A szezon második felében lódult meg a szekerem

Az Erste Liga-szezon egyik jó híre, hogy az újonc Schiller-Vasas bebizonyította: van benne fantázia. A csapat házi pontkirályát, Bödök Bencét kérdeztük.

A Schiller-Vasas HC deklaráltan azzal a céllal indult el a magyar bázisú nemzetközi bajnokságban, hogy perspektívát kínáljon az utánpótlásból kiöregedő játékosainak, illetve második esélyt adjon olyan fiataloknak, akik korábban talán nem kaptak elég lehetőséget. Utóbbiak közé tartozott Bödök Bence is. A 22 éves csatár két szezont húzott le a MAC-ban, majd a Ferencvárosba igazolt. Az idén a Vasasban jócskán megháromszorozta pontjai számát, 18 góljával és 16 asszisztjával a legeredményesebb piros-kék játékos lett és igazi vezéregyéniséggé vált. ?A MAC-ban nevelkedtem, első két felnőtt szezonomat ott töltöttem. Mivel ott jobbára csak negyedik soros játékos voltam, a több játéklehetőség miatt 2017-be a Fradiba szerződtem. A jégidőm növekedett, ám a pontok nem akartak jönni. Nyáron a Vasas vezetői olyan elképzeléseket vázoltak fel előttem, amelyekre nem lehetett nemet mondani. Többünknek, akiknek már volt Erste ligás tapasztalatunk, vezető szerepet szántak, feladatokat az előnyös-hátrányos játékban is, és ezt a szezon során meg is kaptuk. Nem tisztem megítélni a saját játékomat, de gondolom, hasonló teljesítményt vártak tőlem, és örülök, hogy jó évet produkáltam.?

A Vasasnál a légiósok helyett tehát fiatal magyar hokisoknak szánták a vezérek szerepét. A hétköznapokban ez miben nyilvánult meg? ?Mivel mi már játszottunk néhány szezont a felnőttek között, példát kellett mutatnunk a jégen és azon kívül is. A nálunk is fiatalabb srácokban megvolt a tudásvágy, hozzám is jöttek, hogy adjak tanácsot, mit hogyan kell csinálni. Beszéltem nekik az újoncévemről, arról, hogy mi kellett ahhoz, hogy jobb teljesítményt nyújtsak. Próbáltunk profi mentalitást mutatni. Úgy érzem, ez sikerült is, és az eredmények a szezon második felében visszaigazolták az igyekezetünket.?

Az alapszakasz utolsó heteiben a Vasas megmutatta oroszlánkörmeit, jó néhány mérkőzést megnyert, el is szakadt az utolsó helytől. ?Bizony kellett néhány hónap, mire ez a fiatal társaság megérkezett erre a szintre. Nincs mit szépíteni, az első időkben a kapkodás, a sok hibás döntés volt jellemző a játékunkra, és ezeket csak lassan vetkőztük le. Nagyon sokat dolgoztunk az edzéseken, ahogy haladt előre az idő, a meccstapasztalat is nőtt, és december közepétől szerintem kifejezetten jó teljesítményt nyújtottunk. Ez igaz az én eredményességemre is, nekem is a szezon második felében lódult meg a szekerem. Az elején igyekeztünk leegyszerűsíteni a játékunkat, hiszen a bonyolultabb feladatokra nem álltunk készen. Aztán karácsony környékén átbillentünk, sokkal magabiztosabbak lettünk. Mintha két különböző csapatot láttunk volna előtte és utána. A legemlékezetesebb mérkőzést ekkor, január 1-jén játszottuk, amikor büntetőkkel legyőztük az Újpestet. Az hihetetlen élmény volt a csapat számára, hiszen egy élgárdát sikerült felülmúlnunk.?

A középszakasz azonban kicsit kevésbé sikerült a Schiller-Vasasnak, és bár csak egy hajszálon múlott, végül utolsóként zárt a táblázaton. ?Ahogy a szezonban lépésről lépésre haladtunk, úgy jött volna következő szint, a középszakasz, ám az még nagy falat volt nekünk. Ez már inkább playoff jellegű kör volt, és ezt a lépcsőt nem tudtuk meglépni, nem volt elég tapasztalat. De ebből is lehet és kell tanulni.?

A bajnoki meccsek véget értek, de más feladatok még várnak a játékosokra. ?A csapat fele-kétharmada várhatóan elutazik a téli Universiadéra, a többiek számára pedig levezető edzések következnek. “Rövid szünet után június 17-éig száraz és jeges tréningeken veszünk részt, már a következő szezonra készülünk. Hogy velem mi lesz? Ezt a kérdést korai feltenni, a szezon tulajdonképpen még nem is ért véget. Az biztos, hogy nagyon jól érzem magam a Vasasban, és abszolút el tudom képzelni magam a következő idényben is piros-kék mezben. De ez, ahogy már mondtam, még a jövő zenéje.?

fotók: Vasas Attila/Vasas