Még mindig felszálló ágban vagyunk

A magyar női válogatott küzdeni tudása, Pat Cortina különleges személyisége és a stáb fantasztikus munkája is kellett a világbajnoki nyolcadik helyhez ? mondta Kolbenheyer Zsuzsanna. A női szakág vezetője, a nemzetközi szövetség elnökségének tagja értékelte a dániai tornát, és a magyar csapat jövőjéről is beszélt.

Számított arra, hogy negyeddöntős lehet a válogatott, vagy a legszebb álmokat is túlszárnyalta a szereplés?

A bentmaradás volt a cél, abban biztos voltam, hogy ez a csapat képes rá, de ismerve a németek és a dánok erejét, úgy gondoltam, jó játékkal meglehet a továbbjutás és a negyeddöntő is. Végül kicsit kalandosabb úton jutott el oda a csapat, hiszen kikaptak a dánoktól, majd hatalmasat küzdve döntetlent játszottak a svédekkel, és kellett a németek utolsó másodperces győztes gólja is. A dánok elleni meccsen éreztem életemben először azt, hogy ez rettentően igazságtalan volt. Jobban játszottunk, a dánok akkor jutottak el a kapunkig, ha emberelőnyben voltak. A meccs végén a dán elnök is azt mondta, hogy nagy szerencséjük volt, és mindenki másnak is ez volt a véleménye ? persze, a sporthoz a szerencse is hozzátartozik. Amit az élet elvett a magyar?dán meccsen, azt visszaadta a német?dánon. Magyar női válogatott sosem volt korábban olyan helyzetben, hogy egy másik csapat segítette volna jobb eredményhez, mindig magunknak kellett megküzdenünk a sikerért. Bíztam abban persze, hogy az a meccs nekünk kedvezően alakulhat, de azt nem hittem volna, hogy ilyen drámai helyzet alakul ki, és a németek az utolsó másodpercben győznek. Ez, azt hiszem, minden szereplőnek különleges élmény marad.

És milyen érzésekkel nézte végig az Egyesült Államok elleni negyeddöntőt?

Két dolgot szerettem volna, hogy a lányok élvezzék ezt a meccset, azt, hogy idáig eljutottak, és a világ egyik legjobb csapatával játszhatnak, illetve természetesen azt is, hogy hozzák ki magukból a legtöbbet. Az első és a harmadik harmad fantasztikusan sikerült, 1-0-ra és 2-1-re veszítettük el ? igaz, hogy közte kaptunk kilencet, de semmi szégyenkeznivalónk nem volt. A középső harmadra az volt az érzésem, hogy kicsit el is fáradt a csapat. Nagy erőt mutattak, hogy a harmadik harmadra visszaálltak ugyanarra a remek védekezésre.

Milyen véleményeket kapott a vb-szereplésünk után?

Csak pozitív üzeneteket és gratulációkat kaptam. Mindenki azt mondta, hogy harcosak a lányok, nem volt olyan másodperc, amikor ne a maximumot akarták volna nyújtani. Amit a vb-ből ki lehetett hozni, azt kihozták. Volt, aki azt mondta, kár, hogy a finnek ellen nem tudtunk nyerni, de szerintem Finnországgal egy döntetlent játszani is óriási dolog, a harmadik legjobb csapat a világon, csak most nem úgy jött ki neki a lépést. Egyetértek Pat Cortinával, lehet, hogy szerencsésebb, hogy így alakult az egész vb, mert ha a dán meccset is megnyeri a csapat, akkor lehet, hogy nem játszik ilyen jó meccset a svédekkel, és talán a finnek elleni helyosztó is másként alakult volna ? hiszen másfajta lelkiállapotban voltak.

Pat Cortina tavasszal tért vissza. A mostani világbajnoki szereplés a bizonyíték, hogy jó döntés volt újra őt kinevezni?

Senkiben sem szabad, hogy felmerüljön, hogy akár Pat Cortina, akár az elődje, Lisa Haley szakmailag ne lett volna tökéletes választás. Mindketten remek szakemberek és nagyon sok mindent tanítottak a lányoknak. Pat szakmai tudása mellett a személyisége az, ami pluszt tudott jelenteni 2019-ben és ezen a vb-n is. Az országhoz való kötődése nyilván fontos szerepet játszik, talán az is, hogy három lánya van. Nem sok olyan külföldi edző van, aki ennyire érzi, ismeri az ország és a magyar emberek mentalitását, gondolkodásmódját. Bíztam abban, hogy ez segíthet a csapat egységének kialakításában és ezáltal a jó teljesítmény elérésében. Pat minden játékossal megtalálja a hangot, és tudja, hogyan motiválja őket, valamint nagyon jól felkészíti a játékosokat mind taktikailag, mind mentálisan az éppen következő mérkőzésre, feladatra. Gondosan figyel arra, hogy mindenki megkapja a kiérdemelt elismerést.

Hogyan alakul a folytatás?

Szeptember végéig van szerződése a szövetségi kapitánynak. Azért kötöttük addig, mert túl sok volt a bizonytalansági tényező a világbajnokság, a következő évi torna időpontja és az ő németországi klubcsapatának szereplése miatt. Sok kérdés van, amit tisztázni kell. Nem titok, hogy szeretnénk, ha folytatná. Örülnénk annak is, ha Delaney Collins, az új másodedző is maradna ? más mentalitást hozott a védekezésben, a hátvédek szerepe kiemelten fontos volt az erősebb csapatok ellen. Az a cél, hogy az idei stábbal folytassuk, aztán meglátjuk, hogyan alakul.

A keretben is várható változás. A fiatalok mennyit képesek fejlődni a következő A csoportos vb-ig?

Sokkal optimistább vagyok, mint pár éve. Ha akkor lett volna ilyen helyzetben a válogatott, egy ilyen generációváltás közepén, akkor aggódtam volna a bentmaradás miatt. Természetesen továbbra is kulcsfontosságú szerepük van azoknak a játékosoknak, akik annak idején az U18-ban is kivívták az A csoportos szereplést és bennmaradást is, és remélem, hogy minél többen folytatják akár az olimpiai ciklus végéig. Ugyanakkor szerencsére vannak ígéretes fiatal játékosaink is. Ha ők megkapják a lehetőséget a válogatott tornákon, és a klubcsapatban is tudnak fejlődni, akkor bizakodóak lehetünk az utánpótlást illetően.

A vb színvonalával mennyire volt elégedett?

A dánok szervezőként nagyon jó munkát végeztek. A csapatok nem panaszkodtak semmire, ami az A csoportban ritka, a helyiek igyekeztek mindenben a résztvevők kedvére tenni. A játék színvonala is nagyon jó volt. Az olimpia utáni első tornán általában visszaesés látható, mert többen abbahagyják, pihennek, a csapatok fiatalabb keretekkel versenyeznek, ám ezúttal nem volt rosszabb a színvonal, mint az olimpiáé, hasonló meccseket láthattunk.

Mi a válogatott célja a következő években?

Vélhetően nem fogjuk az USA-t vagy Kanadát legyőzni, de a középmezőny szélesedik, és szeretnénk megvetni a lábunkat itt, a legjobb 10-ben. A másik nagy cél pedig az olimpia  ? ezért is fontos a mostani jó világranglista-helyezés, hiszen kedvezőbb csoportba kaphatunk besorolást az olimpiai kvalifikációs tornán. Azt látni kell, hogy a csehek tíz évvel korábban kezdték a női programjukat, és csak most jutottak ki az olimpiára, a japánok is hat-nyolc évvel előbb kezdték, vagyis türelmesnek is kell lennünk, de a lehetőség megvan, ha így, ilyen szellemben dolgozunk tovább. Mi még mindig a fejlődés felfelé ívelő útját járjuk!

Fotók: MJSZ / Vörös Dávid