Az NHL nem tekinti igazi partnernek a játékosokat

Allan Walsh, az egyik legismertebb játékosügynök mondta ezt az ESPN-nek adott interjújában. Szerinte senkinek semmi oka az optimizmusra az olimpiával kapcsolatban.

Az interjú még az NHL rájátszásának kezdete előtt, április 6-án jelent meg az espn.com-on. Az NHL olimpiai vétójával kapcsolatban utoljára arról tudósítottunk, hogy Brian Williams televíziós szakértő szerint ez a vétó még korántsem jelenti feltétlenül a játszma végét, hanem csak a kétségkívül utolsó lépések egyikét. Ehhez kapcsolódik most az ismert játékosügynök, aki mindig igen szókimondó módon fogalmaz a sajtónak. Az interjú Craig Custance készítette.

A montréali születésű Walsh 1995 óta van a szakmában. Olyan játékosok ügyeit intézi, mint Jonathan Drouin ? képünkön vele látható ?, Victor Hedman, Vlagyimir Taraszenko, vagy Jonathan Huberdeau. Pályafutása során több mint egymilliárd dollár értékű szerződést hozott tető alá. Karrierje egyáltalán nem nevezhető átlagosnak, az üzleti élet előtt Los Angeles megyében volt helyettes főügyész, ahol több mint 40 gyilkossági ügyben képviselte a vádat ? nem szívbajos tehát. Szerencsére ezt a szokását interjúalanyként is megőrizte.

Elsőként a játékosok reakciójáról kérdezték, az olimpiai vétó kapcsán: ?A játékosok csalódottak. Számos olyan ügyfelünk van, aki szóba jöhet a kerethirdetéskor. Ők a legcsalódottabbak. Az általános vélemény, függetlenül attól, hogy valaki kerettag-e hazája válogatottjában, vagy sem, hogy az olimpia jót tesz a hokinak. Nem értek egyet az NHL érvelésével, amely szerint ők semmi hasznát nem látják az egésznek. Olyan lehetőség előtt állunk, amelyre korábban még soha nem volt példa, és a mi életünkben talán nem is lesz még egy ilyen. Négy év alatt két olimpiát rendeznek Ázsiában, éppen ott, ahol az NHL a jövőben növekedni akar. Ettől elfordulni, mondván hogy nem megyünk Dél-Koreába, mert semmi hasznát nem látjuk, nagyon szűklátókörű álláspont. Rémisztően az. (?) Ez szégyen. Ez egy elvesztegetett lehetőség. Ha tényleg minden úgy alakul, ahogyan most kinéz, és az NHL nem küldi el a játékosait az olimpiára, annak utózöngéi évekre éreztetni fogják a hatásukat.?

Bár Walsh is feltételes módban beszélt, azt is világossá tette, hogy nem osztja Brian Williams optimizmusát: ?Senkinek semmi oka az optimizmusra jelen pillanatban. Komolyan kell vennünk, ha az NHL és Gary Bettman azt mondja, hogy az ügy le van zárva. Ugyanakkor mindannyian átéltük a 2004/05-ös történéseket. Amikor 48 óra leforgása alatt láttuk, hogy elmarad, majd majdnem nem marad el a szezon. Szerintem tehát ez most sem lehetetlen. Csakhogy semmi okot nem látok arra, hogy azt higgyem, valami más fog történni. Nincs okom arra, hogy azt higgyem, a háttérben van olyan üzlet, aminek megkötése az NHL-t érdekelhetné.?

A játékosokat ugyanakkor továbbra is csak a részvétel érdekli. Alekszandr Ovecskin például évek óta minden egyes alkalommal elmondja, őt nem érdeklik a tárgyalások, mert senki nem fogja tudni őt megakadályozni abban, hogy részt vegyen a játékokon. Mások nem fogalmaztak ennyire keményen, de az NHL arcainak számító játékosok és edzők is határozottan hitet tettek az olimpiai részvétel mellett. Donald Fehr, a játékosok szakszervezetének vezetője abban sem biztos, hogy a liga egyáltalán kompetens ebben a kérdésben, dönthet-e egységesen, vagy ez a csapatok egyéni belátásán múlik.

Walsh, az egyik legmenőbb játékosügynökként erről a kérdésről is árnyaltabban vélekedik: ?Valóban igen jelentős lehet azon játékosok száma, akik el akarnak majd menni, mondván, nem érdekel, mi történik. Az emberek azonban megfeledkeznek arról a lehetőségről, hogy mi van, ha az NHL hoz egy szabályt, amelyben megtiltja a csapatok tulajdonosainak, hogy elengedjék játékosaikat. Márpedig az NHL jóváhagyása és engedélye nélkül a nemzeti szövetségek, függetlenül attól, mennyire szeretnék, hogy ezek a játékosok a válogatottat erősítsék, nem tehetnek semmit. Ez nem történhet meg. Úgy vélem, hogy nagyon sok játékostól fogjuk hallani az őszinte bejelentést, hogy ő menni akar vagy menni fog, de egyszerűen nem lesz hova menniük.?

Walsh szerint tehát hiába akarnak menni a játékosok, a szövetségek nem engedhetik meg maguknak, hogy játszassák őket. Sőt, a tulajdonosok sem engedhetik el őket: ?Azt hiszem, hogy ezt a kérdést az egész ligára kiterjedő szabállyal fogják rendezni, megkötve ezzel azon tulajdonosok kezét, akik esetleg egyénileg hajlanának is arra, hogy támogassák játékosaik olimpiai részvételét. A tulajdonosoknak meg lesz tiltva, hogy beleegyezzenek és engedélyt adjanak a játékosoknak. És szerintem nagyon komoly büntetésekkel sújtják majd a szabályszegőket. Szerintem olyan súlyos lesz ez a büntetés, hogy azt én biztosan nem vállalnám. Ha elveszít egy első körös draftjogot, akkor vajon hány tulajdonos áll majd ki a részvétel mellett??

Tehát technikailag nem lesz akadálya, hogy az NHL rákényszerítse akaratát a játékosokra. Más kérdés, hogy ennek milyen negatív következményei lehetnek hosszabb távon: ?Az NHL nem tekinti igazi partnernek a játékosokat. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a természetes óhajukat, hogy a legjobb játékosokat felvonultató olimpián képviselhessék hazájukat, ezzel megmérgezik a légkört éppen akkor, amikor egyre közelebb kerülünk a következő kollektív szerződést előkészítő tárgyalásokhoz. Nagyon nehéz lesz a ligának elhitetnie, mennyire együttműködő a játékosokkal, közvetlenül azok után, hogy jól tökön rúgta őket.?

Mindez nem sok jót jelent egy következő lockout esélyeit illetően, ugyanakkor Walsh szerint a kollektív tárgyalások során eleve más stratégiára készülhet a liga a játékosok részéről: ?Szerintem egyelőre korai lenne azt mondani, hogy készülhetünk a következő lockoutra. Amit viszont tudok, hogy a játékosok túl vannak már a kollektív tárgyalások két fordulóján, beleértve a 2004/05-öst is, amelyek során egyszer elmaradt a szezon, egyszer pedig a szezon feléről mondhattunk le. Azt gondolom, hogy a játékosok ezek során már megtapasztalták, mi is Gary stratégiája: zárd ki a játékosokat, puhítsd meg őket, ne fizess nekik fél évig egy árva petákot sem, aztán arass könnyű győzelmet. Kétlem, hogy a játékosok harmadszorra is megeszik ezt és hagyják, hogy az NHL vagy Bettman újra ezt a stratégiát alkalmazza.?