?Komolyak a célok? ? Ortenszky Tamás a profi szerződéséről
A 2017/18-as szezon óta Svájcban, Bielben jégkorongozik Ortenszky Tamás, most pedig megkapta első profi szerződését a svájci másodosztályú EHC Visp együttesétől.
?Nagyon örültem, egy nagyon jó csapatnak tartom a Vispet, a város szép helyen van, a klubnak új 5000 fős csarnoka és komoly céljai vannak, konkrétan a feljutás. Annak különösen örülök, hogy nemcsak egy, hanem két évre kaptam szerződést? ? mondta a 20 éves hátvéd, aki a szezon elején tíz meccset játszott a Biel juniorcsapatában, hogy megszerezze a ?hokisvájci? licenszet, ezt követően kölcsönadták a Swiss League-es (felnőtt másodosztály) Ticino Rockets együttesének, a rájátszás kivételével itt játszotta végig az idényt (25 meccset). Mivel a Ticino nem jutott a rájátszásba, a szezont a juniorcsapatban zárta. ?Úgy érzem, nagyon jó szezonom volt, nagyon sokat fejlődtem. Egy új ligába kerültem, ami az elején szokatlan volt, függetlenül attól, hogy tavaly játszottam már itt négy meccset. Szerencsére jó edzők mellett dolgozhattam, előreléphettem, ennek köszönhető most ez a szerződés.?
Kérdés, miben fejlődött a legjobban az idényben? ?Elsősorban a védekezésemben, nagyon sokat játszottam hátrányban. Megtanultam a testemet használni korongfedezésre, vagy épp box outra erősebb, rutinosabb játékosok ellen. Ez meglátszik a játékomon. Nagyon sokat köszönhetek Bielnek is, négy juniorévet töltöttem itt, és úgy érzem, ez egy jó juniorkarriernek mondható összességében. Az elsőben megnyertük a bajnokságot, utána bronz- és ezüstéremmel, most pedig negyedikként zártunk. Elég nagy volt az átállás az elején, más itt a hoki: kevesebb az ütközés, viszont gyorsabb és technikásabb a játék, ami nagyon egy rendszerben zajlik. Megvan a séma, mindenki azt próbálja követni, kevesebb a lehetőség az egyéni megoldásokra, inkább a csapat dolgozik együtt. Egyébként a válogatottnál is ebbe az irányba megyünk, hasonló rendszert próbál követni mindegyik korosztályos csapat.?
Ha már válogatott, kíváncsiak voltunk, milyen tanulságokat vont le Ortenszky Tamás a decemberi, dániai divízió 1/A-s junior vb-ből. ?Jó élmény volt a világbajnokság mindannyiunknak, függetlenül attól, hogy nem szereztünk pontot és nem sikerült bent maradni. Az utolsó meccset szerintem nagyobb odafigyeléssel behúzhattuk volna. Ami szembetűnő volt, hogy kevés gólt lőttünk, függetlenül attól, hogy megvoltak a lehetőségeink. A helyzetkihasználáson kell javítani, főleg emberelőnyben. Amikor az ellenfél indult meg 3 a 2-ben, többször tudott élni a lehetőséggel. A harci szellem megvolt bennünk, és szerintem erőben sem voltunk nagyon lemaradva, talán a fehérorosz válogatott lógott ki a mezőnyből ebből a szempontból.?
Ami a válogatottbeli folytatást illeti, a Visp új légiósa bízik benne, hogy a nemsokára a felnőttválogatottból is érkezhet meghívás. ?Nagy megtiszteltetés lenne, ha akár csak egy összetartásra is meghívnának a jövőben. Tavaly volt U25-ös edzőtábor, reménykedem abban, hogy egy ilyen alkalommal vagy máskor lehetőséget kapok majd. Nagyon sokat dolgozom, hogy ez az álmom is valóra váljon.? Az álmokért hamarosan tehát egy másik csapatnál dolgozik majd tovább Ortenszky Tamás, ráadásul egy új élethelyzetben. ?Kocsival két, két és fél óra a Visp csarnoka onnan, ahonnan most lakom, így elköltözöm, épp a héten, április 1-től él az új albérletem. Szerencsére sikerült találni egy szép lakást, és hát most lakom először egyedül, eddig két csapattársammal osztoztunk az itteni lakáson. Nagyon izgatott vagyok, kíváncsi vagyok, hogy megy majd az önállóság.?
Ortenszky Tamás a Zürichben játszó Falus Ádámmal ápol jó barátságot a Svájcban a magyar jégkorong hírnevét növelő további három játékos közül (Kiss Zsombor és Révész Marcell a Basellel most jutottak fel a másodosztályba). ?Ádám a legjobb barátom, nyolc évig nyúztuk egymást a suliban és az UTE-ban otthon, azóta is tartjuk a kapcsolatot, és találkozunk is néha, ha van időnk. Most megint egymás ellen fogunk játszani a következő szezonban, ez mindig érdekes és vicces szituáció. A most véget ért idényben kétszer játszottam a Zürich ellen, az egyik alkalommal Ádám sérült volt, a másik meccsen viszont mindketten jégen voltunk, és szerencsére nekünk sikerült győznünk. Kíváncsiak vagyunk, jövőre melyikünk örülhet majd.?
