Beszéljünk akkor egy kicsit az idei vb-esélyekről

Nyakunkon a kazahsztáni divízió 1/A csoportos világbajnokság. Ilyenkor latolgatni szoktunk. Az idén sincs ez másként.

A magyar válogatott egy évvel ezelőtt néhány másodperc híján harmadszor is feljutott az A csoportba. Őrült világbajnokság volt, az eddigi legőrültebb a másodvonalban. Az utolsó játéknap előtt még fel is juthattunk és ki is eshettünk volna. A nap első meccsén eldőlt, hogy búcsúznunk nem kell, majd a britek ellen a legvégsőkig úgy tűnt, hogy négy 9 pontos csapat közül mi mehetünk fel a kazahokkal párban. Másként alakult, és ez ma már történelem. Ami nekünk Szapporo volt, az a briteknek Budapest lett.

Ez előtt a 2018-as torna előtt nem volt senki, aki eltalálhatta volna, mi fog történni. Az esélyekkel bíbelődve mi is arra jutottunk: a hat csapat közül öt simán ott lehet a végelszámolásnál. Csak a britekkel nem számoltunk. Ennyit legendás jóslataink igazságairól.

Az idén, ha lehet, ennél is összetettebb a helyzet. A mezőny papíron még erősebb lett, hiszen a liftező típusú osztrákok a liftezést megunva leküldték hozzánk a fehéroroszokat. A másik ágon Dél-Korea magától értetődő módon zuhant vissza ? sokkal vékonyabb produkcióval, mint ami tőlünk tellett ottjártunkkor ?, itt nem volt meglepetés. Mindez azt jelenti, hogy a mezőnyben 5 olyan csapat van, amelyek az utóbbi 3 évben előfordultak az elitben. A fehéroroszok és a koreaiak legutóbb 2018-ban, a szlovénok 2017-ben, mi a és a kazahok 2016-ban. Csupán a litvánok lógnak ki a sorból, akiknek azóta, hogy a divízió 1-et az erőviszonyok alapján osztották ketté, nem állt módjukban a mi szintünkre kapaszkodni. Álltak hozzá közel, de átlépniük az árnyékukat eddig nem sikerült. Tavaly igen, és ezt a tartósabban lent ragadt ukránok és japánok bánták. Akiknek most sem lesz könnyű a közéjük csúszott lengyelekkel, ám ez egy másik sztori.

A lényeg, hogy ember legyen a talpán, aki megjövendöli, hogy ebből az ötösből ? vagy a brit példát nem feledve: hatosból ? mely két válogatott lesz képes a többiek fölébe kerekedni. A lottószámokat sem lenne könnyebb eltalálni.

Amit tehetünk, az annyi, hogy sorra vesszük a csapatokat, és a végére hátha kilyukadunk valahova.

Kezdjük a házigazda Kazahsztánnal. Nekik a válogatottat alkotó játékosok tudása alapján valahol a lettek környékén kellene lenniük. Korábban már azzal is évről évre meghökkentettek bennünket, hogy egyszer sem bírtak megkapaszkodni fent. Azzal pláne, hogy Kijevben két évvel ezelőtt a koreaiak szúrtak ki velük, majd tavaly az impresszív start után ? 3-0 ellenünk, 6-1 a britek ellen ? az olaszoktól és a szlovénoktól is kikaptak, és itt ragadtak nekünk. Az ő feljutásuk kétszer is másodperceken múlott. Ha az olaszok nem ütik be a győztes gólt a szlovénoknak, és ha ellenünk nem egyenlítenek a britek, most Szlovákiára készülnének. Ehelyett vb-t rendeznek. Meggyőződésünk szerint abszolút favoritként. Erre predesztinálja őket a hazai jég, a keret színvonala, a felkészülés minősége és a KHL-es Barisz szereplése is. A kazah válogatott tele van klasszisokkal, egy-két légiósukat kivéve senki sem hiányzik, de helyettük is van más: Darren Dietz az orosz bázisú bajnokság legjobb védőinek egyike. Hogy el tudjuk őket helyezni: a novemberi budapesti EIHC-tornát pontveszteség nélkül nyerő kazah válogatottból maximum féltucatnyian léphetnek jégre a világbajnokságon. Ami náluk hiányozni szokott, az a csapategység és a motiváció. Hazai jégen kizárt, hogy ez gondot okozzon. Nagyon jó, hogy csak a vb legutolsó meccsén találkozunk velük.

Emberi számítás szerint Fehéroroszországot kell említenünk másodjára. Azt a válogatottat, amely egy igazi hokiországot képvisel, és amelynek a környékén senki el sem tudja képzelni, hogy ne jussanak vissza azonnal. Erre azért is nagy szükségük lenne, mert 2021-ben okvetlenül az A csoportban akadna dolguk: vb-t kell rendezniük Lettországgal közösen. Igen ám, csakhogy a kép az ő esetükben korántsem olyan makulátlan. Az öregjeik végképp kiöregedtek, a fiataljaik még fiatalok, a középgeneráció több sebből vérzik. Tucatnyi hokist sorolhatnánk fel, akiknek ott lenne a helyük Nur-Szultanban, de sérülés vagy egyéb okok miatt nem álltak Andrej Szidorenko szövetségi kapitány rendelkezésére. Plusz jön ehhez a Dinamo Minszk egyre siralmasabb KHL-ezése, ami a következő év után lehet, hogy véget is ér. Nagy kérdés, hogy a követelésszámba menő elvárások motiválni vagy frusztrálni fogják a csapatot. Utóbbiért mi tehetjük a legtöbbet: már a második körben játszunk velük. Hogy hogyan kell őket legyőzni, azt 2016 óta tudjuk. Ők miként akkor, úgy most is totálisan esélytelennek tartanak bennünket. Egyszer már hatalmasat tévedtek.

Szlovénia sem szokott hozzá ahhoz, hogy tartósabban a divízió 1/A-ban versenyezzen. A tavalyi vb-t nagyon elrontották délnyugati szomszédaink. Vereség a britektől, még egy a lengyelektől, és majdhogynem meg is volt pecsételve a sorsuk. Más kérdés, hogy az utolsó napon innen indulva is feljuthattak volna, az olaszok ellen nyeregben érezhették magukat, de elrontották a legvégét. Ötödikek lettek a csoportban, példátlan ez a legújabb kori történelmükben. Idén mindenképpen kiköszörülnék a csorbát, nem véletlenül bírták rá Anze Kopitart, az NHL egyik legnagyobb sztárját, hogy csatlakozzon és legyen vezér. Lényegében az ő érkezésének köszönhető, hogy sok szó esik Szlovéniáról, és hogy a gondjaikat a róla szóló hírek eltakarják. Miközben ugyanis Kopitar van, sokan nincsenek: se Urbas, se Mursak, se Ticar, se Jeglic ? és még sorolhatnánk. Ettől persze erősek így is, hiszen a tavalyi vb házi pontkirálya, Miha Verlic ott van, nem hiányzik Sabolic sem, ahogy a szlovén utánpótlás legnagyobb csillaga, Jan Drozg is kivághatja a rezet a nagyok között is, azután, hogy borsot tört az orrunk alá a decemberi junior-vb-n. Mindazonáltal van itt még egy probléma. Elképzelni sem tudjuk, mit szólna ahhoz a hazai hokis közvélemény, ha a vb-felkészülés utolsó hetében még le kellene játszani a magyar bajnoki döntőt, és emiatt a válogatott egy része konkrétan csak a gépen csatlakozna a többiekhez. Szlovéniában ez volt: csütörtökön döntő, pénteken repülés. Hiányos és félkész csapat utazott tehát Nur-Szultanba, amely ráadásul azonnal a legkeményebb riválissal, Kazahsztánnal kezd. Nem ígérkezik egyszerűnek.

Dél-Koreával mint potenciális feljutóval érdekes módon nem számol senki. Az az igazság, hogy mi is meglepődnénk, ha újra összejönne nekik. Az előző szezont felidézve elmondható, hogy a pjongcsangi téli olimpián helytálltak, ám az A csoportos világbajnokságon nagyon nem. Arra a 4-48-as gólkülönbséggel összehozott 0 pontra nem lehetnek büszkék. Aztán a légiósaik egy része is elhagyta őket, hárman maradtak, egy kapus és két védő, és az előrejátékkal bajok vannak. Három felkészülési meccsükön összesen két gólt lőttek ? a divízió 1/B-s Japánnak, amellyel 0-0-ztak is egyet ?, Kazahsztántól 3-0-ra kaptak ki, nagy kérdés, hogy megtalálják-e az ellenfelek kapujához vezető utakat. Amire biztosan számíthatunk, az az, hogy fürgék és agilisak lesznek. Ellenünk is, mindjárt a vb legelső mérkőzésén. Nincs mese, ezt a találkozót fogni kell. Úgy, hogy egy pillanatra sem becsülhetjük le őket. Már csak azért sem, mert kétszer is megleptek bennünket az elmúlt években. 2013-ban Budapesten 3 gólos vezetést adtunk el ? miközben az oktondi közönség már boldogan hullámzott ?, 2017-ben Kijevben simán kikaptunk. Ha ezek az eredmények nem lettek volna, most nem tartanánk tőlük. A jelenlegi keretüktől semennyire sem. De ezek az eredmények voltak, és alighanem jobb, hogy mégis tartunk. Jobban fogunk figyelni.

Litvániával ezer éve nem játszottunk. Nem jártak köztünk, nem világos, mire képesek. Feljutottak, ez nagy dolog. Láttuk, hogy az utolsó felkészülési meccsükön lenullázták a lengyeleket. Olvastuk a játékosaik névsorát, tisztában vagyunk vele, hogy van egy kiváló SHL-es kapusuk, stabilan KHL-es védőjük, rutinos góllövőik ? ha a megsérült Tadas Kumeliuskas játszhat, az sokat jelenthet ?, és tagja a csapatnak a litván jégkorongszövetség 40 éves elnöke, Dainus Zubrus is. Az egykori NHL-sztár a divízió 1/B-ben sokat hozzátett a produktumhoz. A divízió 1/A ennél már talán erősebb ? bár ki tudja. Egye fene, megkockáztatjuk megint: Litvániának egy célja lehet, ha nagynehezen is, de bent maradni valahogy. Semmiképp sem a mi kárunkra.

No de hol van ebben a kontextusban Magyarország? Mondjuk úgy, hogy az első öt hely valamelyikén. Szerintünk inkább előrébb, mint hátrébb. A mi csapatunk a legösszeszokottabb. A mi csapatunk csinálta a legprofibb felkészülést az egész mezőnyből. A mi csapatunk játéka az edzőmeccsek jó részén ígéretes volt. Aki hiányozni fog, az a budapesti vb legjobb magyar csatára, Sebők Balázs, de helyette is ott lesz Bartalis István. A szövetségi kapitány az utolsó pillanatban kiesett, Majoross Gergely azonban nem a semmiből érkezett. Mindent tud a csapatról és sokat tud a jégkorongról. Olyan is volt már, hogy nála sokkal rutinosabb edzőket képes volt legyőzni. Ezenfelül amikor 2008-ban elutaztunk Szapporóba, akkor még csak egy ? nem túl fényes ? szezonon volt túl a Fehérvár az EBEL-ben. Mégis azt gondoltuk, hogy az a sebesség, amit ott felvehettek a meghatározó játékosok, sokat adhat. Jelenleg egy olyan idény van mögöttünk, amikor két újabb klubunk gyakorolhatta az A csoportos hokit hatvan meccsen keresztül. Most először. Ráadásul mind a három külföldön játszó elismerésre méltóan cselekedett, a DVTK Jegesmedvék remek alapszakaszt hoztak össze, a MAC negyeddöntőzött, a Fehérvár AV19 hosszabb szünet után ismét felsőházas volt. A bónusz: új korszakot nyitott a rekordbajnok is. Hogy mindez mire jó a magyar jégkorong számára, annak is tesztje lesz ez a torna. Az első, de nem az utolsó.

A következtetéseket vonja le minden kedves olvasónk a kedve szerint. Mi ezúttal csak utólag leszünk okosak. De akkor majd nagyon!

fotó: Mudra László/MJSZ

A divízió 1/A csoportos világbajnokság meccsbeosztása (magyarországi idő szerint):

2019. április 29., hétfő, 8:30: Magyarország?Dél-Korea (Sport 1)
2019. április 29., hétfő, 12:00: Litvánia?Fehéroroszország
2019. április 29., hétfő, 15:30: Szlovénia?Kazahsztán (Sport 1)

2019. április 30., kedd, 12:00: Dél-Korea?Szlovénia
2019. április 30., kedd, 15:30: Fehéroroszország?Magyarország (Sport 1)

2019. május 1., szerda, 12:30: Kazahsztán?Litvánia

2019. május 2., csütörtök, 8:30: Litvánia?Magyarország (Sport 1)
2019. május 2., csütörtök, 12:00: Fehéroroszország?Szlovénia (Sport 1)
2019. május 2., csütörtök, 15:30: Dél-Korea?Kazahsztán (Sport 2)

2019. május 3., péntek, 15:30: Magyarország?Szlovénia (Sport 1)

2019. május 4., szombat, 10:00: Dél-Korea?Litvánia
2019. május 4., szombat, 13:30: Kazahsztán?Fehéroroszország (Sport 1)

2019. május 5., vasárnap, 8:30: Szlovénia?Litvánia (Sport 1)
2019. május 5., vasárnap, 12:00: Fehéroroszország?Dél-Korea (Sport 1)
2019. május 5., vasárnap, 15:30: Kazahsztán?Magyarország (Sport 2)

A magyar válogatott kerete:

A stáb:

Mb. szövetségi kapitány: Majoross Gergely
Másodedző: Szilassy Zoltán
Kapusedző: Farkas Tamás
Videóedző: Kiss Dávid
Csapatorvos: dr. Majzik Ernő
Fizioterapeuta: Sashalmi Tamás
Fizioterapeuta: Bagonya Imre
Felszerelésmenedzser: Nagy József
Csapatvezető: Szilágyi Levente
Csapatvezető: Imre Lajos
Erőnléti edző: Nagy Ákos
Sportpszichológus: dr. Tóth László
Médiamenedzser: Závodszky Szabolcs