A Hokiklubnál abszolút profi körülmények vannak

   

A rutinos védő Orbán Attila biztos benne, hogy az Erste Liga-újonc kemény ellenfele lesz mindenkinek.

Az idei átigazolási szezon egyik legérdekesebb híre volt, hogy Orbán Attila, a válogatott hátvéd az Erste Liga-újonc Hokiklub Budapesthez szerződött. Azt, hogy milyen újoncként játszani, igen hamar megtanulta a játékos: 18 évesen már a Dunaújváros felnőttcsapatában, két évvel később a Fehérvár EBEL-gárdájában mutatkozhatott be. “Komoly ugrások voltak ezek a karrieremben, amelyek ráadásul elég rövid idő alatt követték egymást. A juniorévek után előbb a MOL Ligát kellett megszoknom, de hamar belerázódtam” – mondta erről. Az első idényben máris rengeteg meccset kapott, majd a 2009-10-es szezon kifejezetten jól sikerült neki, hiszen a magyar bázisú nemzetközi bajnokságban lőtt három gólt, a divízió 2-es U20-as világbajnokságon pedig bekk létére 5 meccsen összehozott 9 pontot. “Valószínűleg ez lehetett a végső érv a fehérvári vezetők számára, hogy szerződést ajánljanak. Akkor volt több külföldi lehetőségem is, de inkább a magyar EBEL-csapatot választottam, és nem bántam meg.”

2010-től kezdődően nem kevesebb, mint hét szezont húzott le a Volánnál. Volt év, amikor ő lett a legponterősebb magyar hátvéd, de 2014/15-ben például 54 mérkőzésen 19 pontot (3 gól, 16 assziszt) ért el. “A lehető legjobb időszakban kerültem Fehérvárra. Olyan kaliberű játékosokkal léphettem jégre egészen fiatalon, mint Palkovics Krisztián vagy Ladányi Balázs, vagyis a legjobbaktól tanulhattam. Fehérváron lettem igazi hokis, és úgy gondolom, elég kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottam. Úgy érzem, a szurkolók is megszerettek, én is imádtam előttük játszani. Összességében elégedett vagyok azzal a hét évvel.”

orban4

(fotó: Soós Attila)

Ez idő alatt a Fehérvár változó teljesítményt nyújtott. Mi hiányzott, hogy tartósan markáns középcsapat lehessen, folyamatos playoff-részvétellel? “Kétségtelen, hogy hullámzó eredményeket értünk el. Volt olyan is, hogy rendszeressen vertük a Salzburgot, pedig annak tízszeres volt a költségvetése a mienkhez képest. Valahol itt kell keresni a megoldást. Az EBEL-ben meghatározó a légiósok szerepe, nem mindegy, milyen minőségű külföldi játékosokat igazolnak a klubok, és ez leginkább pénz kérdése. Ebből Fehérváron az osztrák ellenfelekhez képest nem volt sok. Másrészt a Volánnál mindig előtérben volt a fiatalok beépítése, fejlődésük elősegítése, az ő teljesítményük pedig nehezen kiszámítható. Az edzők sem mindig tudták kihozni a maximumot a keretből, talán ebből is adódott, hogy gyakran váltották egymást. Ha mindezeket összeadjuk, nagyjából megkapjuk a választ, hogy miért sikerült az egyik szezon akár sokkal jobban is, mint a másik.”

Orbán Attila a fehérvári közönség egyik kedvence volt abból a szempontból is, hogy nem riadt vissza a bunyótól. Ha a YouTube-on beütjük a keresőbe a nevét, számtalan videó ugrik fel – az egyik nézettsége majdnem 30 ezernél jár –, ahol kézitusában jeleskedik. Mennyire balhés játékos, mi az a pont, amikor úgy érzi, elégtételt kell venni? “A hokiban a bunyó összetett kérdés. Van az egyszerű változat, amikor a csapattársadat vagy magadat kell megvédened, ott nincs min gondolkodni. Aztán vannak helyzetek, amikor a csapat gödörbe kerül, képtelen felpörögni, ilyenkor egy bunyó felrázhatja a többieket, megadhatja azt a lökést, amire épp szükség van. És nem tagadom, voltak esetek, amikor a szurkolók jobb kedvre derítése érdekében osztottam ki egy-két pofont, olyan mérkőzésen, ahol a hajó már elment, de a nézők örömére a harcot megnyertem.”

Hét év után tavaly nyáron jött el a váltás ideje: elhagyta a Fehérvárt. Ez igen mozgalmasan történt, ugyanis szűk két hónapig az Érsekújvár soraiban volt, de végül nem maradt ott. “Nem titok, hogy nyár elején már megállapodtam a Debrecennel. Júniusban azonban kiderült, hogy a csapat visszalép, így új klubot kellett keresnem. Az extraligás Érsekújvár jó megoldásnak tűnt, még felkészülési mérkőzésen is pályára léptem, de aztán a szülővárosomból, Dunaújvárosból olyan ajánlatot kaptam, amit nem utasíthattam vissza.”

orban5

(fotó: Boda Bence)

Visszatért nevelőegyesületébe, ahol húzóemberré vált, hiszen végül az egész Erste Liga legeredményesebb magyar hátvédje lett 36 mérkőzésen elért 20 pontjával (7 gól, 13 assziszt). “Azari Zsolttal szinte minden nyáron beszélgettünk, újra és újra felvetődött, hogy szerződjek Dunaújvárosba. Tavaly tényleg eljött az idő, és úgy gondolom, valóban hozzá tudtam tenni a csapat teljesítményéhez. Nagyon jó keret állt össze. A szezon közepén került a helyére minden, akkor volt egy 11 mérkőzéses győzelmi sorozatunk is. A rájátszás azonban csalódást okozott. Nálunk sok tehetséges, de kevésbé rutinos fiatal játszott, és ezt a tapasztalt Csíkszereda ki is használta, kisöpörtek bennünket. Talán többet is kihozhattunk volna a szezonból.”

Idén nyáron igazán váratlant húzott Orbán Attila: az abszolút ligaújonc KMH-hoz, azaz Hokiklub Budapesthez szerződött. Sokan úgy gondolják, a 28 éves hokis a legjobb korban lenne ahhoz, hogy hét év EBEL-karrier után aranyéremért játsszon egy bajnokesélyes csapatban. “Ebben a pillanatban még minden csapatnak ugyanannyi pontja van, egyforma az esélye a bajnoki címre. De komolyra fordítva a szót, Sille Tamás személye volt az, ami eldöntötte a kérdést. Együtt játszottunk a Fehérvárban, a válogatottban, utána is tartottuk a kapcsolatot. Pár hónapja megkeresett, és nagyon vonzó terveket vázolt. Sok csapatban játszottam, van összehasonlítási alapom, így nyugodtan mondhatom, hogy a Hokiklubnál abszolút profi körülmények vannak, minden adott a nyugodt játékhoz. A klub az elmúlt években nagyon komoly fejlődésen ment át, és szerintem most éppen időben van ahhoz, hogy szintet lépjen. Sok a tehetséges fiatal játékos a keretben, akik érthetően nagyon motiváltak. Szeretném átadni nekik azt a tudást, amit eddig megszereztem. Jól fogják őket kiegészíteni a hozzám hasonló tapasztalt hokisok, bízom benne, hogy olyan csapatunk lesz, amely bármelyik ellenfelét legyőzheti.”

orban3

(fotó: Mudra László)

Orbán Attila tevékenyen kivette részét a 2015-ös krakkói csodából, amikor a magyar válogatott másodszor jutott fel az A csoportba – összesen három felnőtt-világbajnokságon szerepelhetett –, ám a 2016-os szentpétervári keretben már nem volt benne. “Krakkó maga volt a csoda számunkra. Szerencsénk is volt, de sokat tettünk érte, rengeteg munkával értük el azt a sikert. A következő évi válogatott felkészülés alatt már éreztem, hogy a szakvezetés részéről nincs meg felém az a bizalom, ami korábban. Pedig jó szezonom volt, a játék is ment, mégis sejtettem, hogy nem maradok bent. Bántott a dolog egy kicsit – de tényleg nagyon jó játékosok voltak akkor ott, így nyugodt szívvel tudtam szurkolni a csapatnak.”

A bekk az idei nyáron egy új sportágban is dobogóra állhatott, a balatoni Kék Szalag versenyen hajójuk a saját kategóriájában harmadik lett. “Három-négy éve kóstoltam bele a vitorlázásba, és azonnal megtetszett. A hokin kívül mindig olyan sportokat űztem, amelyek fejlesztenek, és ez abszolút ilyen. Megszereztem a vitorlás jogosítványt, részt vettem több versenyen, de a Kék Szalag volt a legnehezebb. Reggel indultunk, és másnap hajnalban, 5 órakor futottunk be. A hajón mindenkinek megvan a feladata, de így is kimerítő, hiszen csaknem 24 órát voltunk talpon, alvás, pihenés nélkül. Kiegészítő sportnak kiváló, de a hokit semmiért sem adnám fel. Már csak azért sem, mert vannak még céljaim klubszinten is, és persze a válogatottba is szeretném visszaküzdeni magam. Sok mindent kipróbáltam nyáron, hatalmas élményekben volt részem, de ideje visszatérnem régi szerelmemhez. Feltöltődve csapok bele a következő szezonba. A jégkorong az igazi számomra, benne teljesedem ki minden tekintetben.”

Hokiklub Budapest

edzők:
Dusan Kapusta (SVK)

kapusok:
Kiss Bence (DVTK Jegesmedvék)
Hajek Márk
Gadácsi János
Zaka Norbert
Győri Boldizsár (MAC U20)

hátvédek:
Orbán Attila (Dunaújvárosi Acélbikák)
Bernáth Milán (DVTK Jegesmedvék)
Csíki Zoltán (ASC Corona Brassó)
Korbuly Gergely (Ferencváros)
Lakatos Levente (Ferencváros)
Dorner Benjámin
Dankó Miklós Nikodémusz (DVTK Jegesmedvék U20)
Baranyai Balázs
Kaiser Vilmos
Vajda Tamás
Sándorffy Richárd
Szécsi Patrik

csatárok:
Köllő Roland (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Albert Tibor (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Szopos Ottó (csatár, DVTK Jegesmedvék)
Jancsó Dávid (csatár, Győri ETO HC U20)
Michal Sátek (SVK, Orlik Opole, POL-1.)
Szappanos Dávid (Ferencváros)
Németh Árpád
Szűcs István Gábor
Egyed Márk
Godó Dániel
Petres Tivadar
Horváth Dominik
Fazakas Levente (DVTK Jegesmedvék U20)
Vajda Zsolt
Fekete Gergő
Kőrösi Péter
Gyurgyev Miklós
Berendi Dominik
Jászai Barna
Bán Károly

Cimkék: , , ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
december 10., hétfő
EL 20:00 UTEVAS 4-1VÉGE
    • M4 SPORT
december 11., kedd
VB20 13:00 HUNITA 6-2VÉGE
U20 18:00 ETOKMM 6-3VÉGE
december 12., szerda
U18 19:00 FTCETO 2-6VÉGE
VB20 20:00 HUNSLO 4-5 BVÉGE
december 13., csütörtök
U18 15:30 DENSVK 
EIHC 16:00 HUNFRA 
NU18 18:00 HUNSVK 
U18 18:00 EHCETO 
U18 19:00 HUNUKR 
EIHC 20:00 NORBLR 
december 14., péntek
U18 15:30 UKRDEN 
EIHC 16:00 FRABLR 
VB20 16:30 HUNPOL 
NU18 18:00 HUNCZE 
U18 19:00 HUNSVK 
EIHC 20:00 HUNNOR 
december 15., szombat
EIHC 12:00 HUNBLR 
U18 12:00 SVKUKR 
NU18 13:30 HUNPOL 
U18 13:30 ETOMIS 
U18 15:30 HUNDEN 
EIHC 16:00 NORFRA 
december 16., vasárnap
U18 17:00 ZNOMIS 
Partnerünk