Így tervezi az NHL az újraindulást

Szakértők, vezetők és játékosok is tagjai a bizottságnak, amely a folytatással kapcsolatos ötletelést koordinálja.

A világ sportszerető része azt találgatja, mikor indulhatnak el a bajnokságok. Az NHL-ben a liga a játékosokkal karöltve elemzi a helyzetet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy létrehoztak egy bizottságot, amelyben a liga és a szakszervezet vezetése képviselteti magát, a játékosok közül pedig John Tavares, Connor McDavid, Mark Scheifele, James van Riemsdyk és Ron Hainsey van benne. Az Athleticen megírták azt is, hogy melyek a legfontosabb napirendi pontok a hivatalosan Visszatérés a Játékhoz Bizottságnak nevezett testület munkájában, amelyeket a virtuális összejöveteleiken vitatnak meg.

Az egyik legfontosabb kérdés a szezon hátralévő részének helyszínt adó városok listája. Erről már írtunk. A legújabb információk szerint Toronto és Columbus jó esélyekkel pályázik, de egyelőre az sem ismert, hány helyszínt jelölnek meg végül. Ezzel kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy semmi biztosíték nincs rá, hogy egy most alkalmasnak tűnő helyszínen a helyzet nem kezd el váratlanul romlani. Ha négy helyszínen rendezik meg a bajnokság további részét, még az is azt jelenti, hogy egynek-egynek nyolc csapatot kell vendégül látnia. Ha két vagy három városra szűkül a kör, akkor a csapatok száma 10-16-ra bővül. Ez mindenképpen nagy megterhelést jelentene az adott helyszín egészségügyi rendszerének, és a vírus második hulláma kezelhetetlenné tehetné a helyzetet.

Ha ezt sikerülne is elkerülni, a lehető legbiztonságosabb környezet megteremtése sem csekély kihívás. Mindennek alapja a kontaktok korlátozása és a folyamatos tesztelés. A liga a kezdetektől foglalkoztat virológus szakembert, aki szaktudásával segíti őket ezekben a kérdésekben, és a bizottságban is ülnek ilyenek.

Kevésbé fajsúlyos ügy, de a bizottság dolgozik azon is, hogy eltüntesse a hazai pályából adódó előnyöket. Ennek biztosítására az merült fel, hogy bármely várost válasszák ki, a meccseket nem az NHL-es arénákban játszanák. Ezzel párhuzamosan a hazai csapatnak is hotelbe kellene költöznie.

Az edzőtáborok megszervezése sem tűnik egyszerű feladatnak. Egy ilyen hosszú kényszerpihenő után elképzelhetetlen, hogy a játékosok minden átmenet nélkül belevessék magukat a csatákba, mert az roppant sérülésveszélyes volna. Időt és helyet kell biztosítani a mentális és fizikai ráhangolódásra. A liga csütörtökön kiadott egy közleményt, mely szerint az edzőtáborokat két fázisban lehetne megszervezni. Az elsőben kiscsoportos foglalkozásokra kerülne sor valamikor május közepén vagy végén, a másodikban tartanák a szokásos edzőtáborokat az összes csapat részvételével a folytatásra kijelölt helyszíneken, majd közvetlenül a játék újraindulása előtt lehetne néhány edzőmérkőzés. Mindez akár három hetet is igénybe vehet, ennyi idő pedig aligha áll rendelkezésre.

Ha mindezen akadályokat sikeresen legyűrték, akkor már csak arra a kérdésre kell kitalálni a választ, hogy milyen formátumban pótolják az alapszakaszból elmaradt mérkőzéseket. A csapatok 68-71 találkozón vannak túl, a cél a 82 meccses alapszakasz befejezése, ez azonban nem biztos, hogy kivitelezhető. Ráadásul a jelenlegi elképzelések szerint a divízióbeli riválisok gyűlnének össze egy helyszínen, ami azt jelenti, hogy csak egymással játszanának. Ez eleve igazságtalan előnyhöz juttatja az Atlanti és a Csendes-óceáni csoportban szereplő csapatokat, minthogy a liga legrosszabb helyén álló 8 együttes közül 7-en ebben a két divízióban játszanak. A következő probléma az időzítés. Gary Bettman ligakomisszár mindenesetre csütörtökön kijelentette, felkészültek arra is, hogy a következő szezon csak decemberben indulhat, ami kellő rugalmasságot biztosít a számukra. A draftot is csak azok után lehet megtartani, hogy véget ért az alapszakasz.

További gondot jelent, hogy a játékosok motivációs szintje eltérő. A topcsapatok játékosai alig várják a folytatást, míg a rájátszásról lecsúszókban játszók érthető okokból közel sem lelkesek. Ez minden szezon végén előfordul, most azonban a gondokat tetézi a kényszerpihenő. A Detroit játékosainak is háromhetes felkészülést kellene végigcsinálniuk annak érdekében, hogy teljesen értelmetlen módon befejezzék az alapszakaszt, amelyben tökutolsók, mínusz 122-es gólkülönbséggel. Erre mégis szükség lesz, hiszen az egymilliárd dollárra becsült veszteségből 350-500 milliót vissza lehetne hozni, ha befejeznék a szezont.

A rájátszás sem kevésbé problematikus. A jelenlegi lebonyolítási rendszer megtartása az utazások számát és az ebből adódó kockázatokat növelné jelentősen. Felmerült, hogy áttérnének a divízión belüli párharcokhoz, ahol az első játszana a negyedikkel, a második a harmadikkal, ez azonban kiszúrás lenne az erősebb csoportban szereplő csapatokkal. A Florida például negyedik a gyengébb Atlanti csoportban, viszont pontszámban a Metropolitan divízióban szereplő Carolina, Columbus, Islanders és Rangers is megelőzné, ha wild card-alapon mennének tovább. A probléma megoldására a legvadabb ötletek merültek fel. Az egyik ilyen szerint a negyedik és ötödik csapatok játszhatnának egymás ellen egy két nyert meccsig tartó párharcot. Azonban nagy kérdés, hogy az ezzel járó hercehurca jobb választás-e, mint két csapatot repülőre ültetni és az egyik biztonságos helyszínről a másikra juttatni.

Itt tart tehát most a bizottság. Túl sok konkrétumot nem lehet tudni, de igyekeznek minden lehetőséget és kockázatot számba venni. A döntés végső soron úgyis a járványhelyzet alakulásán múlik, amire semmilyen NHL-es bizottságnak nincs befolyása.