Még mindig nem indult el a WHL és az OHL sem
Áttekintettük a helyzetet a tengerentúli junior- és egyetemi ligákban. Állnak a bajnokságok, ez nagy gond az NHL-draft szempontjából is.
A Canadian Hockey League (CHL), Kanada és egyben a világ legjobb juniorligája három bajnokságból áll. Ezek közül a Québec Major Junior Hockey League (QMJHL) speciális szabályokkal, de legalább elindult. A pandémia közepette a start emlékezetesre sikeredett, a Rimouski Oceanic és a Baie-Comeau Drakkar mérkőzését például közvetlenül a korongbedobás előtt fújták le novemberben. December 1. és január 3. között aztán a komplett liga leállt. Azóta újra mennek a küzdelmek. A nyugat-kanadai csapatokat tömörítő Western Hockey League (WHL) ugyan előzetesen január 8-át jelölte meg a start időpontjaként, ám abból nem lett semmi, azóta is állnak. Hogy mikor indulnak el, nem tudni, mindössze abban állapodtak meg, hogy 24 meccses lesz az alapszakasz. A kezdés az egészségügyi hatóságok döntésétől függ. A csapatok számára kész ráfizetés az egész, a Kanadában roppant népszerű juniorhoki jegybevételek nélkül rengeteg veszteséget termel. Egyedül Saskatchewan tartomány nyújtott segítő kezet az ottani öt csapatnak, amelyek összesen 3 millió dolláros segélyben részesültek.
Az Ontario Hockey League-ben (OHL) február 4. volt a céldátum, ám egyelőre sem a valós kezdési időpont, sem a lebonyolítási forma nem világos. Ontarióban vészhelyzet van, kijárási korlátozásokkal, meccseket csak az NHL-es csapatok rendezhetnek, az ott elfogadott protokoll szerint. Egy hasonló protokoll olyan többletterheket jelentene az OHL-es csapatok számára, amelyeket azok nem képesek vállalni. További probléma, hogy míg a QMJHL tisztán kanadai liga, az OHL-ben 3, a WHL-ben 5 amerikai csapat is van. Ha el is kezdenék a szezont, ezeknek a csapatoknak vagy át kellene költözniük a határ túloldalára, vagy le kellene mondaniuk a részvételről. A kanadai egyetemi bajnokság, a USports sem indult el, ami nem csoda: ebben a ligában négy konferenciában a Prince Edward-szigetektől Vancouverig, vagyis Kanada keleti és nyugati vége között játszanak csapatok. A vonatkozó döntést még október közepén hozták meg a liga vezetői. Ugyancsak szünetel a bajnokság a juniorok másodvonalában, sem az AJHL, sem az OJHL, sem a BCHL nem indult el.
Az USA-ban jobb a helyzet, ott ? két csoport kivételével ? elindult az NCAA egyetemi liga (Papp Kristóffal) és a második legerősebb juniorbajnokság, az NAHL (Halász Béni, Keresztes Levente, Vértes Nátán) is. Papp Kristóf csapata, a Michigan State University 16 meccsen van túl, ezekből tízet megnyert. Az NAHL-ben hektikusabb a szezon, van csapat, amely már közel 30 meccset játszott, de olyan is, amely mindössze tíznél jár, és vannak visszalépők is. A szabályok itt is államról államra ? esetenként megyéről megyére ? változnak. Halász csapata, a New Mexico Ice Wolves például az összes meccsét Texasban vagy Louisianában játssza Új-Mexikó helyett. A jelenlegi állás szerint Vértes Nátánék állnak a legjobban, az Aberdeen Wings 23 meccsen van túl, melyeken 44 pontot gyűjtött, csak egyszer szenvedett vereséget, ezzel az egész ligában toronymagas első, sorra döntögeti a ligarekordokat. Az összes észak-amerikai juniorliga közül a USHL-ben, a kanadai ligákkal egy szinten álló amerikai juniorbajnokságban mennek a legrendezettebben a dolgok, itt 20-26 meccset játszottak a csapatok. A helyzetet könnyíti, hogy a megszokott 17 csapat helyett csak 14 együttes szerepel itt.
A fentiek komoly kérdéseket vetnek fel az idei drafttal kapcsolatban. A fiatal játékosok számára ez az egyik legfontosabb év a fejlődésükben, ahol megmutathatják magukat. Felmerült, hogy több játékos a draftévében átteszi a székhelyét Európába, szeptemberben például arról cikkeztek, hogy a WHL két tehetséges játékosa is a svéd harmadosztályban folytathatja, ám ebből nem lett semmi. A scoutok is panaszkodnak, hogy lényegesen kevesebb a mérkőzés, nem beszélve arról, hogy az online meccsnézés nem pótolja a személyes jelenléten alapuló játékosmegfigyelést.
Az NHL azonban egyelőre hallani sem akar a draft elhalasztásáról. Corey Pronman az Athletic hasábjain szedte össze az érveket és az ellenérveket. Röviden összefoglalva: szakmailag indokolt lenne a draft elhalasztása, de sem a járvány, sem a pénzügyi lehetőségek, sem az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá ennek létjogosultságát. Jóllehet a scoutoknak valóban nehezebb a dolguk, ez minden csapatot egyformán érint. Másrészt nem tudni, hogy mikor áll vissza a rend: ha eltolják télre a draftot, és addigra sem sikerül megfékezni a vírus terjedését, azzal nem jutnak előrébb. Ha 2022-ben két korosztály számára tartanának draftot, az dupla terhet rakna a scoutok vállára. Végül: a draft az NHL egyik kiemelt lehetősége, amit ha nem nyáron tartanak meg, azzal azt is vállalják, hogy az új, sikerre és gólokra éhes új generáció bemutatkozása egy évet késik.
