A 100. svéd is jégre lépett az idei NHL-szezonban

 

Az európaiak száma eleve folyamatosan növekszik, ráadásul egyre meghatározóbb szerepeket kapnak.

Anton Lindholm a Skelleftea nevelése. Az 1994-ben született játékos tagja volt a 2012-ben ifjúsági világbajnoki ezüstérmes svéd válogatottnak. A hátvéd ekkor már túl volt a bemutatkozáson az SHL-ben, és szép jövő előtt állt. Ám a dolgok az ő esetében sem lineárisan alakultak. A következő két évben 9 alapszakaszmeccsen kapott lehetőséget, 2014 tavaszán 14 mérkőzésen a rájátszásban is szóhoz jutott, három pontot szerzett, +7-tel zárt, ami 20 évesen nem lebecsülendő. Ennek ellenére csak az ötödik körben kelt el, a 144. helyen csapott le rá a Colorado. Még két évig maradt Svédországban, 2016-ban a felnőtt válogatottnak is tagja lett, ám csak három meccsen jutott szóhoz. A következő szezonban tett vele egy próbát az Avalanche, de többnyire az AHL-ben játszott, az NHL-ben csak 12 meccset kapott.

Idén december közepéig kellett várnia a lehetőségre, a Chicago ellen vetették be. Továbbra is kiegészítő szerepben számítanak rá, 12 perc jégidőt kapott, ami a hátvédeknél nem sok, ennek ellenére győztes gólhoz adott passzt. Más szempontból is fontos volt azonban a pályára lépése: idén ő volt a 100. svéd, aki  lehetőséget kapott az NHL-ben. Ennyien még soha nem szerepeltek a tízmilliós észak-európai ország csapatából a világ legjobb bajnokságában. Mint a lenti idősoros adatokból látható, kisebb megingások mellett a létszám folyamatosan növekszik 2005 óta. Akkor a mainak kevesebb mint felét, ?mindössze? 47 játékost delegáltak a svédek az NHL-be. Az eddigi csúcsot tavaly és tavalyelőtt érték el, akkor 98 játékosuk lépett pályára, ez azt is jelenti, hogy ők a harmadik legnépesebb nemzet a kanadaiak és az amerikaiak után.

A svédeket nem az oroszok, hanem a finnek követik, az oroszok utánuk jönnek. Mindez nyilvánvalóan a KHL-nek is köszönhető. Több ugyan a pénz az NHL-ben, de a hazai pálya és a saját hokikultúra sok mindent kompenzál. Láthatjuk, hogy egyáltalán nem egyszerű beilleszkedni a tengerentúlon, a legnagyobbaknak is időbe telik, vagy egyáltalán nem is sikerül.

Azt gondolhatnánk, hogy a svédek pezsgőt bontottak a “100-as” hírre, de ez nincs így, a képlet ugyanis bonyolultabb. Lévén, hogy ezek a játékosok hiányoznak a bajnokságból, amely kinevelte őket, és amely így jelentős potenciáltól esik el a nézőszámok növelése tekintetében.

Összességében az NHL-ben a játékosok közel harmada Európából érkezik, és egy nemrégiben megjelent cikk tanúsága szerint ez a liga krémje. Érthető, hiszen a részfeladatok megoldására egyszerűbb helyben embert találni, mégis érdemes megemlíteni, hogy a hátvédek közül az európaiak negyede top 3-as szerepet tölt be csapatában, miközben a csatárok harmada játszik az első két sor valamelyikében. A kapusok még erősebbek, a 31 csapatból 12-ben európai az első számú hálóőr, míg négy továbbiban nincs egyértelmű prioritás az európai és az észak-amerikai között.

Az elkövetkező évek trendjeit vetíti előre az az adat, mely szerint idén 72 játékos debütált az NHL-ben, akik nem kevesebb mint fele érkezett Európából. Ebből a szempontból a St. Louis Blues és a New York Islanders a legamerikaiabb, náluk sem a top 6 csatár, sem a top 3 hátvéd között nincs európai. Ha ezt a 9 posztot tekintjük, akkor a Buffalo, a Carolina, a Dallas és a Nashville a legeurópaibb, ezekben 6 játékos érkezett az öreg kontinensről, de említésre méltó a Rangers és a Washington is, ahol öten játszanak kiemelt posztokon.

Összességében tehát Európa, illetve ezen belül Svédország a második legfontosabb utánpótlásforrása az NHL-nek, és egyre növekvő mértékben az. Ezeket a számokat igazán akkor tudjuk a megfelelő perspektívából szemlélni, ha tekintetbe vesszük, hogy 1970-ben az egész ligában mindössze két európai játszott: Ulf Sterner és Jaroslav Jiřík. 1980-ra a számuk elérte az ötvenet, 1990-re a százat. A globalizáció tehát nem kerülte el a jégkorongot sem, aminek túlnyomórészt pozitív hatásai vannak. Hogy ez mennyire így van, annak érzékelésére elég elmenni egyetlen csoportmeccsre bármelyik A csoportos világbajnokságon.

Az NHL-ben pályára lépett svéd játékosok száma szezononkénti bontásban:

Év Szám
2019/20 100
2018/19 98
2017/18 98
2016/17 91
2015/16 85
2014/15 76
2013/14 77
2012/13 63
2011/12 68
2010/11 62
2009/10 54
2008/09 55
2007/08 54
2006/07 51
2005/06 47

Az NHL-ben az idei szezonban legalább egy mérkőzésen pályára lépett játékosok megoszlása országonként

Ország Arány
Kanada 42,7%
USA 26,1%
Svédország 11,2%
Finnország 5,2%
Oroszország 4,9%
Csehország 3,6%
Svájc 1,5%
Szlovákia 1,5%
Németország 1,0%
Dánia 0,9%
Lettország 0,4%
Franciaország 0,3%
Ausztria 0,2%
Ausztrália, Szlovénia, Norvégia 0,1%

Cimkék:

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
április 14., vasárnap
VB18 16:30 HUNDEN 1-4VÉGE
AL 18:30 ETOLHL 5-1VÉGE
április 15., hétfő
VB18 13:00 GERHUN 8-2VÉGE
április 17., szerda
VB18 13:00 AUTHUN 6-5 BVÉGE
április 18., csütörtök
VB18 13:00 HUNUKR 4-7VÉGE
április 19., péntek
VÁL 18:30 HUNNOR 2-1VÉGE
    • DUNA WORLD
április 20., szombat
VÁL 16:00 HUNNOR 
VB18 16:30 JPNHUN 
április 21., vasárnap
NVB 15:00 HUNKOR 
    • AMC MIKRO
április 22., hétfő
NVB 12:30 HUNNED 
    • SPORT 1
április 24., szerda
NVB 12:30 HUNNOR 
    • SPORT 2
április 26., péntek
NVB 20:25 HUNAUT 
    • AMC MIKRO
április 27., szombat
NVB 16:00 HUNFRA 
    • AMC MIKRO
Partnerünk
Archívum