• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Hazai pályán egyenlíthetnek a Titánok

A legsimább negyeddöntőnek indult, de egyre szorosabbá válik a két csapat párharca. A MAC-nak komoly korrekciókra van szüksége.

A párharc 2-1-re áll a fővárosiak javára, vagyis egy újabb győzelemmel egyetlen lépésre kerülnének az elődöntőtől Majoross Gergelyék. Hirtelen mégis meleg lett a helyzet a MAC számára, de erről ők maguk is tehetnek. Az első, 7-1-re megnyert mérkőzés után még érthető volt, hogy a másodikra kicsit kiengedtek, azonban a harmadik meccsre nemhogy a korábbi fölényből nem sikerült semmit visszavenni, de hazai pályán szenvedtek vereséget. Mit sem számít, hogy sokkal több gólszerzési lehetőséget alakítottak ki, ha ezeket nem értékesítették. Így most az összesített állás 2-1 a javukra, miközben az EBEL középszakasza lassan véget ér, máris eldőlt, hogy a Fehérvár a Graztól elszenvedett vereség után az utolsó helyen végzett. Egyetlen meccs maradt, kedden a csapat Villachba utazik a szezon utolsó felvonására. Ez azt is jelenti, hogy elvileg válogatott játékosok egész sora vált bevethetővé, igaz, egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy él is ezzel a lehetőséggel a szakvezetés.

Egyrészt a csapat most egyben van, ez a napnál világosabb, megbonthatná az egységet, ha fentről érkezne tömeges segítség. Másrészt Kóger István vezetőedző korábban blogunknak úgy nyilatkozott, ha rajta múlna, csakis Magyarországon vagy Erdélyben született játékosokat játszatna a MOL Ligában. Harmadrészt közel 55 meccs után a játékosok kifacsart állapotban lehetnek, nagy kérdés, hogy pihenő nélkül beszállva a MOL Liga küzdelmeibe mennyit tudnának segíteni. Ezért az a legvalószínűbb, hogy ha hoznak is le játékosokat, nem nagy számban, és elsősorban olyan fiatalokat, akikkel a jelenlegi vezetőedző korábban foglalkozott. Az első számú jelölt nyilván Erdély Csanád lehet, aki az EBEL-keret játékosai közül talán egyetlenként teljesített a várakozások felett a szezonban, továbbá egy rutinos bekkre is szükség lehet hátul, talán éppen Orbán Attilára. De az eddig látottak alapján azt kell mondani, hogy a Fehérvár MOL Liga-kerete is alkalmas a MAC legyőzésére, tehát nem is ez a legfontosabb kérdés hétfőn.

A kis Volán minden dicséretet megérdemel, kétszer is ráadásra késztette esélyesebb ellenfelét, a másodikat büntetőkkel be is húzta. Ebben elévülhetetlen érdemei van nemcsak a már a felnőtt válogatottban is bemutatkozott, fiatal kora ellenére is tapasztaltabb Sárpátki, Kocsis, Reisz triónak, de az első juniorévét taposó Kiss Patriknak is. A kiváló fizikai adottságokkal rendelkező csatár az alapszakaszban 27 meccsen 9 pontot hozott össze első felnőttek között játszott szezonjában, a rájátszásban még erre is rátett egy lapáttal, három meccsen kétszer is betalált. Miután e két meccsen minimális különbség mutatkozott a két csapat között, így e gólok különösen értékesnek számítanak. A túloldalon a stabil válogatott kerettag hátvéd, Pozsgai Tamás nyújt megbízható teljesítményt, fontos gólokból ő is kettőt szerzett.

A negyedik összecsapásra tehát mindkét csapatban maradt még mozgósítható belső tartalék. A Fehérvárnál ez elsősorban az előnyös játékot jelenti, a párharc szempontjából nem fenntartható a százalék, amellyel gólra váltják a létszámfölényes szituációkat. Mindhárom meccsen öt-öt alkalommal kerültek előnybe, a 15 lehetőség közül mindössze egyet sikerült értékesíteni. A MAC-nál kérdéses, hogy az előző meccsen hiányzó Sean Escobedo visszatérhet-e, de a csapatnak ettől függetlenül is minden szempontból sokat kell javulnia, a játékosállományhoz méltó hokit eddig csak egyszer sikerült hoznia, erre az útra kell visszatalálniuk, ami – mondani sem kell – nem lesz egyszerű Fehérváron.

Fotó: Mudra Lsázló (MAC Budapest)

A fehérváriak hiába mentették hosszabbításra a mérkőzést, újfent kikaptak túlórában a fővárosiaktól.

A negyeddöntő negyedik mérkőzésén megerősített kerettel fogadták a Titánok a MAC-ot. Rajna Miklós ugyan csak a kispadon kapott a helyett, a sérült Szallert Orbán Attila helyettesítette és a Kóger, Erdély, Vas támadótrióra is számíthatott Kóger István vezetőedző. Óriási elánnal vetették magukat a küzdelembe a csapatok, különösen az új fehérvári sor volt elemében, előbb Erdély húzott középre, majd Kóger veszélyeztette Bálizs kapuját. A 3. percben mégis a fővárosiak kerültek előnybe, egy kontra végén Keresztury bepasszolt korongját Kovács Csaba segítette a gólvonalon túlra (0-1). Két perccel később Vas János egyenlíthetett volna, egyedül maradt Bálizzsal szemben, de nem maradt elég helye, hogy eltegye a pakkot a kapus mellett. Fergeteges iramban cikáztak a jégen a játékosok, kőkemény ütközések voltak minden cserében, egy másodpercnyi üresjárat nem volt. “Ez a hoki! Nem az EBEL-es közönségkorcsolya” – fogalmazta meg frappánsan az egyik szurkoló, egy mondatban dicsérve és kritizálva a fehérváriak két csapatának idei teljesítményét. A harmad első felében a Titánok domináltak és a folytatásban sem változott a játék képe. A 14. percben megérdemelten egyenlítettek a hazaiak, Kóger kipattanó lövését Erdély kotorta a kapuba (1-1). Egy percre rá megvolt a meccs első kiállítása is, Reisz ült a büntetőpadra. Jól játszott előnyben a MAC és ahogy kiegészült a Fehérvár, ismét vezetést szerzett. Booras sokáig kereste a rést, végül megtalálta, a kék vonalról lőtt a hálóba (1-2). A végére egy hazai emberelőny maradt – a kiugró Erdélyt Kovács Bronson akasztotta –, de az eredmény nem változott. Hiába a hazai fölény, a lehetőségeit jobban kihasználó budapestiek mehettek előnnyel az első szünetre.

Bronson kiállításából egy perc áthúzódott a középső harmadra is, de ezt könnyedén kivédekezték Boorasék. Öt az öt ellen aztán Láday hozta magát lövőhelyzetbe, de mellédurrantott, míg a másik oldalon Terbócs lövése Scola közreműködésével az oldalhálóban kötött ki. A vendégszurkolók közül többen gólt kiáltottak, hiába. Továbbra is a Titánok irányítottak, de lendületüket a 25. percben megtörte Erdély kiállítása. A MAC emberelőnyös sora ismét gólra váltotta a fórt, igaz kellett ehhez Scola segítsége is, a hazaiak kapusa bevédte Kovács Bronson nem túl erős lövését (1-3). A gól után a mezőnyben kiegyenlítettebb lett a játék. Könczei belőhette volna a negyediket is, de nagy helyzetben melléhúzta a korongot. A hangulat továbbra is fergeteges volt az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnokban, mindkét szurkolótábor kitett magáért. A Titánok újra magukhoz ragadták a kezdeményezést, de sokáig nem tudták csökkenteni a kétgólos hátrányukat. Ki kell emelni Bálizs Bence teljesítményét is, a MAC kapusa sokáig eredményesen őrizte kapuját a góltól. Egészen a 34. percig, amikor Szabó Dániel takarásból lőtt a hálóba (2-3). Ezután következett csak az igazi Titánok-tűzijáték, záporoztak a lövések a vendégkapura. A hazai fölény emberelőnyben kamatozott, Keresztury taglózta le szabálytalanul Szabó Bencét. A fórból még nem tudott egyenlíteni a Fehérvár, de öt az ötben, Kiss Patrik megpattanó lövésével már igen – ebben Bálizs is ludas volt (3-3). Tovább nőtt a nyomás a vendégkapun, a percekkel korábban 1-3-as hátrányban lévő Titánok már a vezetésért támadhattak. A pokoli hangzavarban Láday és Somogyi esett kis híján egymásnak, de végül bunyó nem, csak páros kiállítás lett az afférból. Megérdemelten egyenlített a házigazda, döntetlen állásnál mehettek a második szünetre a csapatok.

Fotó: Mudra László (MAC Budapest)

Négy a négy ellen sem lassult a játék a harmadik harmad elején. Meglehetősen sokszor tűntek el egymás szorításában a játékosok, de a játékvezetők résen voltak, és miközben engedték a kemény játékot, jól szűrték ki a színészi alakításokat. A 45. percben Láday ráesett Bálizsra, Booras azonnal takarított, de összeszólalkozásnál több most sem lett az esetből. A feszültség továbbra is tapintható volt és nem maradtak el a kőkemény ütközések sem. Az iram sem csökkent, sőt a csapatok növelték a tempót. Hiába jártunk a harmadik harmadban, nem volt óvatoskodás, a győzelemért és nem a vereség elkerüléséért hajtottak az együttesek. A 49. percben Pozsgai ütőjében volt az újabb MAC-gól, tisztán lőhetett, de Scola hárított. Vendég emberelőny következett, de ezúttal jól zárt a fehérvári védelem. Mikor Erdély visszatért a büntetőpadról, már csak 5 perc volt hátra a remek mérkőzés rendes játékidejéből. Egy kapu előtti kavarodás után már emelték a kezüket a Nagy Gergőék, de a játékvezetők már korábban megállították az akciót. Krogh magánszáma következett, a fehérvári bekk végigszlalomozott a vendégvédők között, lőtt, majd pár másodperccel később már a saját kapuja előtt tisztázott Nagy Gergő elől – ez a jelenet pontosan leírta a meccs intenzitását. A döntő gólra azonban még várni kellett, jöhetett a hosszabbítás.

A ráadásban előbb Jubinville lőtt kétszer is az oldalhálóba, míg a másik kapunál a végig lendületesen játszó Erdély Csanád veszélyeztetett. Elkeseredett küzdelem folyt a jégen a győztes gólért. Ez végül a 67. percben született meg. A Nagy Gergő lövése utáni kipattanót Olson kotorta a kapuba (3-4). Kiváló mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó fővárosiak nyertek. Ezzel összesítésben 3-1-re vezetnek, és egy győzelemre vannak a továbbjutástól.

A MAC tragikus egyéni hibákat vétett, de türelmesen megvárta, amíg a Fehérvár elveszti frissességét.

Kóger István (vezetőedző, Fehérvári Titánok): Ez egy igazi playoffmérkőzés volt. Az átjátszókkal egy-egy hiányzó láncszemet tudtunk pótolni, ugyanis kiesett Szaller Márk, Vincze Péter, Vizi Dániel, így őket megfelelő erejű játékosokkal tudtuk pótolni. Érezhető volt, hogy ők már borzasztóan elkészültek az erejükkel a harmadik harmadra, hiszen 24 órán belül a második nehéz meccsüket játszották. A második harmadban úgy érzem, mindent megtettek azért, hogy lépéselőnybe tudjunk kerülni. Nagyon nagy nyomást helyeztünk az ellenfélre a második játékrész végén, és óriási szerencséjük volt, hogy az egyenlítés után nem tudtuk átvenni a vezetést. Tudtuk, hogy a harmadik harmadban a MAC okosan fog hokizni, nem akarja a meccset eldönteni, biztonsági hokit játszik, ha esetleg találnak egy gólt, találnak, de ők a végét várták. Mi pedig már nem voltunk elég frissek, nem tudtuk eldönteni a mérkőzést, és a hosszabbítás pedig már egy ilyen játék, egy lecsorgó korong, egy kis figyelmetlenség dönthet. Nehéz helyzetben vagyunk, mert nekik már csak egy meccset kell megnyerniük a továbbjutáshoz, nekünk pedig még hármat. De azt gondolom, hogy ez egy csupaszív társaság, mindent meg fog tenni azért, hogy a következő mérkőzést behúzzuk, közelebb kerüljünk, és aztán onnan is megyünk tovább. Nagyon sokat hozzátettek az átjátszók, nagyobb sebességgel játszottak és rögtön az első cserénél kapuvasig jutottak, tehát nagyon sokat segítettek, példát mutattak a fiataloknak, az öltözőben is biztatták őket. Nagyon erős kohézió alakult ki ilyen rövid idő alatt. Ez nagyon jó magyar játékosokból álló társaság, amelyik éhes a győzelemre, és most borzasztó mérges, hogy ez nem sikerült. Biztos vagyok benne, hogy most fújnak egyet, holnap pihenünk, és szerdán ismét kemény meccset fogunk vívni a Tüskecsarnokban. Most már egy mérkőzést sem engedhetünk ki a kezünkből, de a playoff ilyen. Dolgozzunk keményen, tegyünk meg mindent, tudjunk tiszta lelkiismerettel tükörbe nézni, és aztán a végén, amit az eredményjelző mutat, azt fogadjuk el.

Majoross Gergely (vezetőedző, MAC Budapest): Érdekes kihívás volt, hogy egy teljesen más csapattal találtuk szemben magunkat. Az a legfontosabb, hogy nem foglalkoztunk sokat azzal, hogy kivel állunk szemben. Úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, és hatvan percen keresztül odaadó játékot tudtunk mutatni. A kétgólos előnyünk után tragikus egyéni hibákat vétettünk, amivel nehéz helyzetbe hoztuk magunkat, de nem álltunk meg és mentünk tovább, úgyhogy azt hiszem, ez volt a legfontosabb.

(Forrás: fehervarav19.hu)