Három év munkabéke következhet az NHL-ben

A játékos-szakszervezet közölte: nem mondják fel 2020-tól a kollektív szerződést, amely így 2022. szeptember 15-éig érvényben marad.

Három év munkabéke jön az NHL-ben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a játékosok mindennel elégedettek lennének, azt azonban igen, hogy békés úton akarják megoldani a konfliktusaikat. Don Fehr, az NHLPA elnöke ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: ?Bár a játékosoknak vannak problémáik a jelenlegi kollektív szerződéssel, abban egyetértünk a ligával, hogy közös munkával kívánatos ezeket kezelni, és nem a szerződés felmondásával.?

A bejelentés a két-három évvel ezelőtti helyzethez képest meglepő. A pjongcsangi olimpiai részvétel lemondásakor még kevéssé tűnt reális lehetőségnek, hogy a játékosok ne lépjenek ki a szerződésből, amint erre lehetőségük adódik. Azonban a januári All Star-gála körüli szünetben elkezdett és azóta is intenzíven folytatott tárgyalássorozat meghozta a gyümölcsét. Nyáron már arról szóltak a hírek, hogy konstruktív hangulatban folynak a tárgyalások a tulajdonosok és a játékosok között. Bill Daly, a liga elnökhelyettese egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy ?óvatosan optimista? a konzultációkkal kapcsolatban.

A mostani döntés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kollektív szerződés érvényben is marad 2022-ig, elképzelhető, hogy szezon közben tető alá hoznak egy új megállapodást, ami rendezi például a zálog intézményének ügyét, vagy az olimpiai részvételt. A játékosok legfontosabb problémáiról ebben a cikkben értekeztünk. Két dolog biztos a hétfői döntés értelmében: az egyik, hogy az előttünk álló szezonban a jelenleg is érvényes kollektív szerződés nem változik, a másik, hogy újabb három évig biztosan nem lesz lockout, mivel az érvényes kollektív szerződést csak egy újjal lehet helyettesíteni.

Ez különösen fontos volt a ligának, hiszen lényeges változások előtt állnak. Sem a Seattle csatlakozásának, sem az új televíziós szerződésnek nem tett volna jót egy konfliktusos helyzet. A tulajdonosok nagyot nyertek a fizetési plafon 15 évvel ezelőtti bevezetése óta, vannak csapatok ? mint a Rangers, a Flyers vagy a Red Wings ?, akik az amelyek csak az előző szezonban érték el ugyanazt a bértömeget, amit a lockout előtt fizettek a játékosoknak. A Detroit például 2003/2004-ben 76,8 millió dollárt költött bérekre, miközben legutóbb a plafon 79,5 millió dollár volt.

Éppen ezért a liga érdeke ahhoz fűződött, hogy a játékosok elengedjék a kilépési opciót. Rövidesen meglátjuk, hogy a soha nem látott barátkozós hangulat csak taktikai eszköz volt a stratégiai célok elérésében, vagy tényleg őszinte a kompromisszumkészség.