Taylor Hall Arizonában folytatja

Pont került az ügy végére, a Coyotes fantasztikus üzletet kötött, és egyre masszívabb csapat benyomását kelti.

Röviden az üzletről: Taylor Hall és a 22 éves Blake Speers Arizonába tette át a székhelyét, miközben Kevin Bahl, Nick Merkley és Nate Schnarr a Coyotestól került a Devilshez. Speers az AHL-ben játszik, harmadik körös draftolt. A 19 éves, közel kétméteres Bahl hátvédet játszik az OHL-ben és második körös volt, Schnarr és Merkley szintén AHL-esek, előbbi a harmadik, utóbbi az első körben kelt el az évfolyama draftján. Ők egyelőre mellékszereplői ennek a történetnek. Sokkal fontosabb, hogy a Coyotesnak nem kellett lemondania nagyobb tehetségnek tartott játékosokról Hallért cserébe. Amiről viszont le kellett mondaniuk, az egy első és egy harmadik körös draftjog, bár ha valami csoda folytán a sivatagi csapat nem kerülne be a rájátszásba, és az első három hely valamelyikén választhatna a draftlottót követően, akkor az első körös pick átszáll a következő évre. Szintén fontos része a dealnek, hogy a Devils továbbra is fizeti Hall hatmilliós bérének a felét.

Az üzlet több szempontból különös. Eleve Hall az ötödik Hart Trophy-győztes, akit a díj megnyerése után másfél éven belül elcserélnek. Másodszor ilyen kaliberű játékosról nem szoktak karácsony előtt lemondani, inkább csak az átigazolási határidő tájékán. Az idei szezonban ez 2020. február 24-ére esik, vagyis John Chayka arizonai általános igazgató nyert két hónapot. Ez egyáltalán nem mellékes, hiszen Rick Tocchet vezetőedzőnek ennyivel több ideje lesz megtalálni a játékos ideális helyét a csapatban, illetve így nagyjából harminccal több meccsen vehetik igénybe a szolgálatait.

Arról, hogy hogyan jutott oda a Devils, hogy áruba bocsássa legértékesebb játékosát, már részletesen írtunk, most inkább vessünk egy pillantást az Arizonára, amely egy nem mindennapi történet főszereplője. A franchise-t Winnipeg Jets néven 1972-ben alapították, 1979 óta játszanak az NHL-ben, ahol a rájátszás első körénél tovább még soha nem jutottak 1996-ig. Azóta mennek Phoenix Coyotes néven, ami relatíve sikeresebb korszak volt, 18 év alatt nyolc alkalommal is playoffba verekedték magukat, 2012-ben meg sem álltak a nyugati konferencia döntőjéig, ahol a későbbi bajnok Los Angeles Kings 4-1-re verte őket. 2014-ben nevet váltottak, azóta hívják őket Arizona Coyotesnak. Az elmúlt 5 szezonban egyszer sem jutottak be a playoffba, ámbár tavaly közel álltak ehhez, 86 ponttal végeztek, az utolsó helyen becsúszó Colorado Avalanche négy egységgel előzte meg őket.

Ehhez képest idén fenomenálisan kezdték a szezont, vezetik a csendes-óceáni divíziót az Edmonton és a Vegas előtt. Ha vetünk egy pillantást a csapatstatisztikákra, akkor világosan kiderül számunkra, hogy sikerük alapja nem az ellenállhatatlan támadójáték, hanem a nagyon masszív védekezés. Meccsenként 2,63 gólt lőnek, amivel a 25. helyen állnak a ligában, viszont csak 2,34-et kapnak, amivel harmadikok. A klub esze minden idők legfiatalabb általános igazgatója, John Chayka, aki nyáron töltötte be a harmincat, de már négy kemény év van mögötte ebben a pozícióban. Ez idő alatt építette fel a csapatot, amely fiatal és veterán játékosok érdekes egyvelege. A fiatalok közül Christian Dvorak, Clayton Keller, Nick Schmaltz és a hátvéd Jakob Chycrun mind 21-23 évesek, őket egészítik ki a 30-on túli nagy öregek, mint Alex Goligoski, Niklas Hjalmarsson, Michael Grabner, Phil Kessel és Carl Söderberg. Ehhez képest Taylor Hall a hiányzó középgenerációt képviseli a maga 28 évével, tehát elvileg kiválóan passzol majd a csapatba. Szintén fontos, hogy ha sikerül visszatalálnia a régi játékához új állomáshelyén, akkor azon ponton jelenthet azonnali segítséget, ahol erre a legnagyobb szükség van: vagyis a gólszerzésben. Hall érkezése tovább turbózhatja a csapat emberelőnyös játékát is, amely már most is elég jó, a 21%-os mutató a tízedik helyre elég.

Maradt a kérdés, hogy mekkora a kockázata annak, hogy Hall esetleg újból lesérül, vagy nem találja meg a régi formáját. Ahogy például Phil Kessel sem hozta eddig azt, amiért szerződtették, 35 meccsen 7 gólt lőtt és 19 pontnál jár. Hall sem kötelezte el magát hosszú távra a csapat mellett, július elsején önmaga dönthet a sorsáról. A hírek szerint tesztelni akarja a piacot, bár természetesen nem zárta ki a hosszabbítás lehetőségét. Mindent összevetve a feleknek több mint fél szezonjuk lesz arra, hogy megismerjék egymást, és ennek fényében határozzanak a hogyan továbbról. A Coyotes jövője biztató, hiszen a csőben olyan fiatalok várják, hogy készen álljanak az NHL-re, mint a cseh Jan Jenik, a kanadai Barrett Hayton, a finn Matias Macelli és Aku Raty, a svájci Valentin Nussbaumer, az amerikai Ty Emberson és a svéd Victor Söderström. Ha minden a legjobban alakul, a franchise hét játékost is küldhet a december végén kezdődő junior-világbajnokságra, ami elképesztően nagy szám.

Ebbe a felívelő történetbe illeszkedik Taylor Hall szerződtetése is. Ahogyan Chayka fogalmazott az Athleticnek: ?Ezzel magunkra fogadtunk, azzal a különbséggel, hogy ez előre kiszámolt hazárdjáték. Azt gondolom, éppen most írjuk újra a saját történetünket. Hosszú ideig a puszta létünkért küzdöttünk, megpróbáltunk túlélni. Mostanra mindenki számára világossá vált, hogy innentől növekedési periódus következik.?