Abban egyetértettek, hogy nem tudnak megegyezni

Patthelyzet alakult ki az NHL-ben a játékosok és a tulajdonosok között a pénzügyekben. Január 13. a kezdés új céldátuma.

Mint ismeretes, a játékosok és a tulajdonosok mintegy öt hónappal ezelőtt írták alá az új kollektív szerződést a világ legerősebb hokiligájában, amely hosszú távra rendezte volna a felek közötti viszonyokat, a koronavírus gazdasági hatásainak figyelembe vételével. Eszerint a játékosok hozzájárultak, hogy fizetésük 10%-át a tulajdonosok csak egy későbbi időpontban utalják át nekik, és a zálog mérétékét is felemelték, amelynek aránya elérheti a 20%-ot. Ehhez képest novemberben a liga azzal kereste meg a játékos-szakszervezetet, hogy változtassanak a megállapodáson, és a zálog mértéke lehessen 25 százalék. A jégkorongozóknak természetesen nem tetszett ez a javaslat, így hosszas tárgyalások kezdődtek. Ennek során az NHLPA felajánlotta, hogy ne a zálog, hanem az elhalasztott fizetés mértékét emeljék (utóbbit kamatostul kell visszafizetni), ezért cserébe néhány ponton ők is változtatásokat javasoltak a kollektív szerződésben. Erre a tulajdonosok mondtak nemet, majd inkább levették az ügyet a napirendről.

Ekkora bértömeg esetén természetesen nem mindegy, hány százalékról milyen feltételekkel mondanak le a másik javára a felek, az alapvető szabály azonban változatlan marad: a játékosok a hokiból származó bevételek felénél többet nem kaphatnak. Ezt az egyensúlyt hivatott fenntartani a zálog intézménye, az így visszatartott pénzt ugyanis a hokisok csak akkor kapják meg, ha a pénzügyi év lezárultával kijönnek a pontos számok a klubok üzleti eredményéről. Mindez azt is jelenti, hogy ha most nem járultak hozzá a zálog mértékének 5 százalékpontos emeléséhez, akkor a 20%-os határ (és a rögzített fizetési plafon) maradhat érvényben több évig, amíg a liga bevételei nem érik el újra a korábbi mértéket.

A jó hír az, hogy a felek belátták, ez nem olyan súlyú kérdés, amiért érdemes a szezont kockára tenni, így most a technikai részletek kidolgozására koncentrálhatnak a felek. Ezekből is van néhány. Először is a cél az, hogy január 13-án elkezdődjön az alapszakasz, amely 56 meccsből állna. Ehhez újrarajzolnák a divíziókat, kialakítva egy hétcsapatos tisztán kanadai csoportot, ami a legegyedibb jellemzője lenne a rövidített szezonnak. Emiatt a másik három divíziót is újra kellene gondolni, egy lehetséges megoldásról itt írtunk. Ott van még az évad kritikus dátumainak meghatározása: az átigazolási határidő, az alapszakasz vége és a rájátszás kezdete, a bővítési piac, a nyári szabadpiac nyitásának időpontjai.

Mindezeken túl koronavírus-járvány okozta helyzetet is kezelni kell. Ez nem merül ki a különböző protokollok és eljárásrendek kidolgozásában, a menetrendet is célszerű szellősebbre tervezni, hiszen a vírus bármikor térdre kényszerítheti bármelyik csapatot, és ebben az esetben meccsek maradhatnak el. Arról is dönteni kell, hogy mekkorára növeljék a megengedett kereteket, mivel a járvány alatt a csapatok nem üzemelhetnek a normális időben engedélyezett létszámmal, kellenek a plusz emberek vész esetére. Szintén kérdéses, hogy a játékosoknak idén is lesz választásuk abban a tekintetben, hogy a járvány idején vállalják-e a hokit és a vele járó magasabb egészségügyi kockázatokat. Ha mindezeket a problémákat megoldották, akkor az egészet engedélyeztetni kell az érintett államok egészségügyi hatóságaival. Jelenleg Manitobában és Kaliforniában a legrosszabb a helyzet, közel sem biztos, hogy a San Jose Sharks, a Los Angeles Kings, az Anaheim Ducks és a Winnipeg Jets saját stadionjában kezdhet. A Kings és a Ducks azok között volt, akik a minap jelezték, szívesen játszanának szabad téren, a többiek esetében más megoldást kell találni. Ilyen lehet egy a nyárinál kevésbé zárt buborék, vagy úgynevezett súlyponti városok kijelölése. Előbbiről nem sokat tudni, utóbbi azt jelentené, hogy bizonyos városokban néhány csapat sűrítve játszana meccseket két hét alatt, majd a következő turnus váltaná őket.

Megoldandó probléma tehát akad bőven, ha sikerül megtalálni a válaszokat, akkor az egész projektet még jóvá kell hagynia a liga igazgatótanácsának és a szakszervezet irányító testületének. Utóbbival aligha lesz probléma, ám a tulajdonosok közül sokan nem örülnek annak, hogy a játékosok kikosarazták őket. Márpedig a divíziók átrendezése miatt minősített, vagyis kétharmados többséggel kell majd dönteni a legfontosabb részletekről.