• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

A DAB elvitte az UTE-t a határig

Nagy kérdés, hogy a döntő meccset ki bírja jobban agyban és testben.

Minden idők legizgalmasabb magyar rájátszása zajlik, hetedik meccs dönt az UTE és a DAB negyeddöntőjében is. A párharc felvezetőjében azt írtuk, ha valamennyi parazsat sikerül feléleszteni a két csapat tíz évvel ezelőtti párharcából, akkor a szurkolók biztosan nem lesznek elégedetlenek. Nos, nem valamennyi parazsat élesztettek fel a játékosok, hanem teljes lánggal ég a tűz bennük immár 370 játékperce. Tíz évvel ezelőtt fej-fej mellett haladtak, mindketten csak az ellenfél otthonában tudtak nyerni. Ha lehet, idén még izgalmasabb a párharc: előbb az UTE került a kiesés szélére, hiszen a DAB az első két meccset behúzta. Ezután a lilák támadtak fel, és sorozatban nyertek három mérkőzést, amivel meccslabdákat szereztek. Az elsőt a DAB óriási mérkőzésen hárította, büntetőkkel, így jutottunk el a vasárnaphoz, ahol most már mindkettejüknek meccslabdájuk van.

Sok meglepetéssel nemigen készülhetnek a felek, ki kell tenni mindent az asztalra, és a végén kiderül, kiben maradt több spiritusz. A lelki tényezők most talán a DAB mellett szólnak, elmentek a határig, ennél többet aligha várhatott bárki tőlük. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy továbbra is az UTE a jobb erőkből álló csapat, amely ráadásul otthon játszik. Szlovén és magyar válogatottak játszanak náluk, igaz, ez eddig sem zavarta a DAB-ot, amely talán kevésbé masszívan, ám annál lelkesebben játszott. Az UTE sebezhetőségét mutatja, hogy ez sok mindenre volt elég, és ennek mi, nézők örülhetünk a legjobban. Ha a jövőben is ilyen parázs párharcokra kell berendezkednünk, azzal csak nő a liga értéke.

Dunaújvárosban már pénteken is régen látott számban jöttek ki a szurkolók, és nem csak a két érintett városból, de Székesfehérvárról, Szekszárdról és az ország számos pontjáról voltak kíváncsiak a mérkőzésre. Nem utolsó sorban a játékosok is olyan tapasztalatokkal gazdagodnak, olyan tudásra tesznek szert, amit nemhogy a jégen kívül, de még az alapszakaszban sem lehet szimulálni, ebből pedig a válogatott is profitál.

A csapatokat és a közvetlenül érintett szurkolókat mindez természetes módon a legkevésbé sem érdekli, a szezon legfontosabb és legszebb időszakában csakis a továbbjutás számít. Nincs ez másként az UTE és a DAB esetében sem. Abban biztosak lehetünk, hogy kiürítik a tankot a felek. Nincs hova tartalékolni. Tíz évvel ezelőtt a dunaújvárosiaknak döntőbe jutást ért a győzelem a Megyeri úton, idén az elődöntőbe kerülnének. Estére kiderül, hogy ismétli-e magát a történelem, vagy az UTE képes lesz megállítani a felpörgő Bikákat.

A DAB utolsó leheletéig küzdött a Megyeri úton, a szufla a 70. percig tartott ki. Fantasztikus mérkőzést nyert meg az UTE.

Rég látott teljes telt házat a Megyeri úti jégcsarnok, de a hetedik negyeddöntőre zsúfolásig megtelt, a hátsó ülések mögött is kettesével álltak az emberek. Az újvárosiak két busszal érkeztek, ők is kitöltötték a vendégek számára fenntartott ketrecet.

A hangulat ennek megfelelően nagyon jó volt. A mérkőzés nem kevésbé. Jó ritmusban száguldozott a korong ide, oda. Meglepő módon a DAB kezdett jobban, és játéka szinte az egész első harmadban strukturáltabbnak tűnt. Ez az előző meccsek alapján váratlan fordulatnak volt mondható. A vezetést a harmadik nagy UTE-hiba után a vendégek szerezték meg. Cseter átadását Dansereau lőtte el mesterien Sila lába alatt. 0-1 a 6. percben. Az UTE próbált magára találni, de nem tudott nagy nyomást gyakorolni ellenfelére. A harmad második felében két-három perces nyomásra futotta Hebarék erejéből, igaz, azt sem lehet mondani, hogy a lila-fehérek kapuja állandó nyomás alatt állt volna. Az egyenlítésre a 20. percig kellett várni, kettős emberelőnyből született: Benk közeli lövését Duschek a vasra ütötte, pechére Sikorcin csapott le a korongra elsőként, és az üres kapuba pöckölte. 1-1. Maradt a szimpla előny, de a DAB túlélte az utolsó percet.

A folytatásban némileg csökkent a színvonal, de az izgalmi állapot csak nőtt. Komolyat harcoltak egymással a csapatok és ezt korrekt eszközökkel tették. Mindenki tette a dolgát: a csapatok csak a játékkal foglalkoztak, a szurkolók a sajátjaik biztatásával. A 33. percben igazi hangrobbanás következett be. Nagyszerű hazai háromszögezés végén Frolík az üres kapu mellé lőtt. Másodpercekkel később a másik oldalon Cseter forgácsolta szét a kapuvasat. Mindkét tábor maximumra kapcsolta a hangerőt, fantasztikus fíling volt. A DAB hatalmasat küzdött. Odnoga magát nem kímélve blokkolt, lent is maradt, Borbás és Becze óriásit harcolt mindvégig. Hihetetlen, milyen jól bírták a vendégek a meccset, semmilyen téren nem tudott fizikai fölényt kiharcolni az UTE. Gólmentesen, de nem élmények nélkül telt el a második húsz perc.

DAB-előnyben előbb Dósa lőtt centikkel mellé kontrája végén, majd Hudec tette ugyanezt a másik oldalon. A nem túl életerős fórt Dansereau zárta le, egy egészen zseniális lövéssel. Lassú korongot kapott, kicsit hátra kellett nyúlnia érte, ráadásul állt a korong. A kanadai csatár ezzel együtt kibombázta a bal felsőt, ezzel 2-1-re vezetett a DAB a 45. percben. Az UTE egy csapásra két sebességgel kapcsolt feljebb. Határozottan beszorították ellenfelüket a kapujuk elé, parázs jeleneteket kellett a piros-fehéreknek túlélniük. Duschek vezetésével megoldották ezt a feladatot. Enyhült a nyomás rajtuk, a DAB jól menedzselte a folytatásban a helyzetet, de csak látszólag, vagyis inkább csak egy ideig. Az 55. percben gyors UTE-támadásnál nem figyeltek eléggé a gyenge oldalra, ahová Csányi érkezett tempóelőnyben, és a pontos átadást a rövid felsőbe tűzte. 2-2, kiegyenlített az UTE. Négy és fél perccel a vége előtt meccslabdához jutottak a hazaiak. A hazaiak hangorkánja is kevés volt ahhoz, hogy a kapuba kerüljön a korong. A meccs végén a két csapat belenyugodott abba, hogy 7 mérkőzés nem volt elég a döntéshez.

Fotó: TSH Photo

Jöhetett a ráadás, ami legfeljebb tíz percig tart, 4 a 4 elleni játék mellett. Óriási felelősség mindenkin, egy egész szezon munkája dőlhetett el tizedek alatt, egy mozdulattal. Az izgalmak nem maradtak el, hiszen fáradtak a csapatok, elég sok volt a hiba, de a tempó hatalmas továbbra is. Az első ziccer az UTE előtt adódott, de Sikorcin kísérlete nem ért célt. A másik oldalon a szinte folyamatosan pályán lévő Dansereau okozott sok galibát. Sok volt a határeset szabálytalanság, de a játékvezetők kiválóan vezették a találkozót, és a két csapat pedig jó partner volt. Ölander hisztizte ki magát a meccsről. Egy vélt sérelem után kidobta az ütőt a korongfogó hálóba, majd hevesen reklamált. Két percet kapott csapata, a vétkest kizárták a mérkőzésről. A DAB emberfeletti teljesítménnyel mentette meg a szituációt. Ismét Sikorcin hagyott ki tiszta helyzetet. Alig több mint három perc maradt. Nem ment végig a hosszabbítás. A mérkőzés során halványan játszó Ropret nem először vezette be veszélyesen a harmadba a korongot a hosszabbítás során. 57 másodperccel a vége előtt is ezt tette, és nagyon szépen lőtte ki a jobb felsőt. Ezzel 3-2-re nyert az UTE, a sorozatot pedig 4-3-mal húzta be a sokkal esélyesebb, nagyobb és jobb játékoskerettel rendelkező csapat.

Újabb sokáig emlékezetes meccsen vagyunk túl, amely győztesnek, vesztesnek egyaránt élményekkel teli volt. A mérkőzés után többperces népünnepély vette kezdetét, a vendégek is joggal éltették övéiket. A lila-fehérek a repertoár végigéneklése után visszakövetelték kedvenceiket a jégre. Rég látott ilyen ünneplést a Megyeri úti jégcsarnok.

Nagy sorozat volt, kedden pedig két újabb nagy sorozat veszi kezdetét, az elődöntőben.

A veresége ellenére a DAB most játszott a legjobban.

Szilassy Zoltán (vezetőedző, UTE): Nagy győzelmet arattunk, fantasztikus gólokat szerezve. Készültünk arra, hogy hosszúra nyúlik a széria, így is lett, és noha időnként tompábbak voltunk, mint szoktunk, mindig meg tudtunk újulni, és megérdemelten jutottunk tovább.

Heikki Malkia (vezetőedző, DAB): A vereség ellenére talán most játszottunk a legjobban. A második harmadban többször is elmehettünk volna két góllal, sajnos nem sikerült, a vége pedig így alakult. Apróságokon múlt ez az amúgy remek párharc, ez most az Újpest javára dőlt el. Csalódottak vagyunk, szívünket-lelkünket kitettük a jégre.

(Forrás: nso.hu)