A játékospiac első napjának nyertesei és vesztesei

Július 1-jén a GM-ek általában egy nap alatt több rossz döntést hoznak az NHL-ben, mint egész évben, de lehet, hogy idén nem ez a helyzet.

A szabad piac megnyitása napján a csapatok 118 szerződést kötöttek, amelyek 229 évről szóltak, közel 700 millió dollár értékben. Ebből is látható, mekkora veszélyeket rejt magában ez az egy nap: olyan pénzek mozdulnak, és akkora a versenyfutás az elérhető játékosokért, hogy nagyon nehéz hidegvérűnek maradni. A szerződések kapcsán a végső ítéletet persze évekkel később lehet csak meghozni, de úgy tűnik, nagyon nagy túlköltések most nem voltak. Ettől függetlenül természetesen vannak csapatok, amelyek jelentős veszteségeket könyveltek el. Róluk is ejtünk néhány szót, de előbb lássuk a győzteseket.

1. New York Rangers

Azt mondhatjuk, hogy július 1-jén véget ért a 2018-ban meghirdetett átépítés a New York-i csapatnál. A Rangers most már versenyképes, maximum apróbb foltozgatásokra lehet szükség, illetve persze rengeteg munkára a fiatalokkal. Már a piac megnyitása előtt komoly játékosokkal erősítettek, hiszen Adam Fox és Jacoub Trouba egyaránt első két soros hátvédnek számít, de hétfőn elvitték a fődíjat is Artyemij Panarin személyében. A hétéves, évi 11,6 millió dolláros szerződés persze kockázatot is jelent egy 27 éves hokis esetében, ám ha figyelembe vesszük, hogy Panarin viszonylag későn tette át a székhelyét a tengerentúlra, így csak négy év NHL-es daráló van a testében, valamint azt is, hogy egy középszerű csapatban is kiemelkedőt tudott nyújtani, továbbá azt, hogy a versenytársak közül az utolsó pillanatban a Columbus 12 milliót, az Islanders pedig a hírek szerint 12,5 milliót kínált neki, akkor ez menedzselhető kockázatnak tűnik. Ne feledjük azt sem, hogy a draftról Kaapo Kakkóval tértek haza a New York-iak, így kijelenthetjük, hogy az elmúlt két hétben rengeteget erősödött a csapat. Külön öröm lehet a szurkolók számára, hogy Panarint a városi rivális Islanders elől happolták el.

2. Colorado Avalanche

Joe Sakic általános igazgató igen aktív volt hétfőn. A csapat első két sora nagyjából megvan ? ehhez még szerződést kell hosszabbítani Mikko Rantanennel ?, a gondok hátrébb adódtak. A mélységi problémákat azonban most hibátlanul orvosolták. Elsőként érkezett a negyedik soros és emberhátrányos védekező specialista Pierre-Edouard Bellemare, majd a Torontóból a második sor centerének Nazem Kadri, illetve Joonas Donskoi és Colin Wilson, akik a harmadik sor szélsői lehetnek. Emellett elvesztették ugyan Tyson Barrie-t, de a csapatnak ígéretes utánpótlása van hátvédekből, úgyhogy ez aligha lehet probléma. A legnagyobb kockázatot Donskoi szerződtetése jelenti. A 27 éves finn a szezon második felében csak szenvedett San Joséban, január 10. után be sem talált az alapszakaszban, majd a playoff 12 meccsén is csak egyszer volt eredményes, de tiszta lappal indulva talán hozni tud néhány negyvenpontos szezont. Mindent összevetve nagyon úgy néz ki, hogy az Avalanche-csel hosszú távon is versenyképes csapatként kell számolni a jövőben.

3. Florida Panthers

A Panthersnél 2019. július 1. álomverziója úgy nézett ki, hogy megszerzik a Columbus mindkét orosz szupersztárját. Ez nem jött össze, Panarin a Rangerst választotta, de Szergej Bobrovszkij volt a fontosabb célpont, és az orosz kapus végül ott is landolt. Érdekesség, hogy évi tízmilliós szerződésre már volt példa a franchise történetében, éppen 20 évvel ezelőtt egy másik oroszt, Pavel Burét íratták alá ennyiért, igaz, ő csak öt évet kapott, míg honfitársa hetet. Miután látták, hogy Panarinra nincs esélyük, értelmes B-tervvel álltak elő Floridában, és fontos posztokon erősítették meg a csapatot. A védelem stabilizálásában nagy szerepe lehet a veterán Anton Stralmannak: 5,5 millió dollár még az éppen elfogadható kategóriába tartozó ár a 34 éves svéd bekkért. Noel Acciari az idei rájátszásban tűnt ki játékával, a Boston hasznos hátsó soros játékosa volt. Elöl a legnagyobb erősítést a 191 centis Brett Connolly megszerzése jelenti, a washingtoni csatár 46 pontos szezonon van túl, 3,5 milliós szerződése jó ár-érték arányúnak mondható. Ha hozzávesszük, hogy az amúgy sem gyenge keretet Joel Quenneville, az NHL történetének második legtöbb győzelmet felmutatni képes edzője veszi kezelésbe, minden okunk megvan arra, hogy a Pantherst jövőre a rájátszásba várjuk. Ehhez elsősorban a védelem stabilizálására lesz szükség.

4. Columbus Blue Jackets

Ha a nap nyertese a Rangers volt, akkor ennél is egyértelműbb, hogy a legtöbb veszteséget a Blue Jackets könyvelhette el. A csapat alig három óra vesztette el három legjobb játékosát: Artyemij Panarint, Szergej Bobrovszkijt és Matt Duchene-t. Az is igaz ugyanakkor, hogy a csata nem ebben a pár órában, hanem jóval korábban eldőlt, maximum az lehetett a kérdés, hogy melyikük hol folytatja. Ehhez képest a Blue Jackets mindent megpróbált, az utolsó pillanatban kínált egy 96 millió dolláros szerződést Panarinnak, aki azonban simán ott hagyott 15 milliót az asztalon. Ebből is látható, hogy Jarmo Kekalainen általános igazgatónak esélye sem volt megtartani játékosait. A csapat a három távozó mellett egyetlen hokist tudott megszerezni, Gustav Nyquistet, aki azonban csak kiegészítő ember lehet. A csapat július 2-án rosszabbul néz ki, mint bármikor korábban: a mögöttünk álló szezonban éppen becsúsztak a rájátszásba az utolsó helyen, és a keret maradékából hiányoznak a sztárok, a mélység és a kapusteljesítmény is.

5. Carolina Hurricanes/Montreal Canadiens

A hétfői nap egyik legérdekesebb történése a Habs ajánlattétele volt a Canes legjobb játékosa, Sebastian Aho felé. Egyikük vesztesen kerül majd ki ebből a küzdelemből. Hogy melyikük, az legkésőbb egy hét múlva kiderül, ennyi ideje van a Carolinának, hogy eldöntse, tartja-e az ellenfél ajánlatát. A Canadiens stratégiája egyértelműen arra épül, hogy pénzügyileg megroppantsa Tom Dundon tulajdonost. A frissen a ligába érkezett pénzügyi tanácsadó tőkeképessége a carolinai piac gyenge pénzügyi mutatói mellett komoly stressztesztnek lesz kitéve az előttünk álló napokban. Ugyanilyen világos, hogy szakmailag semmi sem indokolná, hogy ilyen feltételekkel bármelyik klub szerződést kössön a játékossal. Ha tehát a Canes tartani tudja az ajánlatot, és ki tud fizetni egyetlen játékosnak 21 millió dollárt a következő 12 hónapban, akkor a Montreal tulajdonképpen szívességet tett ellenfelének. Ha viszont Bergevinék jól kalkulálnak, és Dundon pénztárcája nem bír el ekkora terhelést, akkor őket kell zseninek tekintenünk, hiszen egy első, egy második és egy harmadik körös draftjogért sikerül racionális áron elhappolni a liga egyik legnagyobb tehetségét. Aho jól jár. Egyrészt ez az összeget mindenképpen megkapja, másrészt az ötéves időtartam azt jelenti, hogy a következő szerződése ügyében már korlátozás nélkül dönthet, szabadon igazolható játékossá válik.