Ovecskin tényleg csak egy lúzer?
Az orosz szupersztár háromszoros világbajnok, de egy korszakos zsenitől ez tényleg kevésnek tűnik. Vajon mi hiányozhat egy ilyen játékosból?
Az NHL marketingjének az elmúlt tíz évben Sidney Crosby és Alekszandr Ovecskin volt a két legfontosabb tartópillére. Ha valakiben még volt kétség, hogy melyik a nagyobb zseni, legkésőbb csütörtök hajnalban az is szertefoszlott. Crosby jelenléte a jégen legtöbbször azonnal érezhető volt a Washington?Pittsburgh konferencia-elődöntő hetedik meccsén, Ovecskin viszont a harmadik sorból is mínusz kettővel zárt egy 2-0-s találkozón. Valami tehát nem kerek a világ második legjobb játékosánál. Ennek érzékeltetésére a Championnat.ru cikke alapján ismertetjük a nagy 8-as hat legnagyobb kudarcát.
Minden 2005-ben kezdődött, ez volt Ovecskin utolsó junior-világbajnoksága. A két korábbi tornán összesen hat meccsen hét pontot szerzett, 2003-ban világbajnok lett. 2005-ben ő volt a vb egyik legnagyobb sztárja, a döntő előtti öt meccsen hét gólt lőtt, négy asszisztot is szerzett, meg is választották a legjobb csatárnak. Igen ám, de a döntőben a Crosbyval, Bergeronnal, Getzlaffal felálló kanadaiak jöttek szembe, és nem hagytak sok esélyt sem az orosz válogatottnak, sem Ovecskinnek. A vége 6-1 lett, az orosz sztár pontot nem szerzett pontot.
A Crosby?Ovecskin párharc 2009-ben tetőzött először. Ovecskin karrierje egyik legjobb szezonját futotta, az alapszakaszban 110 pontot termelt, és a rájátszásban sem állt le, 14 meccsen 11 gólig és 21 asszisztig jutott, elképesztő teljesítmény ez. A Pens ellen is jól ment neki, három hárompontos meccse volt a Keleti Konferencia elődöntőjében (idén 13 playoffmeccsen csinált 8 pontot), a második mérkőzésen mesterhármast szerzett. Mindez azonban mégis kevés volt a Pittsburgh ellen, hetedik meccsre került sor akkor is. Ezen esélyük sem volt a fővárosiaknak a későbbi bajnok ellen, Crosby 2+1-ével szemben Ovecskin csak egy gólra volt képes, csapata 6-2-re kikapott Pittsburghben.
2010 újabb mérföldkő, Ovecskin megkapja a C betűt Washingtonban. A szezon fő eseménye a vancouveri olimpia, az orosz válogatott győzelmi esélyekkel érkezik, annak reményében, hogy otthonában fosztja meg trónjától Kanadát. Meg is nyerték csoportjukat Csehország, Szlovákia és Lettország előtt, a negyeddöntőben azonban összekerültek Kanadával. 30 perc alatt kaptak hét gólt, apró szilánkokra szakadt minden orosz álom. Újabb torna, újabb csalódás, újabb pont nélkül zárt fontos mérkőzés Ovecskin számára.
A 2012/13-as szezon a lockoutról szólt, végül csak télen sikerült megegyezni, így 48 fordulóból állt a szezon. Pedig Ovecskin újra ragyogott, 32 gólt, összesen 56 pontot szerzett, egyéni csúcs is lehetett volna ebből, ha végigmegy a szezon. Mindezt úgy, hogy kimondottan lassan kezdett, az első 10 meccsén mindössze kétszer talált be, az utolsó 23-on azonban összességében hozta a gól/meccs átlagot, ami a harmadik Maurice ?Rocket? Richard trófeát jelentette életében (azóta még háromszor lett a liga legtöbb gólt szerző játékosa). Azonban jött a rájátszás, és valami eltörött, hét meccsen mindössze 1+1-re volt képes. A Rangers elleni első körös párharc ennek ellenére szoros volt, két meccs ment hosszabbításig, további négyből háromszor mindössze egyetlen gól döntött, de ismét jött a hetedik találkozó, ahol a New York-iak elgázolták a Capitalst és 5-0-s győzelemmel mentek tovább.
Ovecskinnél több gólt a következő évad alapszakaszában sem lőtt senki, 2014-ben ráadásul jött a hazai rendezésű olimpia Szocsiban. És ezzel egy újabb katasztrófa a világ egyik legjobb játékosa számára. A nyitómeccsen betalált a szlovének ellen, de ezt követően ismét árnyéka volt önmagának, a finnek ellen esélye sem volt Zinetula Biljaletgyinov csapatának, Selanne és Granlund vezetésével 3-1-re nyertek a nyugati szomszédok. Ovecskin öt meccsen 1+1-gyel zárt.
Így érkeztünk el 2017-hez, ahol a Keleti Konferencia elődöntőjében ismét a Pittsburgh volt az ellenfél. Mintha mi sem változott volna 2009 óta, Ovecskin észrevehetetlen volt. Barry Trotz vezetőedző mindent megpróbált, 1-3-as állás után a harmadik sorba száműzte legnagyobbra taksált játékosát, amivel ki tudtak egyenlíteni, azonban a hetedik meccsen ez is kevés volt. Ovecskin mindent megpróbált, de semmi nem jött össze neki, ráadásul mindkét bekapott gólban többé-kevésbé benne volt.
Egészen hihetetlen, hogy egy ennyire jó játékos csak az alapszakaszban képes kiemelkedőt alkotni, csak a melósruha áll jól rajta, amikor virítani kell, sosem sikerül. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy van az éremnek fényes oldala is, 2008-ban például Kanadában nyertek világbajnoki címet az oroszok, 15 év után először, ahol a döntőben a házigazdákat győzték le hosszabbításban, 2-4-ről egyenlítve az utolsó harmadban, Ovecskin két gólpasszt adott, egyet a döntő találatnál. Vagy 2012-ben, amikor pontveszteség nélkül nyerték a csoportkört, 5-2-re verték Norvégiát a negyeddöntőben, 6-2-re a finneket a döntőbe jutásért, majd ugyanilyen arányban Szlovákiát az aranyért. Ovecskin 3 meccsen 2-2 gólt és asszisztot szerzett, más kérdés, hogy annak a tornának az egyértelmű sztárja Jevgenyij Malkin volt. 2014-ben, az olimpiai kudarc után lett harmadszor világbajnok Ovecskin, ekkor 4+7 ponttal járult hozzá a sikerhez.
A háromszoros világbajnoknak tehát elképesztően sikeres pályafutása és óriási tudása van, mégis érthetetlen, hogy mi hiányzik belőle ahhoz, hogy géniuszának megfelelő éremkollekciót tudjon felmutatni.
