A nézők már elvárják, hogy szórakoztassák is őket

Az Erste Liga rengeteg változást hozott az idén, a tapasztalatokról és a tanulságokról Egri Gergely MJSZ-sportigazgatót kérdeztük.

A magyar bázisú nemzetközi bajnokság számos érdekességet hozott, illetve szakmai és egyéb tapasztalattal is szolgált. Egri Gergely szerint bebizonyosodott, hogy liga a két korábbi topcsapat távozása után is erős maradt. ?Aki látta a döntő mérkőzéseit, az meggyőződhetett róla, hogy mennyire színvonalas az Erste Liga. De igazából ezt kiterjeszteném az egész rájátszásra: kemény párharcok, kiszámíthatatlan és közönségszórakoztató mérkőzések jellemezték a playoffot. Úgy gondolom, sikerült meggyőzni azokat, akik féltették a ligát a DVTK Jegesmedvék és a MAC Újbuda távozása miatt, hogy a versengés továbbra is magas színvonalon zajlik. A magyar hoki ereje abban mutatkozott meg, hogy a csapatokban nagyon sok játékos lépett előre és kapott több jégidőt, mint korábban. Ők élni is tudtak ezzel a lehetőséggel, és segítettek abban, hogy a bajnokság versenyképes maradjon.?

A távozók mellett voltak érkező csapatok is. Ők mennyit tudtak hozzátenni a ligához? ?A DEAC és a Gyergyói HK az idén máris megvillantotta, hogy hosszú távon mit várhatunk tőlük. A klubok vezetőivel beszélgetve számomra világossá vált, hogy ez a két csapat jövőre is komoly hátterrel nagyon erős konkurenciát állít a liga korábbi tagjainak. A Schiller-Vasas HC és a Hokiklub Budapest szereplését eleinte kétkedve figyelték sokan, mondván, nagyon szétszakad a mezőny, szükséges volt-e a belépésük. Decembertől azonban megmutatták az oroszlánkörmeiket. A Vasas is remek középszakaszt produkált, a Hokiklubnak pedig az utolsó mérkőzésig volt esélye elcsípni egy rájátszáshelyet. Nekik természetesen szükségük volt pár hónapra, mire beilleszkedtek a ligába, de jövőre egészen biztosan jóval tapasztaltabbak és erősebbek lesznek.?

fotó: TSH Photo

Az Erste Liga nemcsak az elmúlt évek két döntősének távozása kapcsán ment át nagy változáson, hanem a sok most bemutatkozó fiatal játékos miatt is. ?A magyar jégkorong az elmúlt években, évtizedben olyan dinamikus fejlődésen ment keresztül, ami két oldalról is nyomást jelent a sportágra. A felső szegmensben lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a csapatok, illetve a játékosok magasabb szinten is kipróbálhassák magukat, és ott tovább fejlődhessenek. Úgy gondolom, a szlovák Extraligában mindkét csapatunk kitűnően helytállt, bizonyították, hogy nem lógnak ki lefelé. Ezzel egy időben alulról is nyomás nehezedett a hokira azzal, hogy folyamatosan áramlanak felfelé az egyre képzettebb fiatal tehetségek, akik kiöregednek az U20-as korosztályból. Egy profitorientált klubvezetőt nehéz meggyőzni arról, hogy tegye be a csapatba a 19 éves ifjú titánt, ha közben a 26-28 éves játékosa sorra lövi a gólokat. A liga bővítése éppen azt tette lehetővé, hogy ezek a srácok a felnőttek között próbálhassanak bizonyítani, és örömmel láttuk, hogy sokan éltek is a lehetőséggel. Jövőre is közel negyven U20-as játékos lép ki a korosztályából, akiknek helyet kellene találni, ha nem akarja őket elveszíteni a jégkorong. Ez nagyon kényes egyensúly, hiszen az elhelyezésüket úgy szeretnénk lebonyolítani, hogy közben ők igenis küzdjenek meg a pozíciójukért az adott csapatban, és legyenek minél nagyobb versenyhelyzetben. Ebben a folyamatban szánnánk fontos szerepet az U21-es, illetve az OB2-es bajnokságnak, de ezek kapcsán még sok részletet szükséges tisztázni.?

A szezon másik nagy pozitívuma kétségtelenül a fiatal magyar edzők térhódítása volt. Az utánpótlásban eltöltött jó néhány év után az idén állhatott felnőttcsapat padja mögé először Fodor Szabolcs, Kiss Dávid és Ladányi Balázs, szezon közben pedig Borbás Gergely és Gröschl Tamás. ?Így felsorolva tényleg fantasztikus névsor ez, amely nagyon sokat jelenthet a magyar jégkorong jövője szempontjából. Majoross Gergely és Szilassy Zoltán voltak ebben az úttörők, és az idén valóban sikerült szintet lépni. Ami igazán örömteli, hogy ezek a fiatal edzők nemcsak letudták ezt a szezont, hanem komoly eredményeket tudtak felmutatni.?

A profi sportligák megítélésénél nemcsak a sportszakmai, hanem a reklám- és marketin szempontok is sokat számítanak. Sikerült-e az idén előrelépni ezen a területen? ?Sajnos azt kell mondjam, hogy komoly hiányérzetem van ezzel kapcsolatban. Azt szokták mondani, egy profi bajnokság tulajdonképpen egy termék, amelynél nemcsak annak minősége számít, hanem az is, hogy miként tudjuk eladni. Az Erste Liga marketingjével sokat kell még foglalkoznunk ? de ezen a téren a legnagyobb feladat a klubokra vár. Ma az az általános felfogás a ligában, hogy ha győz a csapat, akkor majd jönnek a szurkolók is. Ez nem ilyen egyszerű. A nézők ma már elvárják ? hozzáteszem, joggal ?, hogy az adott rendezvényen szórakoztassák őket, hiszen minden tekintetben jól akarják magukat érezni. A mérkőzés a programnak csak egy része, amelyet számos más elemmel kell feldobni. A szurkolókat ki kell szolgálni. Úgy gondolom, a magyar jégkorong körül van egy körülbelül tízezer fős kemény szurkolói mag, amely eljár a bajnoki és a válogatott mérkőzésekre. Ám az a réteg, amelyet még meg lehetne szólítani, ki lehetne csábítani a meccsekre, az jóval nagyobb. Őket elérni kétségkívül kemény munkát jelent, de meg kell tennünk, hiszen csak így bővíthető a bázis, illetve növelhetők a bevételek.?

Alig zárult le az idei szezon, a szurkolókat máris az érdekli, hogy milyen lesz a jövő évi Erste Liga. ?Hozzánk is eljutottak hírek, megkeresések azzal kapcsolatban, hogy kik érdeklődnek a csatlakozás iránt. A legutóbbi ligaülésen a jelenlegi csapatok kialakították a feltételrendszert, amelyek teljesítése esetén felvennének új jelentkezőket. Ennek végleges változatát április közepén nyilvánosságra hozzuk. Az Erste Liga előnevezésének határideje május 1., így mindazoknak, akik kacérkodnak a csatlakozás ötletével, lesz két hetük, hogy az immár végleges feltételek ismeretében dönthessenek a szándékukról.?