Emelnék a rájátszás csapatainak számát az NHL-ben

A tulajdonosoknak anyagi érdekük fűződik hozzá, és a nézők sem bánnák, ha ez történne. A téma mindenesetre egyre inkább téma.

Az NHL rájátszásában 16 csapat szerepel, ez mindenki számára magától értetődő. A rendszer az NHL és a riválisának szánt WHA (World Hockey Association) egyesülése, vagyis az 1979/80-as szezon óta változatlan. Ami azért különösen érdekes, mert a ligában részt vevő csapatok száma nagymértékben nőtt: az említett összeolvadással négy csapat (Edmonton Oilers, Hartford Whalers, Quebec Nordiques, Winnipeg Jets) csatlakozott az NHL-hez, amely így 21 franchise-t számlált akkor. 1991-ben jött a San José Sharks, egy évvel később az Ottawa Senators ? 1934 után újra ?, valamint a Tampa Bay Lightning. 1993-ban újabb floridai csapat született: a Panthers, és Kaliforniában is terjeszkedett a liga az Anaheim Mighty Ducks csatlakozásával. 1998?2000 között ismét egy bővítési hullámnak lehettünk tanúi: előbb a Nashville Predators, később az Atlanta Trashers, majd a Columbus Blue Jackets és a Minnesota Wild alakult meg. Tavaly a Las Vegas Golden Knights csatlakozott, és 2021-ben Seattle-ben is bedobják az NHL korongját.

Miközben a rájátszásba változatlanul 16 csapat jut, egyre többen kényszerülnek korai pihenőre, hiszen az egykori 21 helyett már 31, nemsokára pedig 32 csapat lesz. Túl sokat érnek ezek a játékosok ahhoz, hogy április közepétől október elejéig egy centet se termeljenek. Elképzelésekben természetesen nincs hiány, egyesek a 24 csapatos playoffot sem tartanák elképzelhetetlennek. Ám ez irreális elképzelés, hiszen így vagy a 82 meccses alapszakasz nem lenne tartható, vagy a Stanley Kupa döntőjét kellene kinyújtani júliusig, ami nem kevésbé lehetetlen. Az ötletgenerálásban fontos korlát tehát, hogy bizonyos dátumok nem mozdíthatók.

A liga igazgatótanácsa még november végén tartotta szokásos őszi ülésszakát, amely után a tulajdonosok egy része név nélkül, de szívesen nyilatkozott az egyelőre csak néhányuk fejében meglévő tervekről. A leginkább reális elképzelés szerint a rájátszást 20 csapatosra kellene bővíteni. Ez nem jelentene pluszkört a playoffban, egymeccses párharcokról lenne szó, ám ezek is számos pozitív hatással járnának. A jelenlegi szisztémában a keleti és a nyugati konferencia két-két divíziójának első három helyezettje jut a rájátszásba, ezen felül az a két-két csapat, amely az egyes konferenciákban a legtöbb pontot gyűjtötte mögöttük (néhol előttük, hiszen előfordulhat, hogy az egyik divízió negyedikje több ponttal áll, mint a másik divízió harmadikja). Az új lebonyolításban a divíziókat elfelejtenék, minden konferenciában az első 10 jutna a rájátszásba. Az első hat csapat automatikusan, míg a 7-10. helyezettek egymeccses párbajban döntenének a továbbjutásról. A hetedik fogadná a tizediket, a nyolcadik a kilencediket. Másnap este a nyertes csapatok a konferenciaelső, illetve a konferencia-második otthonában kezdenék a négy nyert összecsapásig tartó negyeddöntők küzdelmeit.

Nehéz nem látni ennek az apró változtatásnak az előnyeit. Micsoda parádé lenne rögtön olyan meccsekkel kezdeni a playoffot, amelyek hangulatukban a párharclezáró hetedik mérkőzések hangulatát idézik. Egyetlen meccs, amely dönt életről és halálról ? nincs drámaibb helyzet az életben. De mindennek az alapszakaszra is lehetne nem kevés pozitív hatása, hiszen egyáltalán nem lenne mindegy, ki végez az első és második helyen, ők a jelenlegi lebonyolításhoz képest extra előnyhöz jutnának. Egy 82 meccses alapszakasz végén ezt meg is érdemelnék. Nagy lenne a tolakodás a hatodik helyért is, hiszen ki akarna belemenni egy egymeccses párharcba a 7?10. helyen, bármi megtörténhet alapon? És akkor még nem beszéltünk a 9. helyen végzett csapatokról: tavaly a Florida és a St. Louis is egyetlen ponttal maradt le a rájátszásról, az első és a második helyezettekhez hasonlóan ők is megérdemelnének egy esélyt. De új dinamikát kapna a középmezőny is az alapszakasz végére, mivel a 10. hely is értékessé válna. Ez annál is fontosabb, mert hiába rendkívül megerőltető az alapszakasz, valójában már a kezdésnél sok minden eldől. A Friedman-sejtés szerint, amelyik csapat november elsején (10-11 meccs után tehát) négy ponttal a playoff-vonal alatt van, az jó eséllyel ott marad április közepén is. 2005 óta 54 csapatból mindössze 7-nek sikerült kivételt képeznie e szabályszerűség alól.

A tervek útjában egyetlen, ám annál jelentősebb akadály tornyosul: Gary Bettman ligaelnök. Márpedig ő egyelőre hallani sem akar semmilyen változásról. Ez részben érthető, hiszen az NHL rájátszása jelenlegi formájában is az egyik legélvezetesebb sportélmény az egész világon. Minden változás előre nem látott kockázatokat rejt magában. Amíg nem érzi a kényszert a változásra a komiszár, addig üzletileg megalapozott a konzervatív álláspont. Különösen annak fényében, hogy bár a módosítási javaslat első ránézésre egyszerűnek látszik, valójában az egész rendszert alapjaiban rúgná fel. A nézőszám emelésének érdekében ugyanis a divíziókban elfoglalt hely kulcsfontosságú a mostani lebonyolítási formulában. A két divíziógyőztes játszik a két wild card helyen továbbjutott csapattal, míg az egyes divíziókon belül a második a harmadikkal méri össze erejét. A divíziók azonban nem egyenlő erők küzdelmei, ami oda vezetett, hogy igen gyakran már az első vagy legkésőbb a második körben konferenciadöntőnek beillő párharcokat láthattunk. Mint tavaly a Pittsburgh?Washington volt keleten, vagy a Nashville?Winnipeg nyugaton. Évek óta komoly kritika éri ezt az igazságtalanságot.

Fotó: Charles LeClaire / USA TODAY Sports

Bettman álláspontjával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ő sosem beszélt a nyilvánosság előtt arról, milyen változások várhatók a ligában. Elnökként mindig is igyekezett a kommunikációs zajokat kiszűrni, elképzelhető tehát, hogy miközben az újságírók előtt váltig bizonygatja a jelenlegi rendszer primátusát bármilyen alternatívával szemben, addig a színfalak mögött a szakértők már számolják az új lebonyolítási formából származtatható anyagi előnyöket. Igaz, az is elképzelhető, hogy tényleg meg kell várni a változtatásokkal, amíg a 66 éves New York-i jogász, az NHL korlátlan ura nyugdíjba vonul. Ezzel kapcsolatban rossz hír a változások mellett érvelőknek, hogy nemrégiben így nyilatkozott jövőbeni terveiről: ?Már nem annyira szeretem ezt a munkát, mint régen. Hanem sokkal jobban.? Kétségtelen, hogy az NHL nagy utat járt be azóta, hogy Bettman 1993 február 1-jén elfoglalta hivatalát.

Akár így lesz, akár úgy, a legközelebbi lehetséges dátum, amikor reálisan szemlélve a tulajdonosok terveiből valóság lehet, a Seattle csatlakozásának éve, vagyis a 2021/22-es szezon. Addig is először a következő kollektív szerződést kell tető alá hozni, amelynek része lesz a 2020-as világkupa és a 2022-es pekingi olimpiai részvétel is. Feladat tehát bőven van, ráadásul innovatív ötletekből egyébként is hall eleget a ligaelnök. Rendre felmerül például a hárompontos rendszer bevezetésének kérdése, ami alapjaiban rajzolná újra az alapszakasz végét, de egyre többen sürgetik az egész naptár átszervezését is, szeptemberi kezdéssel és májusi befejezéssel. Ezekben az ötletekben is van annyi tartalom, mint a rájátszás átalakításában, ugyanakkor érthető, hogy egy jól működő rendszert igyekeznek a legnagyobb gonddal ápolni a gazdáik.