49 év után juthat ismét döntőbe a St. Louis

Az egészen hihetetlen start után fél évszázad következett Stanley Kupa-finálé nélkül. Egy lépésre van a beteljesüléstől a Blues.

Az 1967-es bővítést követően az NHL-hez csatlakozott hat új klub közül messze kiemelkedett a St. Louis, amely újoncként zsinórban háromszor örülhetett, 1968-tól 1970-ig nem rendeztek döntőt nélküle. Azóta azonban nem ment úgy a Bluesnak, mint akkoriban, konfenrenciadöntőbe is csak négyszer került a mostanival együtt. Viszont ha ma éjjel nyer, akkor egyrészt ismét ünnepelhet 49 év után, másrészt visszavághat a San Josénak a 2016-ban elvesztett konferenciadöntőért is.

A szezon folyamán többször megírtuk, hogy a St. Louis milyen mélyről jutott a csúcs közelébe. A klub január 2-án még az utolsó helyen állt az egész ligában, onnan küzdötte fel magát a döntő küszöbéig. Ilyenre még nem volt példa az NHL történetében. Az 1967-es bővítés óta 20 mérkőzés jelentette a határt. Ha ezen túl bármelyik csapat az utolsó helyen állt, akkor nem jutott a fináléba. Az elmúlt 52 évben 20 találkozó után az utolsó helyről a Montreal és a St. Louis (1968), a Minnesota (1991), valamint a Philadelphia (2010) jutott döntőbe, és egyedüliként a Canadiens tudott nyerni, éppen a másik utolsó, a St. Louis ellen.

A Blues hazai pályán harcolhatja ki most a sikert 3-2-es meccsállásról, ami nem feltétlenül jelent előnyt Taraszenkóéknak. A rájátszásban a Blues idegenben kilenc találkozóból hetet behúzott, ezzel szemben hazai jégen szintén kilenc mérkőzéséből mindössze négyet nyert meg. Mentségükre legyen mondva, ebben benne volt a legfontosabb a találkozó: a Dallas elleni hetedik mérkőzés, amelyet hosszabbításban hoztak Pat Maroon góljával. A Blues összességében 11 sikernél jár, ami új franchise-rekordot jelent a klub történetében.

A tizenkettedik győzelemért két ember tehet a legtöbbet: Jordan Binnington és Jaden Schwartz. A Calder-trófeára jelölt újonc kapus az elmúlt két mérkőzésen bámulatosan védett, 51 lövésből ötvenet fogott, és három év után ő lett az első St. Louis-i kapus, aki shutouttal zárt a playoffban. Schwartz közben ontja a gólokat. A balszélső a második tripláját szerezte a rájátszásban, és már 12 találatnál jár, ami eggyel több, mint amennyit az alapszakaszban szerzett, és csak eggyel kevesebb, mint Brett Hull klubrekordja.

A csapat nevében Alex Pietrangelo állt az újságírók elé. A kapitány azt mondta: “Ez olyan társaság, amely minden meccsen ugyanazt akarja: nyerni. Sokkal többet tettünk ezért a szezon második felében, mind játékban, mind fejben. Sokan közölünk nagyon régóta tagjai vagyunk a csapatnak, rengeteg munkát és energiát fektettünk ebbe az egészbe, és ez most végre kifizetődhet. Előre akarunk jutni, a lehető legmesszebbre, ezért a legnagyobb erőfeszítéseket tesszük. A srácoknak lehetőségük van most nyerni. Évek óta várnak erre. Ezek a lehetőségek nem mindig jönnek el, és az is lehet, hogy soha. De ha eljönnek, akkor ki akarjuk őket használni.”

Pietrangelo szavaiból kiderült, hogy St. Louisban mindenki egészséges önbizalommal várja a mérkőzést. San Joséban viszont korántsem ilyen felhőtlen a helyzet. Frank DeBoer vezetőedző igen komoly gondokkal küzd: nagyon valószínű, hogy a Sharks a Joe Pavelski, Tomas Hertl, Erik Karlsson trió nélkül lép jégre az életben maradásért. A három közül egyetlen hiányzó is komoly érvágás lenne a San Josénak, de így együtt 16 gól és összesen 40 pont kerül a palánk túloldalára. Brent Burns, a San José hátvédje ehhez képest kirobbant az optimizmustól: “Így is van reményünk és esélyünk. Legutóbb vesztettünk. De ma odamegyünk, jól játszunk és nyerünk, aztán megyünk a hetedik mérkőzésre, amiben igazán van tapasztalatunk.”

Frank DeBoer kissé visszafogottabb volt, ő annyit mondott, hogy karrierje során korábban is volt komoly problémája, és akkor is össze tudott állítani olyan sorokat, amelyekkel győzött a csapata. A mester nem beszélt a levegőbe. Mindenki emlékezhet arra, hogy az idei playoff során is bizonyított. A Vegas ellen Thorntont eltiltották, a Colorado ellen Joe Pavelski a hétből hat meccset hagyott ki sérülés miatt, és ezek ellenére is továbbjutott a Sharks.

Az esélyek és a körülmények ezzel együtt a St. Louis sikerét vetítik előre. Ám van még valami, amibe kapaszkodhat a San José: ez nem más, mint a statisztika. Az elmúlt 16 évben bármennyi sérülés vagy eltiltás sújtotta a csapatot, így is a legeredményesebb tudott maradni a számok tükrében. 2003 óta 681 meccset nyertek és 1504 pontot gyűjtöttek, ezzel mindkét kategóriában elsők az alapszakaszban. A San Jose ezen időszak alatt 31 sikerrel előzi a Pittsburghöt és 55 ponttal a Detroitot. A rájátszásban is hasonló a helyzet: a Sharks 173 meccset játszott 30 körben, éppen annyit, mint a Pens. Egyedül a győzelmeket tekintve szorulnak a második helyre, mert ott az arány 97-90 Crosbyék javára. Badarság lenne tehát leírni a San Josét, mivel az elmúlt másfél évtized egyik legsikeresebb csapatáról beszélünk, még úgy is, hogy eddig nem emelhették fel a Stanley Kupát. Az ellentmondást Logan Couture, az idei rájátszást 14 góllal és 20 ponttal vezető csatár foglalta össze a legjobban: “Ezek a számok nem jelentenek semmit. Kivéve ha megnyerjük a Stanley Kupát.”