Filppulát edzheti Bartalis Balázs

A fiatal magyar edző a svájci Genéve-Servette csapatánál folytatja, ahol világsztárokkal dolgozhat együtt. Az A csoportos feljutásról és a magyar utánpótlásról is kemény véleményt fogalmazott meg.

Bartalis Balázs mindössze 28 éves, de ősztől már a harmadik nagy európai bajnokságban dolgozhat: a finn és a svéd évek után a svájci National League-ben szereplő Genéve-Servette együttesénél lesz skills és másodedző.

?Már a tavalyi bajnoki cím után elkezdtem körbenézni a piacon, őszintén szólva kíváncsi voltam a saját értékemre és hogy melyek azok a helyek, ahova mehetnék. Imádtam és imádom a svéd jégkorongot és a kultúrát, a mentalitást, ami körbeveszi, de nyolc évig éltem Skandináviában, és egyszerűen azt éreztem, hogy új impulzusok kellenek. Pár lehetőség volt előttem, és bár anyagilag nem a svájci ajánlat volt a legvonzóbb, a döntésemben az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy nemcsak egy plusz embert akartak a stábba, hanem kifejezetten engem. Emellett azt érzem, hogy itt még mindig tanulhatok és fejleszthetem magam, valamint én is tudok adni a csapatnak. Már voltam kint két napot, az a fajta fogadtatás, amit a csapattól, illetve a vezetőktől kaptam, egyenlőre azt sugallja, nem bántam meg a döntésem. A csapat nagyon meg akarta szerezni az eddigi svéd csapatom edzőjét, Sam Hallamot, aki végül a svéd válogatott élén kötött ki. Az ő ajánlásának köszönhetően kerültem én a képbe, vagyis kell a kapcsolat, de a végén rajtam múlt, hogy megugrom-e a szintet? ? mondta a fiatal szakember, aki a genfi együttesben Jan Cadieux vezetőedző munkáját segítheti. A stáb tagja még a rutinos svéd Rikard Franzen is.

Bartalis Balázs Svédországban a Växjö Lakersnél dolgozott, először a juniorok mellett volt asszisztens edző, az utóbbi három idényben pedig a felnőtteknél a képességfejlesztésért felelt, 2021-ben bajnoki címet ünnepelhetett. Már a svéd bajnokságban is neves játékosok fejlesztését segíthette, ám Svájcban még nagyobb sztároknak tarthat edzést. A keret tagjainak összesen 2814 NHL-meccsük van, többen jártak olimpián és világbajnokságon is. A legnagyobb név Valtteri Filppula, aki pár hete a finn válogatottal megnyerte a vb-t, ezzel pedig első finnként a Triple Gold klub tagja lett, vagyis olimpiai aranya és Stanley-kupa győzelme is van. Szintén friss világbajnok Sami Vatanen, de hatalmas tapasztalata van a kanadai Daniel Winniknek, és Bartalis Balázs kiemelte a svéd Henrik Tömmernest és Linus Omarkot, aki egy év után tér vissza a klubhoz.

?Nagy kihívás lesz velük dolgozni. Az első nap, amikor jégen voltam, ment a zrika, kérdezték, nálunk van-e jég, vagy hogy most húzok-e először korcsolyát. Persze tudták, honnan jövök és hogy mi lesz a feladatom a csapatnál. Bizalmi kapcsolatot kell kialakítani a játékosokkal, még a legnagyobb sztárokkal is. Ez egy oda-vissza dolog, kölcsönösen tanulhatunk egymástól, és közösen kell célokat elérnünk.?

A cél pedig a bajnoki cím, vagy legalább a döntő, ilyen kerettel nem is lehet más. A Genéve-Servette 2021-ben ezüstérmes volt, a legutóbbi idényben viszont nem jutott a nyolc közé, a Lugano állította meg. A stáb fiatal, energikus és motivált. A csapatban pedig a légiósok minősége kiemelkedő. Kemény szezon lesz, de nagyon izgatottan várom már  ? tette hozzá.

Saját céljairól is kérdeztük, hiszen ilyen tapasztalat után nem elképzelhetetlen, hogy előbb-utóbb megtalálja egy vezetőedzői megkeresés. ?A célom mindig is az volt, hogy minél magasabban jegyzett csapatoknál dolgozhassak és minél több tapasztalatot szerezzek. Skills edzőként értem el idáig, de nem zárkózom el attól sem, ha a jövőben olyan feladataim lesznek, amelyek egy csapat teljeskörű koordinációját igénylik. Idén részben ez teljesülni is fog, hiszen az emberelőny és hátrány felépítése is a feladataim között lesz.?

A jégkorongban ráadásul folyamatosan lehet tanulni és fejlődni, sőt ez az elvárt egy edzőtől. ?Nem érzem azt, hogy befejeztem a tanulást és már mindent tudok. Rengeteget változik a hoki, a játékosok, ez egy állandó tanulási folyamat. A mostani idősebb generációnak is sokat kellett változnia az elmúlt 20-30 évben, hogy versenyképes maradjon. Aki nem tudott lépést tartani a modern hoki tempójával, az magas szintű ligákban már nem állhat a pad mögött. ?

Az előző idényben tanácsadóként segítette az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia munkáját is, a nyári szünetben pedig az MJSZ megbízásából skills edzéseket tartott a felnőtt- és az utánpótlás-válogatottaknak. Svájci munkája mellett utóbbit a nemzetközi szünetekben is folytatja, egy-egy napos egyéni fejlesztésekkel.

?Don MacAdam kérésére csatlakoztam a válogatott programjaihoz, és remélhetőleg ezzel fel tudjuk hívni a részletek fontosságát az utánpótlásképzésben. A skills edzéseken egyébként a fő irányelvek ugyanazok egy utánpótláskorú és egy felnőtt játékos esetében, utóbbival viszont nagyobb hangsúlyt kap, hogy game like legyen, nagyobb tempóban, és még részletesebben próbáljuk meg ugyanazokat a dolgokat az egyén játékába beépíteni, személyre szabott módon. Profi felnőtt szinten sokkal több idő és lehetőség van a játékosokkal egyénileg dolgozni, formálni őket. Az a lehető legfontosabb, hogy a játékos hozzáállása jó legyen, minden más fejleszthető.?

A magyar hokiról nincs mindenben jó véleménnyel. Úgy látja, hogy a világelithez képest nő a lemaradásunk, leginkább mentálisan. ?Az országban nincs versenyhelyet az itthon maradt fiatalok között, így pedig nagyon nehéz motivált közeg nélkül eredményeket várni. Akiben pedig van motiváció, nem kap megfelelő képzést. Hiába mennek most is külföldre fiatalok, alacsonyabban jegyzett ligákban szerepelnek, mint mondjuk korábban Hári János, Sebők Balázs, Galló Vilmos vagy a testvérem, Bartalis István. Ezzel együtt vannak olyan utánpótlás-válogatott játékosok, akikben van potenciál, de mindössze egy edzésből nem tudnám megmondani, hogy meddig juthatnak el, mert a képességek mellett a karakter, a hozzáállás, a mentális felkészültség és a közeg is fontos.?

Vállalja azt a véleményét is, hogy a tao nem csak jó eredményeket hozott a sportágba. ?A kiemelt sportágakban drasztikusan megnőtt a foglalkoztatott szakemberek létszáma, és nem titok, hogy a számok növekedésével a minőség csökkent. Ezek a pozíciók olyanokat is a jégkorongba vonzottak, akiknek nem biztos, hogy itt van a helyük, vagy ez a szenvedélyük. Jogos a kérdés, és sokszor meg is kaptam, hogy engem ez miért érdekel, nem ebben az országban keresem a kenyerem. Számomra ez egy nagyon fájó pont, én is magyar vagyok, és a magyar hoki fejlődéséért  ugyanúgy szorítok és bizakodok, mint bárki más, aki ennek a nagy családnak a tagja. A tao által támasztott anyagi lehetőséggel sokkal drasztikusabb előrelépést kellet volna produkálnia a magyar jégkorongnak. Nemcsak a játékosok, de a szakemberek terén is. Ez is nagyon elszomorító, hiszen nem lehet biztosra venni, hogy ezek a források meddig fognak rendelkezésre állni. Sajnos mentalitásban nem jó irányba haladunk, és kevés műhely van, ahol igazán a jövő tudatos építése áll az első helyen.?

Úgy látja, a ljubljanai világbajnokságon elért második hely és a feljutás kötelező volt, a bent maradás viszont már bravúr lenne.

?Ha ebben a mezőnyben nem jött volna össze a feljutás, az csalódás lett volna mindenkinek. Hangsúlyozom, ez az én személyes véleményem, de nem feltétlenül örülök a feljutásnak. Ezzel az eredménnyel az emberek túlnyomó részének az jön le, hogy a magyar utánpótlás felfelé ível és minden rendben. Holott az elmúlt öt-hat évben nem tudtunk olyan játékost beépíteni a válogatottba, aki egy profi felnőtt topligában alapemberként kiemelkedőt tudna nyújtani. Tudom, hogy a fent említett nevek külföldön nevelkedtek, de példaként hozhatnám Sofron István, Erdély Csanád, vagy Stipsicz Bence nevét, akik magyar nevelésként nemzetközi ligában is helyt álltak. Az ő helyüket viszont egyelőre senki nem veszélyezteti a válogatottban, talán 1-2 nevet tudnék mondani, aki kopogtat, de ez hosszútávon, a későbbiekben komoly probléma lehet. Nem mindenki Vas Jankó, hogy 38 évesen kiszorítja a húszéves fiatalokat. Hozzátenném, ő ennyi idősen is ott van a nyári opcionális jeges edzéseken. A Szapporóval és Krakkóval egy lapon említhető csoda az A csoportban maradás lenne, de nem mi vagyunk az esélyesek. Véleményem szerint két olyan csapat van, amellyel igazán kiélezett meccset tudunk játszani, de ehhez az kell, hogy a legjobb keretünkkel léphessünk pályára, mindenki kitűnő állapotban és egészséges legyen.?

Fotók: MJSZ, Jégkorong Akadémia