Tisztán kanadai divíziót szervezhetnek az NHL-ben

A vírus miatt újrarajzolnák a beosztást. A liga a folytatáson gondolkodik, összeszedtük, milyen forgatókönyvek vannak.

Bill Daly kedden kiküldte szokásos feljegyzését az NHL csapatainak a dolgok állásáról. Az alelnök ebben azt írta: akár a csütörtöki igazgatósági ülésre elkészülhet a következő szezon forgatókönyve. Ebben továbbra is január 1-jei kezdéssel számolnak, bár még mindig minden bizonytalan. Elliotte Friedman, a bennfentes szakíró szerint nem volt valószínű, hogy csütörtökre elkészül a tulajdonosokból és szakszervezeti képviselőkből álló bizottság közös javaslata, de az jó hír, hogy közel járnak ehhez. A levélben Daly kitartott a céldátum mellett, a további részletek azonban homályban maradtak.

A legnagyobb nyilvánosságot eddig az az elképzelés kapta, amely szerint újrarajzolnák a divíziók határait, mivel a határátkelés továbbra is nehézkes. Így kialakulna egy tisztán kanadai csoport, amelyben a Calgary, az Edmonton, a Montreal, az Ottawa, a Toronto, a Vancouver és a Winnipeg játszana. A csendes-óceáni divízióban az Anaheimhez, az Arizonához, a Los Angeleshez, a San Joséhoz és a Las Vegashoz csatlakozna a Colorado, a Dallas és a Minnesota. A központi divízióban maradna a Chicago, a Nashville és a St. Louis, amelyek megkapnák keletről a Carolinát, a Columbust, a Detroitot, a Floridát és a Tampát. A maradék keleti csapatok különálló divíziót alkotnának, ebben a Boston, a Buffalo, a New Jersey, az Islanders, a Rangers, Philadelphia, a Pittsburgh és a Washington meccselne.

Egy teljes szezonra a buborék fenntartása lehetetlen, így az a legvalószínűbb, hogy csomópontokat alakítanak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden város helyszín lenne 10-12 napra, ekkor időszakos buborékot létrehozva sűrített menetrend szerint játszanának egymással a csapatok. A meccsek után a játékosok hazamennének a családjukhoz, majd néhány héttel később a megszabott protokoll szerint csatlakoznának az újabb buborékhoz. Az is elképzelhető, hogy csak az előre kijelölt négy helyszín adna otthont az ideiglenes buborékokban rendezett minitornáknak, ám ez kellemetlen helyzetbe hozná az üresen és esemény nélkül maradó arénákat a névszponzorációs szerződések miatt. Bármelyik megoldást is válasszák, biztosítható lenne, hogy a játékosok tartsák a kapcsolatot szeretteikkel, a szezont is meg lehetne menteni, miközben nem tennék kockára a szereplők egészségét sem. Ha időben csúsztatnák a divíziós küzdelmeket, megoldható lenne, hogy folyamatosan közvetítsen a tévé, és a minitornák sokkal intenzívebb versengést hoznának, mint a hagyományos menetrend darálója.

A januári kezdés eleve azt jelenti, hogy szó sem lehet 82 meccses alapszakaszról. Egyesek 48, mások 56, megint mások 72 meccset vízionálnak. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a 2012/13-as lockout idején csak 2013. január 19-én kezdték el az alapszakaszt, amely 2013. április 28-án ért véget, tehát nagyjából 100 nap kellett 48 meccses alapszakaszhoz. Ennek azért van jelentősége, mert a liga számára prioritás, hogy a 2021/22-es idény rendben kezdődjön, immár 32 csapat részvételével, hiszen akkor a Seattle Kraken is csatlakozik a ligához. Ebből az is következik, hogy időben kell befejezni 2020/21-et, értesülések szerint a liga legkésőbb július 15-én bajnokot akar hirdetni. Ha január elején elkezdik az alapszakaszt, a fenti számítás szerint április közepére vége lehetne az alapszakasznak. A januári kezdés azt is jelenti, hogy december közepén nyitnának az edzőtáborok, előbb azon csapatok számára, amelyek nem kerültek a rájátszásba (Anaheim, Buffalo, Detroit, Los Angeles, New Jersey, Ottawa, San José), egy héttel később pedig a maradék 24 részére is.

Érdemes említést tenni a játékosok fizetéséről. A szakszervezet belement, hogy a fizetések 10%-áról lemondjon, a fennmaradó 90% ötödét pedig zálogba tegye (az elmúlt évtizedben a zálogban visszatartott pénzek aránya 10-15% körül volt). Ez azt jelenti, hogy a játékosok az adózás előtti fizetésük 72%-át kapják meg, azonban Elliotte Friedman szerint ez egyes tulajdonosoknak még mindig sok. Ennek kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy bár az NHL-es tulajdonosok mindegyike milliárdos, mégis eltérően érinti pénzügyi helyzetüket a járvány: akiknek a turizmusban vagy a vendéglátásban vannak érdekeltségeik, azok jobban megérzik a negatív hatásokat, mint azok, akik a technológiai szektorban aktívak.

A csütörtöki igazgatósági megbeszélésre tehát nem sikerült kimunkálni a folytatás részleteit. Felállt a liga és a szakszervezet képviselőiből álló bizottság, amely gőzerővel dolgozik. Míg tavasszal csak öt játékos vett részt a munkában, ezúttal 16-an vállaltak szerepet benne, köztük olyan nagy tekintélyűek is, mint Ian Cole, Zach Hyman, Claude Giroux vagy Ron Hainsey. A munka szervezettebb keretek között zajlik, mindenkinek megvan a feladata, kisebb munkacsoportokra bontották a teendőket, a ligával csak legfelső szinten kommunikálnak. A következő napokban számíthatunk rá, hogy alakot ölt az előttünk álló szezon.

A cikk elkészítéséhez felhasznált források:

The Athletic: Inside NHL?s plan for 2020-21 season: It?s ?more challenging? than summer return
TSN: Return To Play committee expands as NHL, NHLPA work on next season
Sportsnet: NHL entering crucial stretch in planning for next season
Ottawa Sun: Garrioch: NHL hopes to have a plan for 2020-21 as early as Thursday