Hiába keresik a kiutat Ottawában

Franchise nem lehet rosszabb helyzetben, az új szezontól sem lehet érdemi javulást várni.

Az nhl.com 31 részes sorozatban mutatta be az NHL-csapatokat a rövidesen kezdődő új szezon előtt, ezek alapján mi is összefoglaljuk olvasóinknak a legfontosabb változásokat, és rövid elemzést adunk arról, hogy kitől mire számíthatunk.

Egyértelmű, hogy az Ottawa Senators van a legrosszabb helyzetben a liga 31 csapata közül. Eleve rájuk fért volna egy ráncfelvarrás, miután kissé érthetetlen módon konferenciadöntőig jutottak 2017-ben, de azóta egymás után érik őket a nagyobbnál nagyobb szerencsétlenségek. A csapatkapitány, Erik Karlsson gyermeke halva született, miközben a liga történetének egyik legsötétebb botránya van kibontakozóban: Karlsson felesége megvádolta a csapattárs Mike Hoffman jegyesét azzal, hogy hosszú hónapokig zaklatta interneten, többek között fia halálát kívánva. Aztán a csapat általános igazgatóhelyettesét vádolták meg szexuális zaklatással, Rany Lee le is mondott. Mindez oda vezetett, hogy előbb az 56 pontot termelő Hoffmantól váltak meg, majd a nyár végén a csapatkapitány Erik Karlsson is távozott. De ezzel koránt sincs vége a játékosmozgásoknak, két másik topjátékos, Mark Stone és Matt Duchene is távozhat az idény végén. Ráadásul 2019-ben nincs draftjoga az Ottawának az első körben, ami a jövőre nézve sem ígér sok jót. Nem csoda, hogy múlt héten, amikor megkérdezték Pierre Dorion általános igazgatót, hogy mi ad okot optimizmusra a csapat háza táján, még a legsemmitmondóbb válasz kiötlése is jelentős időt igényelt:

A jégen kívüli problémák a jégen mutatott teljesítményben is megmutatkoztak. A Senators 67 pontot gyűjtött az alapszakaszban, ennél kevesebbet csak a Buffalo, amely 62-ig jutott. 219 lőtt góljuk a hetedik legkevesebb volt, ezzel szemben 284-et kaptak, ami a második legtöbb. A speciális egységek sem teljesítettek jobban, az előnyök 16,6%-át használták ki, miközben a hátrányok 76,2%-val védekezték eredményesen. Előbbi az ötödik, utóbbi a hatodik legrosszabb mutató volt a ligában. A támadó potenciál ráadásul súlyos károkat szenvedett az átigazolási szezonban, hiszen Mike Hoffman 22 gólja és 56 pontja a harmadik legtöbb volt a csapatban. A helyére a dán Mikkel Boedker érkezett, aki a San Jose Sharksban 15 gólt és 37 pontot szerzett. A 28 éves dán a Coyotesban már bizonyította, hogy előkelőbb szerepkörben képes jobb teljesítményre is, az előttünk álló szezon így nagy kihívás lesz számára. A csapat legnagyobb tehetsége Brady Tkachuk, akire a fizikai adottságai (191 centi, 87 kg) és a családi háttere (apja 1200 meccsen 1000-nél is több pontot szerzett, bátyja a Calgary sztárja) alapján minden bizonnyal fényes jövő vár az NHL-ben, ehhez azonban kellhet még pár év, hiszen tavaly az NCAA-ben is csak 8 gólt lőtt.

Ilyen körülmények között érthető módon nincs sok értelme esélyeket latolgatni vagy a lehetséges játékrendszert elemezni. Brady Tkachuk ígéretes tehetség ugyan, de ha végül Duchene-t és Stone-t is olyan alacsony áron adják el, ahogy Karlssont és Hoffmant, akkor hosszú évekig vagy akár egy évtizedig is tartó újjáépítés várhat a csapatra.