Az alapszakasz után nem erre számítottunk

Strenk Hunor másodedzővel minden részletre kiterjedő alapossággal elemeztük ki a DVTK Jegesmedvék első Extraliga-szezonját.

A DVTK Jegesmedvék csapata a szlovák Extraligában töltött első évében nagyon közel állt ahhoz, hogy akár egyenes úton is bekerüljön a negyeddöntőbe, ám a MAC Újbudával folytatott kvalifikációs párharc után végül lemaradt a rájátszásról. Strenk Hunor, a csapat másodedzője nem titkolta csalódottságát. ?Az alapszakaszban nyújtott teljesítményünk után természetesen nem erre számítottunk. Arra pedig végképp nem, hogy a mérkőzéssorozat ilyen rövid lesz. A MAC Újbuda megérdemelten jutott tovább, ezúton is gratulálunk nekik.?

Ha végignézzük a miskolci csapat szezonját, különösen annak közepe volt elismerésre méltó. Az alapszakasz 57 mérkőzése során a Jegesmedvéknek négy nagyobb sorozatuk volt: október 2. és 23. között 8 vereség, november 25. és december 9., illetve január 11. és 25. között 6-6 győzelem követte egymást zsinórban. Február 15-étől kezdve aztán a hátralévő nyolc találkozó mindegyikén vesztesen hagyták el a jeget. ?Az említett első sorozat abszolút a tanulási folyamat része volt. Az elejétől fogva azt hangsúlyozta Glen Hanlon vezetőedző: a csapatnak legalább 15-20 mérkőzésre lesz szüksége, hogy felvegye az Extraliga ritmusát, sebességét, a játékosok hozzászokjanak a gyorsabb döntéshozatalhoz, és persze megismerjük az ellenfeleket, a körülményeket. A második, már sokkal pozitívabb sorozat egyik kulcstényezője Vay Ádám érkezése volt. Ők Adorján Attilával olyan párost alkottak a kapuban, amely magabiztosságot adott a védekezésnek, és ezáltal nagyobb önbizalmat is az egész csapatnak. Addigra érett be a csapatszisztéma kialakítása, és ez így együtt már az eredményességben is meglátszott. A harmadik időszakban voltak talán a legjobbak az egyéni teljesítmények, itt már reális esélynek tűnt a biztos rájátszást érő hatodik hely megszerzése, ami óriási motivációt jelentett. Itt tényleg sokat fejlődtünk, meccsről meccsre jobbak lettünk, így produkáltuk ezt a tényleg tiszteletre méltó periódust. Az alapszakasz végén döntő fordulatot hozott az Érsekújvár ellen hazai pályán büntetőkkel elbukott mérkőzés, pedig addig mindig legyőztük őket. Utána volt még két hosszabbításban elveszített találkozónk, amikor mindkétszer emberhátrányban kaptunk gólt. Ha ezek közül egyet-kettőt sikerült volna megnyernünk, másként alakulhatott volna a szezonunk.?

fotó: dvtk.eu

Vay Ádám leigazolása valóban kiváló döntésnek bizonyult, de mi vezetett ahhoz, hogy a változtatás mellett döntsön akkor a szakmai stáb? ?Ádám október 27-én érkezett hozzánk, éppen előtte volt a már említett nyolc vereséges sorozatunk. Tudtuk, hogy a szezon eleje nehéz lesz, egy ilyen rossz szériára is felkészültünk, de azért ott motoszkált bennünk, hogy mit is lehetne tenni. Akkor vetődött fel, hogy Ádámnak nincs csapata, és ez a két körülmény egy irányba mutatott, mégpedig a leigazolása felé, ami szerencsére meg is történt. Most már sohasem tudjuk meg, mire lett volna képes a csapat, ha marad az eredeti kapuspáros. A lényeg, hogy az ő érkezésével valóban lendületet kaptunk, és elindultunk felfelé.?

A hatodik hely az alapszakasz utolsó öt mérkőzésén úszott el a miskolciak számára. Nem lehet kihagyni a kérdést: érdemes volt hajszolni ezt a lehetőséget? ?Utólag persze okos lehet az ember, talán menedzselhettük volna máshogyan ezt az időszakot, ám ez ennél sokkal összetettebb kérdés. A csapat mélysége nem tette lehetővé, hogy néhány kulcsjátékost pihentessünk. Ugyanakkor a hatodik hely olyan nemes cél volt, amelynek elérését szándékosan nem vehettük el a játékosoktól. Nem mondhatod azt egy sportolónak, hogy akkor kicsit lépjünk a fékre, tartalékoljunk inkább a kvalifikációra. Egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy milyen folyamatokat indított volna el egy ilyen döntés, mert ha leereszt a csapat, nem biztos, hogy újra fel tud pörögni. Éppen ezért addig küzdöttünk, ameddig reális esély volt erre.?

A szezon utolsó nyolc mérkőzése vereségeket hozott a Jegesmedvéknek. Ennek a legfontosabb oka nagyon egyszerű volt. ?Ha kielemezzük ezt a nyolc találkozót, egyértelműen a góllövéssel volt a legnagyobb gondunk. A döntő pillanatokban hibáztunk, a kapuvasat találtuk el, vagy éppen hiányzott a gyilkos ösztön az újabb gólhoz, ami a mi javunkra döntötte volna el a meccs sorsát. Ezt mi is érzékeltük. Ilyen helyzetben, látva ezt a tendenciát a leghasznosabb, ha leegyszerűsítjük a játékunkat, és nem arra törekszünk, hogy félfordulatos mozdulattal lőjünk a felső sarokba, hanem arra, hogy munkás gólokat szerezzünk. Erre volt jó példa a kvalifikáció második mérkőzésén Galanisz és Pance gólja. Ez lett volna a lényeg, mindig a háló felé tenni a korongot, támadni a kaput, az apró lehetőségeket is megragadni. Ebből sajnos kevés volt.?

fotó: Teszárovics Zsuzsa

A szezonban a miskolci csapat valahogy nem találta az igazán eredményes taktikát és játékot a MAC Újbuda ellen. A nyolc találkozóból hatot a fővárosiak nyertek, az utolsó négyet egy héten belül, ebből hármat ráadásul a Népkertben. ?Ehhez a kérdéshez először azt hadd mondjam el, hogy a MAC Újbuda eléggé alulértékelt csapat. Pedig ha végignézünk az összeállításukon, nagyon sok kitűnő játékost, köztük tíz légióst is találunk. A két csapat játéktudása közel van egymáshoz, ami látszott a sorozatban is. Rendkívül szoros, kevés gólos mérkőzéseket játszottunk, ahol tényleg apróságok döntöttek, ezúttal a javukra.?

A párharc során az egyes mérkőzéseken belül is nagy volt a hullámzás a miskolciak teljesítményében. Általában jól kezdték a találkozókat, ám ezt nem tudták végig tartani. ?Az ilyen téttel bíró mérkőzéseken a hullámzás nem tartozik a kirívó részletek közé. Nekünk azokban az időszakokban kellett volna a mérleg nyelvét magunk felé billenteni, amikor domináltunk, irányítottuk a játékot. Csak emlékezzünk vissza: a második meccsen vezettünk 2-0-ra, utána kétszer is a kapuvasat találtuk el. Valóban volt hullámzás a teljesítményünkben, de ennek a nagyságát kellett volna szűkebbre húznunk ahhoz, hogy nyerni tudjunk.?

Még az augusztusi szurkolói ankéton hangzott el, hogy a csapat 22 játékossal vág neki a bajnokságnak, és ezt a szurkolók az első perctől kevésnek tartották. A szezon során ennek voltak hátrányai is, hiszen sérülések miatt kénytelenek voltak huzamosabb ideig háromsorozni. ?Ez tényleg így volt, de milyen érdekes, hogy abban a periódusban kifejezetten sikeresen szerepeltünk. Ez a létszámkérdés is nagyon érdekes egyébként. Még rövid edzői karrierem során dolgoztam csapatnál, ahol a keret létszáma elérte a harmincat. Ott pontosan láttam, hány boldogtalan hokist termel egy ilyen szituáció, és ez kellően tudja rombolni az öltözői morált. Nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik az ideális létszám ahhoz, hogy a játékosokat tűzben lehessen tartani, de legyen elég háttér a sérülések vagy eltiltások idejére. Az viszont biztos, hogy jövőre bővebb kerettel kell nekiindulnunk a bajnokságnak.?

A Jegesmedvék megállapodást kötöttek a Hokiklub Budapesttel, ami egyfajta farmcsapat-együttműködést jelentett volna. ?Magyarországon még gyerekcipőben jár ez a farmcsapat-struktúra, különösen, ha két különböző klubról van szó, és nem házon belül oldják meg. A mi esetünk valóban nem úgy működött, ahogy ezt elképzeltük, ebben szerepet játszott a távolság is. Voltak azért pozitív hozadékai is az együttműködésnek, hiszen Kiss Bence első számú kapus volt a Hokiklubnál, és Albert Tibor is tudott nekünk segíteni, amikor szükség volt rá. A következő szezonban azért újra át kell gondolni, hogy miként lehet ezt jobban csinálni.?

fotó: Teszárovics Zsuzsa

Az átigazolási időszak végén a miskolci menedzsment szerette volna megerősíteni a keretet, és ez végül nem sikerült. ?Tomas Slovak azzal a kéréssel fodult hozzánk, hogy engedjük el Kassára, ahonnan jó ajánlatot kapott. Mi nem gördítettünk ez elé akadályt, és ma is úgy gondolom, hogy kitűnő tervünk volt a csapat megerősítésére. Slovak helyére egy magyar védőt szerettünk volna hozni, a támadósorba pedig leigazoltuk Justin Parizeket. Vezetőedzőnk kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül hívták fel rá a figyelmet, alaposan leinformáltuk, szinte csak kitűnő véleményeket hallottunk a jégen mutatott teljesítményéről. Ám amikor megérkezett, kiderült róla egy olyan jégen kívüli probléma, amelyet ő és a menedzsere is elhallgatott, más forrásból pedig nem szereztünk róla tudomást. Ez sajnos nem tette lehetővé, hogy a csapatban játsszon, így vissza kellett őt küldenünk. A hátvédet pedig nem engedte el a klubja, így az akkor rendelkezésre álló kerettel kellett befejeznünk a szezont.?

A jégkorongban az egyik lényeges mutató az emberelőny és -hátrány. A miskolci csapat a létszámfölények 15,66 százalékát használta ki, ezzel a ligában a 7. helyet vívta ki, míg hátrányban 82,14 százalékosan védekeztek, ez a 8. pozíciót jelentette. ?Az emberhátrányos védekezésnél nagyon mélyről indultunk. A szezon első részében 67-68 százaléknál jártunk, ahonnan nagyon nehéz feltornászni magad, de nekünk sikerült. Az utolsó harminc meccsünkön már valahol 85 százalék fölött jártunk, ebben nagyon sokat léptünk előre. Az előnyöknél hullámzó formát mutattunk. Volt, hogy 3-4 mérkőzésen egyet se lőttünk, majd a következőn kettőt vagy hármat is bevágtunk. Ezen a téren hiányoltam a kiegyensúlyozottságot, a játékunkban sokszor nem volt meg ez a rész, amelyre támaszkodhattunk volna egy-egy szoros találkozón.?

Érdemes megnézni a nagyobb képet is a magyar jégkorong szempontjából. ?Láthattuk, hogy milyen színvonalat képvisel a bajnokság, rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményre van szükség ahhoz, hogy a legjobb hat közé kerüljön egy csapat, ugyanakkor a tabella második felében végzett együttesek is el tudják érni a rájátszást. Mindenképp pozitívum a magyar jégkorongra nézve, hogy ezek a játékosok, akik részt vesznek ebben a programban, az eddigi 15-20 nemzetközi színvonalú mérkőzés helyett idén 60-65 ilyen meccsen léphettek jégre. Hosszú távon meg lehet az eredménye, ha három csapatunk is ilyen magas színvonalon versenyez hétről hétre.?

A csapat számára ugyan a bajnoki év véget ért, ám a játékosokra még sok feladat vár. ?Ezen a héten a srácok szabadságot kaptak. A jövő héttől ismét jeges edzések lesznek, amelyek egyik célja, hogy a válogatottnál szóba kerülő játékosok minél jobb állapotban legyenek a nemzeti csapat március 18-án kezdődő edzőtáborában. A többiek számára fejlesztő edzéseket tartunk jégen és szárazon egyaránt, azaz megkezdjük a felkészülést a következő szezonra.?