Visszafele sült el a Portland Winterhawks lobbitevékenysége
Törvényben akarták kimondatni, hogy junior játékosaik amatőr sportolók és nem profik. Rémálomszerű társadalmi vita bontakozott ki helyette.
Javában zajlik a csoportos keresetek tárgyalása, amelynek során a három kanadai junior-bajnokság (QMJHL, OHL, WHL) játékosai azt követelik, hogy ismerjék el őket professzionális sportolóként. Az ügy tétje nem kicsi, hiszen ha helyt adnak a kérésnek, az nagy anyagi megpróbáltatást jelent a kluboknak, hiszen baleset- és munkanélküli biztosítást is kell kötniük sportolóikkal, nem utolsó sorban pedig meg kell fizetniük a minimálbért. Becslések szerint jelenleg átlagosan heti 50 dollárt keres egy CHL-játékos, miközben a minimálbér összege elérheti a 400 dollárt is. A klubok úgy érvelnek, hogy ők nem üzleti vállalkozások, hanem amatőr sportolók fejlesztésével foglalkozó intézmények, akik tanulmányi ösztöndíjakhoz és profi szerződéshez segítik a gyerekeket. Az ügy állásáról legutóbb itt írtunk.
Az ügy újabb fordulatot vett nemrégiben. Eddig többnyire csak a kanadai klubok voltak érintve a perben, de a hullámok mostanra elérték az Egyesült Államokat is. Ráadásul az egész elindítója a WHL-ben szereplő Portland Winterhawks csapata volt, amely egy törvénytervezet elfogadását szerette volna elérni az oregoni törvényhozásban. Ez kimondta volna, hogy a junior-bajnokságban szereplő játékosok amatőr sportolók. Hasonló törvényt egyébként több más államban elfogadtak már, például Washingtonban vagy Michiganben, akárcsak Kanada néhány tartományában, British Columbiában, Saskatchewanban, Manitobában, New Brunswickben, Nova Scotiában vagy Prince Edward Szigeten. A Winterhawks azzal érvelt, hogy ha a törvénytervezet nem megy át, akkor költözniük kell, hiszen a WHL szabályai tiltják, hogy profi bért fizessenek a játékosoknak.
A törvény át is ment a képviselőházon, azonban a szenátusban nem várt akadályok álltak az útjába. Addigra ugyanis a szakszervezetek is összeszedték magukat és kampányt indítottak a törvény elfogadása ellen, amihez számos szakmai szervezet csatlakozott, például tanároké és ügyvédeké is. A vége az lett, hogy egy szenátusi bizottság több volt játékost és egy játékos anyukáját is meghallgatta a CHL-ben tapasztalható gyakorlatról. Ezek során pedig fényt derült arra, hogy a portlandi csapatvezetés milyen mértékben él vissza az amatőr státusszal és veszi semmibe a gyerekek legalapvetőbb jogait. Az egyik játékos beszámolt róla, hogy az egyik meccsen térdsérülést szenvedett, ám ahelyett, hogy kivizsgálták volna, további hét meccsen kellett pályára lépnie, mielőtt egyáltalán megröntgenezték volna. Egy volt játékos anyukája arról számolt be, hogy fiát súlyosan megrázta, amikor egy idegenbeli mérkőzés előtt a buszról leszállítva közölték vele, hogy ki van rúgva. Több hónapos orvosi kezelésre volt szükség, amelyet biztosítás hiányában az édesapa biztosításából fizették, sportolói ösztöndíját azonnal elvesztette, az iskolából is kimaradt.
Az esetekről szóló beszámolók valósággal sokkolták a szenátusi bizottság tagjait, az egyik szenátorasszony például utólag is bocsánatot kért, amiért egyszer kislányával megnézett egy WHL-meccset és miközben jól szórakoztak, egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a lányával egykorú gyerekeket valójában kizsákmányolják. Még a csapat ügyvédje is azzal volt kénytelen védekezni, hogy ezek a sokkoló esetek nem jellemzőek az általa képviselt csapatra és klubra, mindazonáltal nagyon komolyan ki kell vizsgálni őket.
A cikk a The Hockey News írása alapján készült.
