Szeretnénk újrapozicionálni az Acélbikák szerepét

Új általános igazgatója van a Dunaújvárosi Acélbikáknak. Schliszka Károlyt kérdeztük elképzeléseiről.

A nagy változások idejét élik a DAB-nál. A mélypontot jelentő idei bajnoki szereplés után alaposan átalakult a játékoskeret, és a megújulási folyamat elérte a menedzsmentet is. Új általános igazgató lépett be a klubhoz Schliszka Károly személyében, aki eddig csak szurkolója volt a csapatnak, ám most már egyik irányítója lesz. ?Szoros a kötődésem a Dunaújvárosi Acélbikákhoz, régóta elkötelezett szurkolójuk vagyok. Azari Zsolttal is régi ismerősök, barátok vagyunk, sokszor beszélgettünk a hokiról, a DAB-ról, arról, hogy mit hogyan lehetne jobban csinálni. Régóta tervezte, hogy megosztja a rá és a szakmai stábra háruló feladatokat annak érdekében, hogy a munkavégzés hatékonyabbá váljon. A megoldást egy olyan személy bevonásával képzelte el a csapatvezetésbe, aki komplexen átlátja és segíti az operatív és a szakmai munkát. Nagyon örültem, hogy engem is megkérdezett, elvállalnám-e ezt a pozíciót, és némi gondolkodás után úgy döntöttem, belevágok.?

Az általános igazgatónak mik a felatai egy Erste Liga-klubnál? ?Ha nagyon röviden szeretnék válaszolni, azt mondhatnám, minden operatív háttérmunka hozzám tartozik majd. Ez nagyon sok területet ölel fel az utazások szervezésétől kezdve az edzői megbeszélések koordinálásán át a kommunikációs és marketing teendőkig. A napi munka mellett vannak hosszú távú terveim is, hiszen meg kell újítani a klub kommunikációját, azt szeretném, hogy a DAB igazi brand, igazi márkanév legyen ismét.?

Mindezt friss szemmel láthatja Schliszka Károly, mivel nem a jégkorongból érkezett. ?Az elmúlt 14 évben az egyik legnagyobb multicég kommunikációs igazgatóságán dolgoztam, számos nagy projektben vettem részt, tudom tehát, hogy miként működik ez egy nagy és olajozott gépezetben. A jó ötleteket és módszereket kell átültetnünk egy kisebb szervezet munkájába, hogy itt is hatékonyabbá tudjuk tenni ezeket a tevékenységeket.?

Rövid és hosszú távú tervekben nincs is hiány. ?A legsürgetőbb feladatok az Erste Liga-szezon elindítása kapcsán adódnak, hiszen edzőmeccseket játszunk, a csarnokot fel kell készíteni a hazai találkozókra, el kell helyezni a támogatói táblákat, intézzük a külföldi játékosok ügyes-bajos dolgait és így tovább. Közben azonban elindítjuk azokat a folyamatokat, amelyek eredményei reményeink szerint bizonyos időtávon belül jelentkeznek. Megújítjuk a klub teljes kommunikációs tevékenységét, ami érinti a honlapot, a Facebook- és Instagram-oldalakat. Szeretnénk újrapozicionálni az Acélbikák társadalmi szerepét a városban. Az elmúlt években sok időt töltöttem Svédországban. Azt láttam több városban is, hogy ha foci- vagy hokimeccset rendeztek, akkor megmozdultak a helyiek: a boltos kirakta a csapat zászlaját, felvette a mezt, abban szolgálta ki a vásárlóit, de sorolhatnám a példákat. A hazai csapat mérkőzése nem pusztán sportesemény volt, amelyre készültek a helyiek, hanem igazi közösségi élmény. Tudom, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Nagyon sok összetevője van ennek a csapat szereplésétől, eredményeitől kezdve a helyiek megszólításáig, de apró lépésekkel újra meg szeretnénk tölteni a jégcsarnokot.?

A klub működésében is lesznek változások. ?Egyértelmű számomra, hogy bizonyos gondolkodásmódokon alakítanunk, változtatnunk kell. Több területen is tapasztaltam, hogy ?ezt mi ismerjük, évek óta így csináljuk, tudjuk, mit kell tenni?. A világ azonban rohamléptekben változik. Az, amit eddig tettünk, ahogyan csináltuk, már nem feltétlenül jó és eredményes. Manapság nagyon nehéz új játékosokat toborozni, hiszen a többi sportág is a fiatalokra pályázik, és vannak egyéb elszívó tényezők is. Éppen ezért jobban meg kell becsülnünk a hokisainkat, nem szabad csak azzal foglalkoznunk, hogy jöjjenek el edzésre és játsszák le a meccseket. Igazi közösséget szeretnénk formálni, és ehhez megfelelő tereket is ki akarunk alakítani. Legyen például olyan helyiség, ahol az iskolából érkező srácok meg tudják írni a házi feladatukat, ne otthon, késő este az edzés után kelljen nekiállniuk. Jobban be szeretnénk vonni a szülőket is a klub életébe, például azt is el tudom képzelni, hogy ha ki kell festeni egy helyiséget, egyfajta csapatépítés keretében oldjuk meg közösen, játékosok, szülők, klubalkalmazottak együtt. Vannak tehát elképzeléseink, amihez persze a felnőttcsapat jó szereplése jelentené a legnagyobb vonzóerőt, erre építve tudnánk megvalósítani az egyéb terveinket.?