• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Bécsben kezdi utolsó túráját a Csíkszereda

A feladat nem egyszerű, négy meccs alatt három pontot kell hozni az UTE-n ahhoz, hogy a negyedik helyen végezzen a csapat.

Mint mindenki másnak az Erste Ligában, a Csíkszeredának is négy meccse maradt hátra az alapszakaszból. Ennyi ideje maradt a csapatnak arra, hogy kiharcolja a rájátszás első körében a pályaelőnyt. Ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat, hiszen lemaradás a negyedik helyezett UTE-hoz képest három, a harmadik DAB-bal szemben hét pont. Szerencséjük, hogy a hozzájuk közelebb álló újpestieken csak három pontot kell hozni, hiszen pontegyenlőség esetén az egymás elleni eredmények a csíkiaknak kedveznek. A feladat nehézsége viszont abban áll, hogy a Csíkszereda hátralevő négy meccséből hármat idegenbeli túrán kell játszania, méghozzá viszonylag rövid idő alatt: pénteken Bécsben kezdenek, vasárnap a MAC-hoz látogatnak, hétfőn Fehérváron lépnek pályára. Eközben az UTE a gödörben lévő Fradihoz látogat, majd hazai pályán fogadja a bécsieket, utána Dunaújvárosba utazik, végül a Titánokkal zárja a sort. Két olyan ellenfelét is hazai pályán fogad tehát a Csíkszereda legnagyobb ellenfele, akihez ők vendégként utaznak a hétvégén.

Az első feladat tehát a bécsi farmcsapat lesz, amely hét pontot szerezve szerénykedik a tabella utolsó helyén. Az átigazolási határidő vége előtt nem sikerült megerősíteni a keretet, ami nem meglepő, hiszen ki igazolna négy meccsre egy ilyen reménytelen helyzetben lévő alakulathoz, miközben az egyesület első számú csapata hasít az EBEL-ben, a kettő közötti szintbeli különbség pedig szinte áthidalhatatlan. Az utolsó szerzeményük a 191 centis amerikai csatár, Eric Ylitalo volt, aki éppen a Szereda ellen debütált, pontot nem szerzett, mínusz hárommal végzett. A meccs másnapján, Brassóban sem járt több sikerrel, ami a pontokat illeti. Hazai pályán senki nem veheti őket félvállról, jó példa erre a Szereda legutóbbi bécsi kirándulása november végén, amikor tíz perccel a vége előtt még egyenlő volt az állás, majd egy emberelőnyös és egy üres kapura elért találattal sikerült 4-2-re nyerni.

Hozó Levente (másodedző, Csíkszereda): ”Az új év első meccsein lépünk jégre, amelyek közül mindegyik borzasztóan nehéz lesz. A legutóbbi játéknapon az eredmények kedveztek nekünk, de ahhoz, hogy az első négybe kerüljünk, minél több pontot kell szerezzünk. Minden apróságra oda kell figyeljünk ezen a túrán, hiszen egy hiba végzetes lehet számunkra, amely a felsőházi helyünket veszélyeztetheti.”

Fotó: SC Csíkszereda

A Sportklub csak nagy csatában tudta legyűrni a végig meccsben lévő bécsieket.

Az SC Csíkszereda villámgyorsan megszerezte a vezetést Bécsben, Alekszandr Golovin már a 28. másodpercben betalált Max Zimmermann kapujába. A folytatásban viszont nem a Sportklub hengerelt, hanem a bécsiek lőttek többet kapura. Az első húsz percben 13:6-ra húzták be a kapura lövési mutatót az osztrákok, a fölényüket a 11. percben Szabad Kevin váltotta gólra. A második húsz percben is többet próbálkozott a farmcsapat, miközben 1-1 gól született: a meccs felénél Radim Valchar révén újra vezetett a Sportklub, de Nicolas Kuqali 4 percben belül egyenlített. A záró játékrészben kidomborodott a rutin, Fodor Csanád 50. percben született gólja után már nem egyenlítettek a hazaiak, sőt az SC Csíkszereda Tomás Brnák üres kapus góljával beállította a 4-2-es végeredményt.

A csíkiak csak nyögvenyelősen húzták be azt a 3 pontot Bécsben, amivel újabb lépést tettek a felsőházba jutás felé. A Vienna Capitals II pedig bizonyította, érdemes vele számolni a középszakaszban.

Christian Dolezal, vezetőedző, Vienna Capitals II.: “Nagyon rosszul kezdtünk. Már 28 másodperc elteltével hátrányba kerültünk. Ez természetesen nem az a kezdés volt, mint amiben előzetesen reménykedtünk. De a kezdés utáni hideg zuhanyt követően a csapatom összekapta magát és megérdemelten kiegyenlített. Mind a négy sorunk egyszerű hokit játszott, nagy nyomás alatt tartotta az ellenfelet, keményen korcsolyázott és sok gólhelyzetet alakított ki. Sajnos a második harmadban nem tudtu kihasználni azokat a lehetőségeinket, amelyekkel megszerezhettük volna a vezetést. Az utolsó harmadban aztán talán túl nagy lett az éhség a győzelemre, a csapat minden áron meg akarta szerezni a három pontot. Emiatt hibázott, és ez az ellenfél 3-2-es vezetését eredményezte. Ha összességében nézzük, úgy vélem, az első két harmadban mi voltunk a jobbik csapat a jégen, és ezzel igazán meg vagyok elégedve. Ma a csapatom olyan jégkorongot játszott, amilyet elképzeltünk. De az egyértelmű, hogy a helyzetkihasználásunkon javítanunk kell.”