Jelenleg juniorkorig a tehetségből meg tudnak élni

Alapos interjút készített a Fehérvár AV19-nél folyó munka hátteréről a klub hivatalos honlapja Szélig Viktor általános igazgatóval.

A sportvezető a légiósok kiválasztásáról, az edzőkről, a közös munka menetéről és sok minden másról is beszélt, mi itt azt a részt ragadjuk ki ? mint rendkívül tanulságosat ?, ahol a fiatal játékosok helyzetét és lehetőségeit ecsetelte. Idézet:

“Magyarországon nincs megfelelő mértékű verseny a játékosok között, jelenleg juniorkorig a tehetségből meg tudnak élni, válogatott szereplésig juthatnak a fiatalok. Csak ezután jön a nagy váltás, ezt a fordulatot sokuknak nehéz megugrani. Lehet olyan, hogy nem a legügyesebb vagy legtechnikásabb játékos igazol hozzánk, a lényeg az, hogy mennyit hajlandó azért áldozni, hogy profi legyen, mennyi munkát tesz bele a fejlődésébe. Jellemző az ilyen játékosoknál az, hogy a nála utánpótlásban ügyesebbeket megelőzi felnőtt korra azzal, hogy keményebben dolgozik, mint az, aki csupán a tehetségével próbál előrébb jutni. Egy profi csapat feladata ebben a folyamatban az, hogy kiválassza ezeket a srácokat: nem feltétlenül azokat, akik utánpótláskorban a legjobbak, azt kell figyelnünk, hogy hogyan fejlődnek, hiszen azt, hogy valaki ügyes vagy nem, gyorsan el lehet dönteni.

Sokkal nehezebb azt meglátni, hogy azok a tényezők, amik segíthetik abban, hogy profi játékos legyen, megvannak-e benne ? például az, hogy mennyire hajlandó egy versenyhelyzetben megküzdeni a helyéért.

Jelenleg csak itt érinti meg őket a verseny szele. Amikor tavaly megtörtént az irányváltás a Titánoknál, azt döntöttük el, hogy olyan srácokat szeretnénk versenyeztetni, akikben látunk lehetőséget ebből a szempontból. Ha ők is azt akarják, belőlük még lehet EBEL-játékos. A liga jelenlegi állapota nehezíti a helyzetünket, hiszen nehéz előre tervezni, nincs verseny, túl sok a csapat az Erste Ligában, így nehéz a kiválasztás. Számunkra az a fontos, hogy a Titánok-projekt az EBEL előszobája legyen, hogy a játékosok ne csak fizikálisan, hanem mentálisan felkészüljenek arra, hogy az osztrák bázisú ligában szerepeljenek, számunkra ennek a csapatnak ezt kell biztosítania.

A menedzsmentnek ideális jelölt erre a szerepre az, aki keményen dolgozik a nyáron azért, hogy a lehető legjobb formában kezdje a szezont, emellett legyen türelmes, de amikor megkapja a lehetőséget, akkor álljon készen arra, hogy megharcoljon a pozícióért. Ahol jelenleg a játékosoknak lemaradásuk van, az mindhárom kategória. Természetesen ők sincsenek egyszerű helyzetben, 20-21 évesen csöppennek bele ebbe, de láttunk példát arra, hogy egy játékos képes volt ezt a szintet meglépni. Az első nagy szelektálás a magyar és a nemzetközi bajnokság között van, fejlettebb hokikultúrákban ez már 16 évesen megkezdődik, a profi karriert pedig azok kezdik el, akik több ilyen rostán átmentek. Azt mondják, ha egy juniorkorú csapatból egy játékosból profi jégkorongozó lesz, már jó munkát végeztek, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ők már több szűrőn átmennek, mielőtt mondjuk a draftra kerülnek. Ehhez fontos a mi szempontunkból, hogy milyen a magyar bajnokság lebonyolítása, milyen a versenyrendszer, hiszen jelenleg nincs annyi minőségi játékos, hogy verseny legyen a bekerülésért. A sok csapat egyfajta vákuumhatást eredményezett, juniorkorú játékosok szerepelnek a felnőttek között, az U18-asok az U20-asok mezőnyében, akár komplett csapatok, hiszen nincsen megfelelő számú sportoló a korosztályokban.”

A beszélgetést teljes egészében ide kattintva lehet elolvasni.

fotó: Soós Attila/Fehérvár AV19