egyszerűbb volt megegyezni?

Teljesen az ellentettje volt, ide már eleve úgy jöttem ki, hogy volt szerződésem. Öt héttel ezelőtt csatlakoztam a csapathoz, pont egy kéthetes meccs nélküli időszaka volt a gárdának, így volt időm felvenni a ritmust, beilleszkedni a közegbe, ami, úgy gondolom, jól is sikerült.?

A statisztikák és jegyzőkönyvek szerint is nagyon jól megy az új csapatodban, 8 mérkőzést követően 5 gólt és 3 gólpasszt tettél a közösbe ? védőként ez több mint megsüvegelendő. Hogy megy a játék?

Nagyon jól érzem magam a pályán, sikerült összeszokni a csapattal, még ha ez most nem is igazán látszik, mert beleszaladtunk egy hosszabb vereségszériába. Megkapom a megfelelő bizalmat az edzőtől, sokat küldenek be, és ez meglátszik a pontokon is. A védőmunka, ugye, kevésbé jelenik meg a statisztikában, de szerintem jól megy az is, a stáb sok energiát fektet a védekezésemre is. Támadásban jó néhány hátvéd szabad kezet kap, köztük én is. Tudták előre, hogy egy támadó szellemű védő vagyok, már Szlovákiába is így kerestek, és ide is így hozott az edző. A külföldre igazolásommal kimozdultam a komfortzónámból, ami egyértelműen jót tett.

Szécsi remekbe szabott gólja a Kontinentális Kupa-címvédő Cracovia otthonában:

Ahogy mondtad is, a Torun komolyabb hullámvölgybe került mostanában, az elmúlt hat mérkőzését kivétel nélkül elvesztette a csapat. Mi történt veletek, hogy tudtok ebből a negatív szériából kimászni?

Az elmúlt időszakban erősebb csapatok ellen játszottunk, akik a tabella elején állnak. Elhittük, hogy az erősebb csapatok ellen is hatásos lesz a látványos játék, de egyszerűbb hokit kellett volna játszanunk, a védekező harmadban sokszor bent ragadtunk, az ellenfelek pedig éltek vele. Az elmúlt 3 mérkőzésen 1-1 góllal maradtunk alul, ha redukáljuk a hibák számát, akkor természetesen kevesebb gólt fogunk kapni, elől pedig gólerősek vagyunk.

Október utolsó napjaiban összejöhetett volna a lengyel bajnokság magyaros rangadója, amikor a Torun a Bálizs Bence-féle Jastrzebie-t fogadta, ám te végül nem voltál ott a jégen. Miért hiányoztál?

Sajnáltam, de pont belázasodtam, így még a csarnokban sem lehettem ott. Rá két napra is meccsünk volt, így inkább nem kockáztattunk, nehogy hosszabb távra kidőljek. Bálizzsal még nem beszéltem, amióta egy bajnokságban játszunk, de a hónap végén megyünk hozzájuk, remélem, akkor összejön.

Milyen szerepet szán neked az edző, mennyit vagy jégen?

Nemrégiben kiesett egy hátvédünk, így már ketten hiányoznak hátulról, ezért folyamatosan variál az edző. Valamikor az első, valamikor a harmadik bekkpárba vagyok beírva, de folyamatosan pörögnek a cserék, mindig új csatársorral vagyunk fent. Előnyben és hátrányban is játszok, azért dolgozok, hogy továbbra is bent maradhassak a speciális egységekben, valamint megmaradjon a forma, esetleg rátegyek plusz egy lapáttal.

Az IIHF-szünet idejére a lengyel bajnokság is leállt, mivel telnek a napjaid a következő mérkőzésig?

Kaptunk pár nap pihenőt, mert sok volt a buszút mostanság. Torun mindentől messze van, így amikor idegenben megyünk, akkor egész nap utazunk, még reggeli átmozgató edzésünk sincsen. Szerdától újból edzünk, november 18-án a Sanokot fogadjuk.

Milyen az élet Torunban?

Sokan azt hiszik, hogy ez egy kicsi város, de szerintem inkább nagy, 200 ezer ember él itt. Kedvesek az emberek, nagyon jó lakásban lakhatunk, szabadidőben rengeteg mindent lehet csinálni a környéken. Az óváros a világörökség része, szóval egyelőre tényleg minden szuper, nem panaszkodhatunk.

Zárásként segíts nekünk megválaszolni a legnehezebb kérdést: mi a fő különbség a lengyel bajnokság és az Erste Liga között?

Ahogy hallom, az otthoni közeg idénre kicsit megváltozott, gondolom, a pontrendszer miatt is. De nehéz összehasonlítani a két ligát, mert szezonról szezonra változnak. Itt, a lengyeleknél sokkal több a bizalom a játékosok iránt, és ezt érzem is a teljesítményemen. Maga a játék talán picivel gyorsabb és rendezettebb, mint otthon. Itt sincs légióskorlát, Torunban is vagyunk vagy tízen légiósok, akik jellemzően jobb játékerőt képviselnek, mint a hazai játékosok.

fotók: polskihokej.eu