Lemieux és Gretzky mellé emelkedik McDavid

Az Oilers csapatkapitányának 100 pontos teljesítménye történelmi távlatokban Gretzkyt, Lemieux-t, Orrt és Howe-t idézi. Elemzünk.

Connor McDavid szombat este megszerezte idei 100. pontját, amihez 53 meccsre volt szüksége. Ő lett az NHL történetének 9. játékosa, akinek a százas ilyen rövid idő alatt meglett, legutóbb Mario Lemiuex és Jaromír Jágr volt képes hasonlóra az 1995/96-os szezonban, pontosan 25 évvel ezelőtt. McDavid akkor még meg sem született. Az Edmonton kapitányának ez a negyedik 100 pontos szezonja, az aktív játékosok közül rajta kívül csak kettőnek van ennyi: Sidney Crosbynak és Alekszandr Ovecskinnek. Nem elhanyagolható különbség, hogy ők a 16. idényüket töltik a ligában, miközben a 24 éves McDavid még csak a hatodiknál tart. Az Oilers történetében is csak a legnagyobbak voltak ilyenre képesek: Wayne Gretzky (kilencszer), Jarri Kurri (hatszor) és Mark Messier (ötször). 25 éves kora előtt összességében hét csatárnak jött össze 4 százpontos: Gretzkynek (7), Lemieux-nek (6), Hawerchuknak (6), Crosbynak, Ovecskinnek és Trottier-nek (4.)

Elképesztő teljesítmény ez, de hogy értékelni tudjuk, mekkora, érdemes alaposabb pillantást vetni a számokra. A hockey-reference.com oldal ezzel foglalkozik, minden szezon minden mutatóját gondosan dokumentálja. Vannak kimondottan a szezonok közötti összehasonlítást lehetővé tévő számaik is, amikor az adott játékos adott idényben elért pontmennyiségét kiigazítják. Teszik ezt annak megfelelően, hogy hány mérkőzést játszottak az idényben, mekkora volt az időszakban az engedélyezett játékoskeret, mennyi volt a ligában az egy meccsre jutó gólok, asszisztok, pontok száma. Így statisztikailag megalapozottabb összehasonlításra nyílik lehetőség, hiszen például más volt a hoki az 1920-as években, mint manapság. De nem is kell eddig visszamenni, Gretzky fénykorában, az 1980-as években is lényegesen nagyobb terük volt a csatároknak a gólszerzésre, miközben most sokkal strukturáltabb védelmeken kell átverekedniük magukat.

Az Athletic ki is gyűjtötte a kiigazított pontok tekintetében az NHL történetének tíz legjobb teljesítményét. Ezek alapján McDavid idei pontszáma az összesített lista 9. helyére repítette őt. A táblázat kissé csalóka, hiszen szerepel rajta Cooney Weiland és Frank Boucher is az 1929/30-as szezonból, amiről azt kell tudni, hogy abban az évben egy időre kísérletképpen eltörölték a lesszabályt (a csatárok az egész meccs időtartamára letáborozhattak az ellenfél kapuja előtt), ami teljes káoszhoz vezetett, egy hónap múlva eltörölték ezt, de így is úgy megdobta a számokat, hogy értelmetlen az összehasonlítás. Ha őket kihagyjuk, akkor McDavid máris hetedik, az újkorból csak Wayne Gretzky és Mario Lemieux előzi meg őt, előbbi négy, utóbbi egy alkalommal mutatott ennél is többet.

McDavid 100 pontját érdemes összevetni kortársai teljesítményével is. Az idei kanadai tabella második helyén vasárnap csapattársa, Leon Draisaitl állt 79 ponttal, míg a harmadik hely Brad Marchandé és Mitch Marneré, nekik 67 pontjuk van. Ez elképesztően nagy különbség: Draisaitlt 22, Marchand-ékat közel 50 százalékkal előzi meg. A német teljesítményénél érdemes tekintetbe venni, hogy ebben az Oilers-kapitány is alaposan benne van. McDavid fölénye kortársaival szemben történelmi összevetésben is figyelemre méltó. A táblázat 3. oszlopa azt mutatja, hogy az adott évi pontszám mennyivel volt jobb a kanadai tabella második helyezettjénél, a 4. oszlop azt, hogy a legjobb nem csapattárs pontszámát hány százalékkal múlta felül. Gretzky dominanciája egyértelmű, utána Howie Morenz következik, majd McDavid jön.

Az idei szezon más, mint az eddigiek, a kanadai divízió azt is jelenti, hogy McDavid nem találkozott a liga hét legjobban védekező csapatával: az Islandersszel, a Golden Knightsszal, a Hurricanesszel, a Bruinsszal, az Avalanche-csel, a Lightninggal és a Starsszal. Az éremnek ugyanakkor két oldala van, ugyanazon hat ellenfél ellen játszani nehezebb is, hamar kiismerhetnek a védők, külön készülhetnek a legjobb csatárokból, ahogy azt sokszor láthattuk például Alekszandr Ovecskin esetében is. McDavid ugyanakkor a hátrányból előnyt kovácsolt, úgy néz ki, ő volt az, aki a szezon során folyamatosan igazította a játékát az ellenfelek védekezéséhez. Számai az utolsó hónapban ugrottak meg igazán, április 17-én még a láthatáron sem volt a 100 pont, a szezon első 42 meccsén ?csak? 69 egységet gyűjtött. Az azóta eltelt 11-en viszont 31-et termelt, amibe egy Calgary elleni pont nélküli meccs is belefért, ez egészen elképesztő 3-as átlagot jelent.

Nem csoda hát, hogy most mindenki Wayne Gretzkyhez hasonlítja az ifjú titánt. A Great One, aki fontos posztot tölt be az Oilersnél, szívesen nyilatkozik a kérdésről. Legutóbb Pierre Lebrunnek beszélt McDavidről, azt emelve ki, a zseni eddig is parádésan játszott, de ami igazán félelmetes, az az, hogy minden évben megtalálja a hokinak azokat az elemeit, amikben fejlődni tud: ?Engem nem nagyon érdekel, hogy valaki mennyire jó az első 2-3 évében, mivel csak az jár ilyenkor a játékosok fejében, hogy bizonyítsák a nézőknek, hogy megfelelnek ezen a szinten. Hogy nem érdemtelenül vannak itt. Mindannyian átmentünk ezen. De az az érettség, amit McDavid idén mutat, még magasabb szintre emeli őt. Ezt nem csak a pontokra értem. A fizikai játéka is sokkal jobb, mint korábban bármikor. Az egész testbeszéde azt sugározza, hogy nem akar veszíteni, ez átragad az egész csapatra. Ez igen-igen feltűnő annak, aki nézi a meccseit.?

Magyarul: McDavid nem csak számolatlanul ontja a pontokat, de jobban védekezik, és vezérként is magasabb szinten teljesít, mint korábban. Ez azért mindennél fontosabb, mert mint minden igazán jó játékos esetében, úgy McDavidnek sem az egyéni rekordok halmozása a fő célja. Az állandó fejlődéssel és a minden nap beletett kőkemény munkával egészen mást, egy sokkal nagyobb vadat üldöz: a Stanley Kupát.

Connor McDavidet 2015-ben draftolta az Edmonton Oilers az 1/1-es helyen, azóta csak egyszer, 2017-ben jutott be a csapat a rájátszásba, egy kört ment, majd a konferencia-elődöntőben kiesett. Tavaly a playoff-kvalifikáció jelentette a végállomást. Jelenleg a kanadai divízió második helyén áll az Oilers, és minden valószínűség szerint a Winnipeg vagy a Montreal lesz az ellenfele a rájátszás első körében. Az Edmonton utolsó nagydöntőjéért 2006-ig kell visszamennünk az időben, az utolsó végső diadalért pedig egészen 1990-ig, a Mark Messier és Jari Kurri repítette csapatig, amely ekkor története során ötödször szerezte meg a Stanley Kupát. Hogy valóban a legnagyobbak mellé emelkedjen, annak érdekében Connor McDavidnek még az övékéhez hasonló nagy tettekre is szüksége lesz.