3 évre befagyasztanák a bérplafont az NHL-ben

A játékosok egy része elégedetlen az ötlettel. A New York-i Artyemij Panarin nyilvánosan kritizálta a rendszert.

Az NHL gőzerővel dolgozik a szezon folytatásán, július 10-én nyílnak az edzőtáborok, zajlik a helyszínkiválasztás. A koncepció szerint az edzőtáboroktól a szezon végéig “hermetikusan” kellene elzárni csapatonként mintegy 50 embert. Csütörtökön Vancouver hivatalosan is kiszállt ebből a versenyből, Las Vegas mellett Toronto vagy Edmonton tűnik befutónak. A folytatásnak van egy nagyon komoly előfeltétele: a játékosoknak egészségesen kell eljutniuk az edzőtáborba. Mindezt úgy, hogy az USA-ban rekordot döntöget az új fertőzések száma, köztük NHL-játékosok is érintettek, a liga erre a hétre is ígért számokat a tesztelések eredményeiről, eddig 11 fertőzött hokisról tudunk.

Emellett a játékosok és a tulajdonosok közötti kollektív szerződés 2022 nyarán jár le, a felek dolgoznak a folytatáson. A rendszer egyik legfontosabb pontja a fizetési plafon, ami lassan 20 éve szab gátat a bérek emelkedésének. A gazdasági fenntarthatóság jegyében ezt úgy találták ki, hogy a játékosok és a tulajdonosok fele-fele arányban osztoznak a bevételeken. Mivel a fizetéseket előbb utalják, mintsem a pénzügyi évről szóló beszámolók elkészülnének, ezért a bérek egy nem elhanyagolható részét a tulajdonosok zálogként visszatartják. Ennek mértéke 15% körül van. A jelentések szerint a kollektív tárgyalások konstruktív hangulatban zajlottak, mindenki optimistán nézett a jövőbe, aztán jött a koronavírus, amely alapjaiban rajzolta újra a képet. A bevételkiesés milliárdos nagyságrendű, ha a szezont nem tudják folytatni, a zálog mértéke a 35%-ot is elérheti, és ha be is fejezik, a becslések szerint akkor sem lesz kevesebb 27-28%-nál. Lehetőségként felmerült, hogy egyszeri 10%-os elvonás legyen, amit az üzlet fellendülésével a játékosok visszakapnának, ebben az esetben a zálog is alacsonyabb lehetne. Elliotte Friedman szakíró szerint szinte biztosnak látszik, hogy a fizetési plafont három évre befagyasztanák, talán a 2022/23-as szezonban emelkedhetne egymillió dollárral, ami a játékoskeretek méretére vetítve észrevehetetlen.

Úgy tűnik, a járvány és a kollektív szerződés ügye összekapcsolódott, és ez nem könnyíti meg a döntést. Mindkét kérdésben a játékosok fognak szavazni, egyik nélkül aligha van megállapodás a másik ügyben. A hokisok most helyzeti előnyben vannak, ők teszik kockára az egészségüket, ők vonulnak el a családjuktól hónapokra, hogy a szezonból megmentsék, ami menthető. Ezért kérhetnek valamit. Az is igaz ugyanakkor, hogy a 700-nál is több játékos érdekei nem vágnak egybe annyira, mint a 31 tulajdonosé. Egészen más a helyzete Artyemij Panarinnak, akinek a 11,6 milliós szerződése 2026-ban jár le, mint azoké, akik most állnak új szerződés előtt. Az orosz szupersztárnak jól jön a fizetési befagyasztás, hiszen ezzel csökkentik a zálog mértékét, a szerződéskötés előtt állók viszont a minél magasabb plafonban érdekeltek. Panarin ezzel együtt csütörtökön a Twitteren fakadt ki a zálog intézménye ellen: ?A játékosok lassan 20 éve biztosítják a tulajdonosok bevételét a zálog által, még a pandémia idején is, amikor a tőke továbbra is exponenciálisan nő. Itt az ideje rendezni a zálog kérdését. Nem mehetünk úgy edzőtáborba, hogy ebben a kérdésben nem állapodtunk meg.?

Csütörtökön 40 ezernél is több új fertőzöttet regisztráltak az Egyesült Államokban 24 óra leforgása alatt.