Engem motivál, ha az ellenfél szurkolói szidnak

   

A csapatom győzelméért mindig mindent meg fogok tenni – mondja Becze Tihamár. A négy év után ismét csíkszeredai támadóval beszélgettünk.

Az Erste Liga átigazolási hírei között nagyot szólt a napokban, hogy Becze Tihamér visszatér Csíkszeredába. A gyergyói születésű hokis karrierjének 2010 óta eltelt évei a négyes szám körül forogtak. Noha a Budapest Starsban mutatkozott be a felnőttek között a MOL Ligában – 17 évesen, 2008-ban –, majd utána még eltöltött egy idényt a svéd juniorhokiban is, ám ezt követően négy szezonon át a Sportklubban játszott, az akklimatizálódás éve után hol megközelítve, hol túlszárnyalva a pont/meccses átlagot. Ebben az időszakban a romániai válogatottnak is tagja volt, ifiben, juniorban és a nagycsapatban is, egészen 2012/13-ig. A legimpresszívebb statisztikát U18-ban produkálta, a 2008-as divízió 2-es világbajnokságon 5 meccs alatt nem kevesebb, mint 9+8 pontot szerzett.

2014-ben aztán a váltás mellett döntött, Miskolcra igazolt. Négy esztendőt töltött különböző magyar csapatokban, és most ezt a periódust lezárva tér vissza a csíkiakhoz. Ez a ciklikusság véletlen lenne? “Nincs ebben semmi tervszerűség, egyszerűen most jött el a pillanat, amikor a legjobb döntés nem lehetett más, mint újból magamra húzni a kék-fehér mezt – tisztázta a kérdést a játékos. – Több ajánlatom volt, és a csíkszeredai vezetők olyan terveket vázoltak fel, amelyeket valóban vonzónak éreztem. Azt mondták: ahol elindulnak, ott egyértelműen az aranyérem a cél, és a csapatban főszerepet szánnak nekem, húzóember lehetek. Ezek olyan célok, amelyekért érdemes küzdeni.”

Szeredában nem mindig volt olyan jó a helyzet, mint most, ez vezetett 2014-ben az akkori váltáshoz. “2013/14 nem volt túl kellemes. A körülmények nem voltak jók, úgy éreztem, a személyes fejlődésem érdekében mennem kell. Ekkor keresett meg Majoross Gergely, mondván, valami igazán nagyot szeretne építeni Miskolcon. Ott motoszkált a fejemben a magyar válogatottság lehetősége is, amihez – mivel játszottam vb-ken romániai színekben – minimum négy szezont kellett magyar klubban töltenem. Ezek így összeadódtak, és a válaszom igen lett.”

A statisztikák alapján úgy tűnik, érdemes volt igen mondania. A csatár bámulatos szezont produkált Miskolcon. A MOL Liga alapszakaszában 42 mérkőzésen 59 pontot (24 gól, 35 assziszt) hozott össze, amire a rájátszás 7 meccsén 9-et pakolt rá (1 gól, 8 assziszt), hozzásegítve a Miskolci Jegesmedvéket történetük első ligagyőzelméhez és magyar bajnoki címéhez. Ezt fejelte meg a Magyar Kupa döntőjében az EBEL-es Fehérvárnak lőtt győztes találatával. Mi volt az, ami ehhez a fantasztikusan sikerült szezonhoz hozzásegítette?

“Miskolcon minden körülmény összeállt akkor. Kiváló játékosok alkották a csapatot, és a ránk szabott taktika is remekül működött. Számomra fontos volt, hogy bíztak bennem, és olyan szerepet kaptam, amelyben tényleg ki tudtam hozni magamból a legtöbbet. Az biztos, hogy felejthetetlen év volt, hiszen három aranyérmet akasztottak a nyakunkba. Hokitörténelmet írhattunk Miskolcon, ahol a szurkolók már nagyon vártak a nagy sikerre, és meg is érdemelték, hogy megkapják.”

A legerősebb összeállításban jégre lépő Fehérvárnak a kupadöntőben lőtt két gól a belépőt jelentette az akkor 24 éves játékosnak az EBEL-be. “Ha hívnak egy erősebb ligába, nem mondhatsz nemet – magyarázta döntését. – Fehérváron magasabb volt a tempó, a színvonal, ehhez igazodtak az elvárások, ám ott a légiósoké és a vezető magyar játékosoké volt a húzószerep. Kevesebb jégidő jutott nekem, és másfajta feladatok, ráadásul komoly sérülés hátráltatott. A vezetők nem várták meg, amíg felépülök, és mivel a román válogatottság miatt sokpontos játékos voltam, inkább kiváltottak két honosítottal.”

Habár a MOL ligás farmcsapatban ismét magára talált Fehérváron, és 28 mérkőzésen felvésett a neve mellé 30 pontot – 11 gólja és 19 asszisztja révén –, a következő szezont már Dunaújvárosban kezdte. “Noha a statisztikák alapján a miskolci szezonom tűnhet a legjobbnak, személy szerint az első újvárosi évemet tartom karrierem eddigi csúcsának. Ennek egyszerű oka van: a soromban nem voltak annyira kiemelkedő képességű hokisok, a 19 gólpasszom mellett mégis lőttem 23 gólt az alapszakasz 36 meccsén. Úgy gondolom, ez az a szintű teljesítmény, amelyet elvárhatok magamtól, ezzel tudom igazán segíteni a csapataimat.”

Az újabb váltáshoz nagy változás kellett: Becze Tihamér megnősült, és feleségének nem találtak megfelelő állást Dunaújvárosban. Budapesten igen, így azt érezték a legjobbnak, ha fővárosi csapathoz szerződik. Az Újpestnél azonban nem bírt gyökeret ereszteni. “A Megyeri úton sajnos nem tudtam azt a teljesítményt nyújtani, amit például az azt megelőző szezonban. A nézeteink sem egyeztek a vezetőedzőéivel, nem ment a hoki, nem éreztem jól magam, kértem, hogy engedjenek el. Nagyon hálás vagyok Baróti Zsoltnak és Ancsin Jánosnak, hogy ezt lehetővé tették, Jason Morgan DAB-vezetőedzőnek és Azari Zsoltnak pedig az újbóli bizalomért.” Becze ismét húzóember lett az Acélbikáknál, 16 meccsen 24 pontot szedett össze – ám a rájátszás már nem úgy sikerült a csapatnak az idén, ahogy várták.

Becze_MLA_9164-900

Fotó: Mudra László (MJSZ/jkb.hu)

Az újabb négyéves ciklus lezárult, a körforgás visszavitte a támadót Csíkszeredába. Mi változott négy év alatt? “Amikor leültünk beszélgetni a csíki vezetőkkel, végig az volt az érzésem, hogy valóban nagyon akarnak engem, és olyan szerepet szánnak, amire mindig vágytam. A körülmények is jobbak lettek, minőségi légiósokat szerződtettek és szerződtetnek, reálisnak érzem, hogy ismét az aranyéremért küzdjünk. Ezért mondtam igent.”

A kérdés már csak az, hogy milyen színvonalú ligában lehetne elhódítani a bajnoki serleget. “A DVTK Jegesmedvék és a MAC Budapest kiválása biztosan némi minőségromláshoz fog vezetni, de hogy ennek a mértéke mekkora lesz, nehéz megmondani. Látva, hogy milyen keretek formálódnak, szerintem a Csíkszereda mellett erős lesz a Ferencváros, az Újpest és a Dunaújváros, és rendesen építkezik a Brassó is. A Debrecen kicsit sötét ló, még nem lehet tudni, pontosan milyen erőt képvisel majd. A KMH-nak és a Vasasnak ez lesz az első éve, gyengébbek lesznek az élcsapatokhoz képest, a Vienna Capitals esetében kérdés, komolyabban veszik-e ligát, mint tavaly. Összességében a felsőházban izgalmas, kiegyenlített küzdelemre számítok. Szerintem jól fognak szórakozni a szurkolók.”

Azok a szurkolók, akik szemében Becze Tihamér mindig is vagy fekete volt, vagy fehér, középút nem létezett. Akik csapatában játszott, azok istenítették, az ellenfél hívei pokolra kívánták. “Nem kell szépíteni, pontosan ez a helyzet. Nekem ilyen a habitusom, a csapatom győzelméért mindig mindent meg fogok tenni. Ebbe a mindenbe sokféle dolog beletartozik, de igyekszem a sportszerűség keretein belül maradni. A szurkolók abból ítélnek meg, amit a pályán nyújtok, és tényleg sokat számít, hogy milyen mez van rajtam. Sokszor fordult elő, hogy odajöttek hozzám, és őszintén elmondták, mennyire antipatikus voltam, amíg ellenfélként érkeztem, de nagyon örülnek, hogy hozzájuk igazoltam. Nem tagadom, engem motivál, ha az ellenfél szurkolói szidnak. Akkor tudom, hogy valamit jól csinálok.”

A játékos Magyarországra szerződését anno a válogatottság is inspirálta. Ez a téma még az asztalon van? “Abszolút. Erről még nem mondtam le. Olyan teljesítményt szeretnék nyújtani a következő szezonban is, hogy a magyar válogatott vezetői legalább a bő keretbe behívjanak. Szeretném, ha kapnék esélyt a bemutatkozásra, hiszen nagyon sokat küzdöttem érte. És ha esetleg már ott lennék, mindent megtennék, hogy ott is maradjak.”

Cimkék: , , ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
augusztus 7., kedd
FEL 18:00 KOSMIS 
augusztus 10., péntek
FEL   CRADAB 
FEL 18:00 NITAVS 
augusztus 11., szombat
FEL   CRADAB 
augusztus 14., kedd
FEL   NTAAVS 
FEL 17:30 TREUTE 
FEL 18:00 MACVIC 
augusztus 15., szerda
FEL 17:00 KMHLVC 
FEL 17:30 MCHMIS 
Partnerünk