Vajon ki lesz az idén a szezon Kekalainenje?

 

Február 24-én lejár az átigazolási határidő, alig két hetük van a csapatoknak, hogy véglegesítsék keretüket.

Ez az egyik legtrükkösebb határidő az NHL naptárában. Néhány évvel ezelőtt ilyenkor csak úgy záporoztak az első körös pickek a legnagyobb elérhető sztárokért cserében, akik olyan csapatokban játszottak, amelyeknek nem volt esélyük a playoffra. Az idei év viszont több szempontból is különlegesnek számít. Egyrészt az utóbbi időben megváltozott az általános igazgatók átigazolási stratégiája. Február végén már nem feltétlenül a meccseket eldönteni képes játékosokat vadásszák, hanem az apróbb hiányosságokon igyekeznek javítani. Ennek több oka van: részint rájöttek arra, hogy egy sztár érkezése az alapszakasz utolsó negyedére jelentős veszélyt jelent a csapategységre nézve, másrészt a fiatalok előretörésével nem szívesen adnak első körös draftjogokat olyanokért, akik a szezon végén szabadon igazolhatóvá válnak.

Az idei szezon abban is különleges, hogy sokkal kevésbé biztosan lehet megmondani, kik lehetnek ott a rájátszásban, és kiknek úsztak el a reményeik. Keleten 10 csapat pályázik az első nyolcra, a Detroitról, az Ottawáról, a New Jersey-ről, a Buffalóról, a Rangersről és egyre inkább a Montrealról tételezhető fel, hogy nemigen fogja túlélni az áprilist. Nyugaton ennél is kaotikusabb a helyzet, itt mindössze három csapat van, amelynek nem sok esélye maradt: a Los Angeles, a San José és az Anaheim. A 31 csapatból tehát mindössze 8-9 látja, hogy a kínálati oldalon szerepel majd, míg a többieknél vakarhatja a fejét a szakvezetés, hogy vásároljon vagy eladjon.

Hogy egy csapat a keresleti vagy a kínálati oldalon szerepel-e, az nagyban függ attól, hogy éppen hol tart a saját fejlődési ciklusában, illetve hogy hány draftjoggal rendelkezik idén nyárra, illetve hogy mennyi elkölthető pénze maradt a fizetési plafon alatt. A Carolina például mindkettővel jól áll, hiszen két választási lehetősége van az első körben, és 5,5 millió szabad dollár felett is rendelkezik. Ám a hiányok sem kicsik a csapatnál, hiszen Dougie Hamilton sérülésével kellene egy jobbkezes elithátvéd, ami az egyik legnagyobb hiánycikk a piacon. A csapat Sami Vatanen iránt érdeklődik, aki utolsó évét tölti a Devilsnél.

A legtöbb pénze a Coloradónak van 30 millió dollárral, ehhez képest így is ők az NHL leggólképesebb csapata 5-5 ellen, és nagy versenyben vannak a címvédő St. Louisszal a nyugati konferencia első helyéért. Más kérdés, hogy a fizetési plafon korszakában nincs az a pénz, ami ne tudna pillanatok alatt elolvadni, és az Avsnek is kulcsjátékosok sorával kell az előttünk álló években hosszabbítania.

Ha a cserébe bocsátható játékosokat nézzük, akkor a legkelendőbb helyen a New York-i Chris Kreidert találjuk. A 28 éves szélső 40 pontnál jár, értékéhez nem férhet kétség, mint minden ilyen hokis esetében, nála az is az a helyzet, hogy csak akkor adnának érte első körös draftjogot, ha biztosak benne, hogy hosszabbítani fog az új helyén.

A centerek után is mindig nagy az érdeklődés, ezen a poszton az ottawai Jean-Gabriel Pageau áll a célkeresztben, annál inkább, mivel élete szezonját futja, az idei az első idény, amikor elérte a húszgólos határt. A Los Angeles Kings már letehetett a playoffálmairól, így két értékes játékosa van, akiket tesztelhet a piacon: a legjobb elérhető hátvéd, Alec Martinez és Tyler Toffoli. Előbbi iránt aktívan érdeklődik a Toronto, a Carolina, a Vegas és a Winnipeg is, ráadásul neki még egy éve hátravan a szerződéséből, tehát nemcsak néhány hónapra jelentene erősítést. Toffoli árát állítólag kissé magasan szabták meg, ráadásul ő nagyon szereti Los Angelest. És természetesen ott van Ilja Kovalcsuk is a maga elképesztő rutinjával, munkamoráljával és ez ehhez párosuló 700 ezer dolláros fizetésével. Az ő esetében is az a kérdés, hogy feláldoznak-e egy első körös draftjogot egy 37-hez közelítő szélső néhány hónapos munkájáért.

Az elérhető játékosok minőségén, a rájátszásért folytatott küzdelem aktuális állásán, illetve a csapatok birtokában álló draftjogok számán és az elkölthető bérmennyiségen túl a játékospiac további meghatározó tényezője az általános igazgatók stratégiája és agresszivitása. Két példát tudunk felhozni ennek érzékeltetésére. Az első az Arizona Coyotes, ahol John Chayka már december közepén agresszíven lecsapott Taylor Hallra, aki mostanra a legértékesebb játékos lenne az átigazolási piacon. Miután azonban egyre világosabbá vált, hogy a kiváló játékos nem New Jersey-ben kívánja folytatni, így csapata nem akart kockáztatni, ráadásul a szezon e korai szakaszában az ára is magasabb volt. Az idő ugyanis kulcsfontosságú tényező, február végén jóval nagyobb a kockázata annak, hogy az új játékos helyét nem sikerül megtalálni. Hall esetében érdemes volt kockázatni, 24 meccsen már 20 pontot szerzett a Coyotesban, amely továbbra is versenyben van a rájátszásért. Márpedig az Arizona pangó piac, 2012-ben járt a playoffban utoljára, és mindennél nagyobb szüksége van egy kis hype-ra.

A másik példa Jeremy Rutherfordé. A Penguins igazgatója mindig nagyon aktív az év e szakában, idén sem történt ez másként, február 10-én megszerezte Jason Zuckert a Minnesota Wildból. A 28 éves csatár 45 meccsen 29 pontot szerzett a nem túl acélos Wildban, a Pens mégis odaadta érte Alex Galchenyukot, a tehetséges Calen Addisont és egy 2020-as első körös draftjogot. Galchenyuk a 3. helyen kelt el a 2012-es drafton, és Addisont is tehetséges bekknek tartják, ha nem is kiemelkedőnek. Ez így elsőre nagy árnak tűnhet Zuckerért, ám Galchenyuk nem passzolt a Pens játékrendszerébe, rendszeresen a negyedik sorban játszott. Ráadásul Pittsburghben a két legnagyobb sztár Sidney Crosby és Jevgenyij Malkin, ők mindketten bőven túl vannak már a harmincon, ám a csapatnak nagyon jól megy idén, így a szakvezetés amellett döntött, hogy mindent megtesz, hogy korszakos játékosai számára esélyt nyisson a negyedik Stanley Kupa megnyerésére. Az átigazolási döntésekben tehát kulcsszerepet játszik, hogy hol tart a csapat az építkezésben, nem csodálkoznánk, ha Rutherford nem állna meg itt, és további erősítésekkel próbálna rámenni az újabb kupagyőzelemre.

Ezzel együtt a szakértők többsége nem számít túl nagy aktivitásra az írás elején említett okokból, vagyis mert túl nagy a bizonytalanság a rájátszásba jutó csapatok kiléte felől, egyre értékesebbek a fiatal játékosokat szállító draftjogok, és mert az igazgatók jobban hisznek az apróbb erősítések működőképességében a szezon e kései szakaszában, mint a sztárjátékosok ideiglenes átcsábításában. A nagy kérdés, hogy ki lesz az idei szezon Jarmo Kekalainenje. A Columbus finn GM-je tavaly rendesen felkavarta az állóvizet. Miután nem tudott megegyezni a hosszabbításról két legnagyobb sztárjával, Artyemij Panarinnal és Szergej Bobrovszkijjal, végül mégsem bocsátotta áruba őket, ehelyett ?nyerjünk most? üzemmódba kapcsolt és alaposan bevásárolt a piacon. Mint ismeretes, ez bejött, a rájátszás meglett, sőt az első körben kiütötték az alapszakaszban történelmi magasságokban szárnyaló és a végső győzelemre is toronymagas esélyesnek tartott Tampa Bay Lightningot. A jegyeladások megugrottak, a csapat önbizalma megnőtt, így mindenki legnagyobb megdöbbenésére a két sztár kiesése után az idén is rájátszást érő helyen áll. Hogy képes lesz-e idén bárki is a finn nyomdokaiba lépni, rövidesen megtudjuk.

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
március 22., péntek
EL 17:30 BRAGYE 5-3VÉGE
EL 18:30 FTCSCC 2-4VÉGE
március 23., szombat
EL 14:05 FTCSCC 6-1VÉGE
    • M4 SPORT+
EL 17:30 BRAGYE 1-2VÉGE
március 24., vasárnap
AL 16:00 ASPLHL 5-2VÉGE
AL 18:30 ETOSZG 8-4VÉGE
március 26., kedd
EL 17:30 GYEBRA 0-2VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 4-0VÉGE
március 27., szerda
EL 17:30 GYEBRA 4-1VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 1-4VÉGE
március 29., péntek
EL 17:30 BRAGYE INFO
EL 18:30 FTCSCC INFO
március 30., szombat
AL 18:00 SZGETO 
AL 19:00 LHLFTC 
március 31., vasárnap
EL 17:30 GYEBRA 
EL 17:30 SCCFTC 
Partnerünk
Archívum