Az Edmontonnak fel kell nőnie McDavid mellé

Gigantikus csalódáson van túl az Oilers. A szakmai stábot erősítették meg annak érdekében, hogy kilábaljanak a gödörből.

Az nhl.com 31 részes sorozatban mutatta be az NHL-csapatokat a rövidesen kezdődő új szezon előtt, ezek alapján mi is összefoglaljuk olvasóinknak a legfontosabb változásokat, és rövid elemzést adunk arról, hogy kitől mire számíthatunk.

Óriási reményekkel vágott neki a tavalyi szezonnak az Edmonton. Eggyel korábban parádés idényt futottak, 11 év szünet után bejutottak a rájátszásba, 30 év után szereztek 100 pontot, Connor McDavid pedig az alapszakasz pontkirálya és legértékesebb játékosa is lett. Mindezek után az Oilers leszerepelt, 25 ponttal gyűjtött kevesebbet, és esélye sem volt a rájátszásra. Csak McDavid hozta magát, aki ismét a legeredményesebb játékos lett, de alighanem elcserélte volna az egyéni díjat egy playoffszereplésre. Nyáron gyakorlatilag alig változott a csapat kerete, így érdekes lesz figyelni, hogy az új szezonban melyik arcát mutatja az ötszörös bajnok.

Nem kérdés, hogy az Edmonton sikere nem McDaviden múlik. A 97-es az Oilers 472 góljából 208-ban benne volt, ami 44,1%-ot jelent. Ez rémisztően magas arány, és egyértelművé teszi a feladatot: a csatároknak valamennyire tehermentesíteniük kell legjobbjukat. Ez Leon Draisaitlnek ment is a maga 70 pontjával, de az teljesen elfogadhatatlan, hogy a Ryan Nugent-Hopkins, Milan Lucic duó mindössze 82 pontot tett a közösbe. Főleg utóbbi gyengélkedése háborította fel a szurkolókat. Volt periódusa a szezonnak, amikor 20 meccsen nem talált a kapuba, és mindezt évi 6 milliót dollárért. Mivel a keret összetétele és a húzóemberek személye nem változott, ezért Todd McLellan edzőnek kell megtalálnia a kémiát a sorok között. Ebben segíthet neki három szakember, akik az Oilers legjobb igazolásai voltak. Az eddigi Jim Johnson, Jay Woodcroft, Ian Herbers triót a Glen Gulutzan, Trent Yawney, Manny Viveiros hármas váltotta, akiknek bőven lesz munkájuk a szezonban.

Ami a kémiát illeti, McLellan a csatársorban két fiataltól, Kailer Yamamotótól és Jesse Puljujarvitól várhatja a felemelkedést. A japán felmenőkkel rendelkező Yamamoto tavaly kapott már kilenc meccset, de idén az edzőtáborok után valószínűleg bedobják a mélyvízbe. Az elvárások nem kicsik vele kapcsolatban, a hírek szerint ugyanis az első sor jobb szélén, McDavid és Draisaitl mellett kaphat helyet. Mivel az Edmontonnak nincs olyan klasszisa a jobb oldalon, mint centerben vagy a balszárnyon, Yamamoto mögött valószínűleg nagy lesz a tolongás. Nem kizárt, hogy a második sorban a tavaly az első teljes szezonját letudó Puljujarvi, esetleg Zack Kassian, vagy végső soron az eredetileg center, de itt is simán bevethető Ryan Strome kap helyet. A már említett kémia azért is lehet fontos McLellan számára, mert a csapat szereplése emberelőnyben és -hátrányban is ritkán látott visszaesést mutatott. Fórban az Oilers hatékonysága 22,9%-ról 14,8%-ra esett, azaz az ötödik helyről a legutolsóra, míg hátrányban a közepesnek mondható 80,7%-ról 65,8%-ra zuhant a teljesítménye. Utóbbi minden idők legrosszabb eredménye azóta, hogy ezt a statisztikai mutatót nyilvántartják (1977/78).

A védelem és a kapusposzt sincs jobb állapotban, mint a csatárok. Az Oilers összesen 51 góllal kapott többet, mint az előző évben, és ezt nem lehet csak az emberhátrányos mélyrepülésre fogni. Az első számú kapus, Cam Talbot gólátlaga 2,39-ről 3 fölé kúszott, a második számú hálóőr, Laurent Brossoit hatékonysága 92,8%-ról 88%-ra esett vissza. Ő már nem is tagja a csapatnak, helyette Mikko Koskinen kap lehetőséget. Az Edmonton siralmas védekezésére annyi mentség van, hogy Oscar Klefbom az egész szezonban sérüléssel bajlódott. Most teljesen egészséges a svéd, akárcsak Darnell Nurse, fél évre kidőlt viszont Andrej Sekera, aki elvesztése érzékenyen érintheti a csapatot. Peter Chiarelli menedzser elmondta: Sekera kiesését kétféleképpen oldaná meg. Egyrészt egy cserével, másrészt két roppant tehetséges védővel. Az egyikük Ethan Bear, aki tavaly már bemutatkozott a nagyok között, a másik Evan Bouchard, aki az idei draft 10. választottjaként az OHL legeredményesebb védője volt tavaly 87 ponttal.

Edmontonban tehát minden az edzőkön múlik. A keret ugyanaz, így ha a szezon elején ismét megismétlődne, ami tavaly, akkor könnyen elképzelhető, hogy McLellan lesz az első, akit felállítanak a kispadról idény közben.