• • Tudósítás
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Nagy-Britannia–Lengyelország 5-3

A jégkorongban a befektetett munka megtermi a maga gyümölcsét: Nagy-Britannia hihetetlen energiákat mozgósítva verte Lengyelországot.

A budapesti divíziós 1/A-s világbajnokság eddig talán legintenzívebb harmadát produkálta kezdésként a két válogatott. A britek szokásuk szerint a lengyeleknek is nekiugrottak – ezt tették a szlovénok és a kazahok ellen is –, és ugyancsak szokás szerint ezúttal is vezetés lett az igyekezet jutalma. Mark Richardson meghúzott egy lövésszerű passzt, Brett Perlini láb mellett tette bele az ütőjét, 1-0. Utána a britek növelhették is volna az előnyüket, nem tették, majd a játék lassan áttevődött az ő harmadukba, igaz, még ekkor is roppant veszélyes kontrákat vezettek, esetenként akár ziccerig. Az első előnyt ők kapták, nem éltek vele, kicsit meg is törte a lendületüket, majd hátrányba kerültek. Ez kellett ahhoz, hogy a lengyelek egyenlítsenek, egy visszapasszolt korongot elemi erővel bombázott Ben Bowns hálójába Pawel Dronia. Érthető módon lendületbe jöttek a piros-fehérek, akik hamarjában lőttek egy csilingelő felső vasat is. A harmad vége megint a briteké volt, és újabb fórjukban már ők sem hibáztak, Colin Shields tette be jobbról, a bedobókörből, a furcsán lefelé pörgő pakk megzavarta John Murray-t, 2-1-gyel mehettek kipihenni a fáradalmakat a felek.

A második harmad ehhez képest egyértelműen a lengyeleké volt. Az egyenlítésre nem kellett sokat várni, Davies kiállítása letelt ugyan, de még nem bírtak összerendeződni a britek, amikor a 24. percben Damian Kapica lőtt be egy tökéletes kapuközeli keresztpasszt. A vezetést a 30.-ban vették át az innetől határozottan domináló pirosak, Zapala lódult meg, és nem hibázott. Iparkodtak akciózni a britek is, a lövésstatisztikájuk nem volt rossz, de igazi veszélyt ebben az időszakban nem jelentettek próbálkozásaik. Nem úgy a lengyelekéi, az ő támadásaik közül több is eredményesen végződhetett volna, ha valamivel pontosabbak, vagy ha Bowns nem figyel annyira. Előnyük megduplázásához a 39. percben álltak a legközelebb, a kilépő Kapicát szabálytalanul állította meg Richardson, a bírók büntetőt ítéltek, ám a sértett elhibázta, maradt a 2-3 az utolsó felvonás előtt.

Ha valaki a második harmad diamikájára bazírozva azt hitte volna – mint például mi –, hogy a britek innen nehezen jöhetnek vissza, az tévedett. Hogy honnan vették a tartalék energiákat, fel nem fogható, de egyszerűen belevágtak és megcsinálták. A 45. percben Brendan Brooks lépett ki és lőtt nagy gólt, majd egy támadóharmadban elkövetett lengyel szabálytalanság után előnybe került Nagy-Britannia. A szimpla fórból dupla lett, amikor Dziubinski hatalmasat kevert le bottal Ben O’Connornak, aki szeme alatt másodpercek alatt jelentős monokli nőtt ki. Arcul csapást virgoncabban még nem büntettek meg: O’Connor a jégen maradt a monoklijával együtt, és óriási bombát ragasztott a lengyel kapuba, ismét vezettek a britek. Innentől ellenfelüknek kellett beleadnia mindent, és iparkodott is, csakhogy a divízió 1/B-ből érkezett válogatott brutális munkával védte kapuját. Kontráikban ráadásul nagyon ott volt az ötödik találat. Hogy az obligát kapuslehozatalig nem született meg, az kész csoda. Akkor sem ment egyszerűen, Lachowicz még mellé tette, a visszacsorgó pakkot kotorta be Jonathan Phillips, 5-3.

Nagy-Britanniának ezzel 6 pontja van, és bár matematikailag még nem maradt bent, esélyei erre immár maximálisak. (És hát akár fel is juthatnak, ugye.) A 3 pontos Lengyelországnak ellenünk kell(ene) megragadnia csütörtökön a vonatkozó szalmaszálakat. Ne hagyjuk!

Fotó: Mudra László (MJSZ)