Egy csoda mindenképpen folytatódik Nyugaton

Jutott már NHL-konferenciadöntőbe előzetesen nem sokra tartott csapat, ám kettő egyszerre tán még sosem. Élvezetes csatákra van kilátás a Vegas?Winnipeg párharcban.

A szezon előtt az egyik legnagyobb vegasi fogadóiroda háromszázszoros pénzt fizetett a Golden Knights Stanley Kupa-győzelméért. Később az oddsokat felvitték 500-ra, hátha a kedves embereknek nagyobb kedvük támad arra tenni, hogy a ligaújonc első évében megnyeri a kupát, amit másoknak évtizedekbe kerül, vagy sosem sikerül. 13-an kockáztatták meg akkor ezt összesen, közülük a legvagányabb 20 dollárt tett fel, aki most tízezer dollárral gazdagodhatna. Ha ma tenné meg ugyanezt a tétet, 60 dollárt kaphatna összesen. Ez mindent elmond arról, honnan hova jutott el a Las Vegas. A szezon elején még mindenki a kedvező sorsolásról beszélt: sok meccs az Arizonával, nehogy a nézők elbátortalanodjanak. Igen ám, de a Golden Knights nemcsak a Coyotest verte meg, hanem bárkit, aki az útjába került. Aztán jöttek az elméletek arról, hogy a vegasi helyszín hogyan bolondítja meg a vendégcsapatok játékosait. Volt csapat, amely két nappal korábban érkezett, hogy legyen idő várost nézni, szórakozni. Volt csapat, amely a meccsnap délutánján landolt, nehogy a játékosok elmerüljenek a Strip vonzásában. Semmi nem használt ? ráadásul a Vegas idegenben is brillírozott.

Eljött a december, és továbbra is mindenki azt kérdezte: ez most komoly? Drew Doughty, a Los Angeles Kings bekkje tudni vélte a választ: az kizárt, hogy a szezon végén is jobb csapat legyenek nálunk, mondta egy vegasi vereség után. A rájátszás első körében 4-0-val söpörte ki őket a Golden Knights. Az alapszakasz végére 109 pontot hoztak össze, a harmadik legtöbbet nyugaton, keletről csak a Tampa és a Boston előzte őket, négy, illetve három ponttal. Jöttek az újabb elméletek, amelyek szerint a bővítési szabályok jelentősen kedveztek a Vegasnak, ezért nem is olyan meglepő, hogy ilyen jól teljesítenek. Ebből annyi igaz, hogy a tavalyi bővítéskor minden csapat hét csatárt, három bekket és egy kapust védhetett meg, vagy egy kapust és 8 mezőnyjátékost, miközben a Minnesota Wild és a Columbus Blue Jackets felvételekor, 18 évvel ezelőtt, a csapatok még 9 csatárt, 5 védőt és egy kapust, vagy két kapust, három bekket és hét csatárt. Nem véletlen, hogy első évükben mindketten utolsó helyen végeztek. Ez tehát könnyebbség volt, de igaz az is, hogy így is csak a harmadik sorokból kezdhetett válogatni George McPhee és a teamje. Ehhez képest szenzációs, amit a Vegas produkál, eés gyben jelzi azt is, hogy a kevés fényt kapó harmadik-negyedik sorokban is elképesztő tudású játékosok vannak.

Ha a vegasi szakvezetést dicsértük, nem tehetünk mást a winnipegivel sem. Kevin Cheveldayoff általános igazgató 2011-ben került a csapat élére, és szisztematikus munkával olyan keretet rakott össze, amely bárkivel felveszi a versenyt. A jelenlegi játékosok közül mindössze öten játszottak itt akkor is, amikor ő lett a főnök (Blake Wheeler, Bryan Little, Toby Enstrom, Ben Chiarot, Dustin Byfuglien), 11 továbbit draftokon szerzett meg (Mark Scheifele, Patrick Laine, Nikolaj Ehlers, Kyle Connor, Josh Morrissey, Adam Lowry, Andrew Copp, Jacob Trouba, Connor Hellebuyck, Jack Roslovic, Tucker Poolman), négyet a piacról vett (Mathieu Perreault, Brandon Tanev, Matt Hendricks, Steve Mason), további négyet pedig cserék útján hozott (Paul Stastny, Joe Morrow, Tyler Myers, Joel Armia). Ennél jóval kevesebbért is kaptak már év általános igazgatója díjat az NHL-ben. Számos klubbal ellentétben a Jets nem esett áldozatául a bővítési draft körüli őrületnek, draftjogokat adott el, és megvált a 34 éves Chris Thorburntől. Ha mindenki csak ennyit veszített volna, a Vegas nagyjából az utolsó helyért lett volna versenyben.

A Winnipeg rájátszásba kerülése nem sokkal kisebb meglepetés, mint döntőbeli ellenfeléé. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy ha nincs a Vegas, akkor most mindenki manitobai csodáról beszélne. Még a Nashville elleni utolsó meccs előtt kérdezte egy újságíró Blake Wheelert, hogy mit szólt volna, ha valaki a szezon elején azt mondja neki, hogy a konferenciadöntőbe jutásért játszhatnak a Predatorsszal hetedik mérkőzést. Hatalmas csókot adtam volna neki ? mondta a csapatkapitány. Persze semmi nyalakodás, nehogy félreértsen ? tette hozzá, utalva Brad Marchand fegyelmi ügyeire.

Hogy a két Hamupipőke-történetből melyik folytatódik, azt lehetetlen megtippelni. Marc-André Fleury a kapuban 95,1%-kal véd, meccsenként 1,53 gólt engedélyez az ellenfeleknek, erősebb, mint valaha ? ami nem kis szó egy háromszoros Stanley Kupa-győztes esetében. A nashville-i Pekka Rinnét háromszor is le kellett cserélni a Jets elleni sorozatban, Wheelerék sokkal konzisztensebb teljesítményre számíthatnak a Vegas hálóőrétől. A védelemben nincs igazán kiemelkedő hokis, inkább mindenki átlagon felül teljesít: öten vannak 20 perces jégidő felett. Nate Schmidt 25 percet átlagol, Deryk Engelland 45 percet játszott emberhátrányban eddig, Brayden McNabb 31-szer blokkolt, és meccsenként ötször ütközik. A Jets védelme ugyanakkor roppant ponterős, tíz gólt lőttek és 15 gólpasszt adtak (a Golden Knightsban ezek a számok 7 és 8), Dustin Byfuglien négy gólja és 13 pontja kiemelkedik. Big Buff ugyanakkor fegyelmezetlen is, 18 percnyi büntetése a legmagasabb az egész mezőnyben. A hátrányos védekezésen van mit javítani, hiszen az jelenleg 75% alatt van.

A csatárok közül Mark Scheifele hétszer köszönt be Nashville-ben, ez új csúcs az NHL történetében, korábban senki nem ütött ennyi gólt idegenben egy párharc során. 11 góljával vezeti a góllövőlistát is. Ugyanilyen fontos eleme a csapatnak Paul Stastny, akit a trade deadline idején szereztek meg. A veterán csatár nem csak a jégen, az öltözőben is vezére a csapatnak, nem mellesleg 6 gólja és 14 pontja van a rájátszásban. A csapat erőssége az előnyös játék, fórjaik negyedét góllal fejezik be, miközben a Golden Knightsban ugyanez az arány csak 17,5%. A vegasiak támadásait a Jonathan Marchessault, Reilly Smith, William Karlsson hármas vezeti, ők értek legalább tíz pontot a csapatból. Külön ki kell emelni Pierre-Edouard Bellemare-t, a francia játékos a negyedik sorban végez elképesztő munkát, pontot még nem szerzett, de plusz/mínusz mutatója a pozitív tartományban van (+1).

Összességében a Winnipeg már legyőzte azt a csapatot, amely a közvélekedés szerint a legerősebb védelemmel rendelkezik. A szombaton kezdődő párharcban egy talán kevésbé technikás, de csapatszinten legalább ilyen jól védekező, fizikai hokit kedvelő gárdával kerülnek szembe, ahol a kapus a világ egyik legjobbja. A túloldalon Hellebuyckra sem lehet panasz, de a harmadik körre szintet kell lépnie, akárcsak az egész védelemnek. A Winnipeg roppant szórakoztató, sebességre és tűzerőre épülő játékot játszik, azonban a Vegas ellen fel kell venni a munkásruhát is, mert könnyen lehet, hogy ez a párharc a semleges zónában fog eldőlni.