A Calgary is elindult a változások útján

Csatárposzton jelentősen erősödtek, de hátul nagyok a kérdőjelek.

Az nhl.com 31 részes sorozatban mutatta be az NHL-csapatokat a rövidesen kezdődő új szezon előtt, ezek alapján mi is összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, és rövid elemzést adunk arról, hogy kitől mire számíthatunk.

A Calgary Flames nincs könnyű helyzetben, a jégen és azon kívül is vannak problémái. Utóbbiak közül a csarnokhelyzet a legfontosabb, a Saddledome ugyanis lassan alkalmatlanná válik NHL-meccsek rendezésére. A vita arról szól a csapatot működtető gazdasági társaság és a város vezetése között, hogy megéri-e felújítani, vagy bontsák el, és épüljön egy teljesen új aréna, esetleg másik helyszínen. Minket azonban ebben a pillanatban jobban érdekel, hogy mi várható a következő szezonban.

A legnagyobb gondjai egyértelműen a góllövéssel akadtak az albertai csapatnak az előző szezonban, hiszen a 82 meccsen szerzett 216 találat a 27. legrosszabb volt a ligában. Nem is jutottak be a rájátszásba ? immár egymás után második alkalommal. A szakvezetés nem tétlenkedett nyáron, Glen Gulutzant négy év edzősködés után április 27-én menesztették, a helyére pedig Bill Peters érkezett a Carolina Hurricanestől. Peters a védelembe és a csatársorba is hozott egy-egy játékost, Noah Hanifin és Derek Ryan személyében. Előbbi Dougie Hamilton helyére érkezett. Ryan számunkra különösen kedves székesfehérvári évéből, fejlődése azóta is töretlen, élete legjobb szezonján van túl, 15 gólt, 38 pontot szerzett, és mindezt többnyire a negyedik sorból. Nem csoda, hogy egyes vélemények szerint ő a liga egyik legalulértékeltebb centere. Ha így is volt, most már biztosan nem ez a helyzet, hiszen a tavalyi 1,5 millió dollár után a következő három szezonban évi 3,125 millió üti a markát. Ez több, mint amennyit az elmúlt három évben összesen keresett, mégsem a pénz motiválta a döntését. A Flames mellett ugyanis vagy 20 másik csapat jelentkezett be érte, és voltak anyagilag jobb ajánlatai is. Petersszel azonban különleges kapcsolatot ápol, aki már 19 és 20 éves korában is edzője volt a Spokane Chiefsben. Nagy kérdés, hogy új csapatában is tudja-e hozni a tavalyi számokat.

A Flames kanadai rajongóit Ryan teljesítményénél feltehetően jobban érdekli, hogy hogyan fog muzsikálni a holtszezon legnagyobb igazolása, James Neal. A tapasztalt játékos feltehetően az első sor két titánja, a 25 éves Johnny Gaudreau és az egy évvel fiatalabb Sean Monahan  mellett fog játszani, akik tavaly együtt 148 pontot hoztak össze. Ennél is nagyobb kérdés, hogy mi lesz kapusposzton, hiszen a mögöttünk álló szezonban sokáig Mike Smith tartotta versenyben a csapatot, aki az All Star-szünetig 2,4-es gólátlagot és 92,6%-os védési hatékonyságot produkált. Ezt követően azonban megsérült, kihagyott 13 meccset, és már nem tudott regenerálódni, az utolsó nyolc találkozóból csak kettőt nyert meg. Kérdéses, hogy 36 évesen milyen formában térhet vissza, miközben mögötte a 191 centis cseh óriás, David Rittich csak a második szezonját kezdi az NHL-ben, és a szintén magas John Gilliesnek is csak 12 meccse van.

Ezzel együtt az lesz a legfontosabb, hogy javítsanak a csapat helyzetkihasználásán. A Flames a hatodik legtöbb lövést eresztette meg, ebből lett a fent említett borzalmas arány. Gaudreau továbbra is a csapat legfontosabb láncszeme lesz, és nemcsak góljai, hanem az emberelőnyök kiharcolása miatt is. A hihetetlenül gyors és ügyes csatárral az ellenfelek képtelenek voltak tartani a lépést, aminek az lett az egyik eredménye, hogy az elmúlt három szezonban 103 előnyt ítéltek meg róla a játékvezetők, míg ő maga 21 büntetést kapott. A +82-es mérleg az egész NHL-ben a legjobb.

Összességében a Flames erősödött, elsősorban a csatárokat és a mélységet illetően. Az új edzőnek nyilván időre lesz szüksége, mire át tudja ültetni az elképzeléseit, és a jégen is látható lesz, hogy mit szeretne játszani csapatával. A legnagyobb kérdőjelek azonban hátul támadnak a csapat potenciáljával kapcsolatban. A védelem továbbra sem tartozik a legerősebbek közé, a kapusposzton pedig nagy rizikót vállaltak. Mindent összevéve meglepetés lenne, ha áprilisban rájátszást érő helyen állnának. Hosszabb távon jobbak a kilátások, mivel olyan fiatalok is vannak a rendszerben, mint a svéd hátvéd, Rasmus Andersson, aki már idén stabil kezdővé válhat, vagy a finn védőzseni, Juuso Valimaki, illetve és a junior-világbajnokságon aranyérmet nyert kanadai válogatott csapatkapitánya, a csatár Dillion Dube.