Itt csak a 100 százalék elég, és néha még az sem

Nagyot mennek miskolciak az Extraligában, és különösen jól teljesít a csapatkapitány Magosi Bálint. Ideje volt ismét feltenniünk neki néhány kérdést.

Hatalmasat fordult a világ a DVTK Jegesmedvék csapatával. Blogunk október 20-án, csapata egy rossz periódusában közölt interjút Magosi Bálinttal, aki akkor egyebek mellett azt kérte a szurkolóktól, hogy még ne temessék a csapatot. Azóta szó sincs temetésről, sőt a Jegesmedvék kiadták az új jelszót ? idézve a régi viccet ?: Fel, támadunk! A gárda az elmúlt két hétben 8 meccséből 5-öt megnyert, lenullázta a listavezető Zólyomot, és pontot lopott a Kassától is, így összességében 16 egységgel gazdagodott, így jelenleg a 8. helyen áll, és már a középmezőny beérésében gondolkodik.

A fejlemények okait kutatva immár egy sokkal jókedvűbb Magosi Bálint segített nekünk: ?Valóban sok minden változott októberi beszélgetésünk óta. Úgy tűnik, el kellett telnie az alapszakasz csaknem felének, hogy belenőjünk az Extraligába, és felvegyük a szükséges fordulatszámot. De ez nemcsak ránk, hanem a MAC Újbuda csapatára is érvényes. A szezon elején még igencsak bukdácsoltunk, volt hosszú vereségsorozatunk is, de minden jel arra vall, hogy egyre többet tanulunk, és a lecke felmondása már sokkal jobban megy. Az edzőnk mindig azt mondja: soha ne elégedjünk meg, mindig akarjunk többet, és most már mi is látjuk, hogy a kemény munka eredménye kezd beérni.?

fotó: Teszárovics Zsuzsa

Magosi Bálint kiugró formában van az utóbbi hetekben. A miskolciak kanadai táblázatán immár második Vas János mögött, miközben a góllövés neki megy a legjobban csapatból, 13-nál jár. A Gyetva elleni keddi mérkőzésen is az ő emberhátrányos találata volt az egyik fordulópont. ?Őszintén szólva kicsit szerencsém is volt, mert a hátvéd a kék vonalnál először a lábamba lőtt, majd a pakk pont elém pattant, és üres volt az út. Ilyenkor nem gondolok semmire, nincs is sok idő, hogy eldöntsem, mit kezdjek a koronggal. Azt, hogy hova lövöm, általában az utolsó pillanatban döntöm el. Ebben is szerencsém volt, mert a kapus a vállával még beleért, de befelé pattant. A szerencsefaktor változása azért határozottan megfigyelhető, mert ami a szezon elején kifelé jött, az most a hálóban köt ki. De ahogy mondani szokás, csak annak van szerencséje, aki megdolgozik érte.?

Érthető módon sokkal jobb a hangulat a csapaton belül, mint a vereségsorozat idején, de ilyenkor kell igazán a földön maradni. ?Természetesen feldobja a csapatot, hogy most sok győzelmünk van, folyamatosan gyűjtjük a pontokat. A szezon azonban nagyon hosszú, az alapszakasznak is épphogy elértük a felét. Kiszámíthatatlan, hogy mi lesz a következő több mint húsz mérkőzésen. Az edzőnk a dicséret mellett a videóelemzéseken folyamatosan szembesít bennünket a hibáinkkal, és látszik, hogy van még min javítanunk. Nem is foglalkozunk azzal, hogy hol vagyunk a táblázaton, az néhány mérkőzés leforgása alatt is sokat változhat. Meccsről meccsre kell haladnunk, mindig koncentrálva, főleg, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk nap mint nap: itt csak a 100 százalék lehet elég, és néha még az sem.?

A már említett korábbi interjúban Magosi Bálint azt kérte a szurkolóktól, hogy ne temessék a csapatot, amit a drukkerek amúgy nem is akartak különösebben megtenni. ?A szurkolók biztatása nagyon sokat jelent nekünk, és ez szerintem látszik is a hazai eredményeinken. A kérésünk nem lehet más: továbbra is adják meg nekünk ezt a támogatást, és biztosak lehetnek benne, hogy az utolsó pillanatig küzdeni fogunk. Azt, hogy ez mire lesz elég, az alapszakasz végén meglátjuk. Persze jó lenne megcsípni az automatikus playoffhelyek egyikét, de ha a középszakaszban kell ezt kiharcolni, azzal sem lesz gond. Abba is beleállunk, ahogy kell.?