• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Súlyos hibát követne el, aki lebecsülné a zöld-fehéreket

A Ferencváros csak egy pontig jutott, de szinte minden DVTK elleni meccsén megmutatta az idén, hogy nem lehet őt fél vállról venni.

Nem borította a papírformát a MOL Liga címvédője. Az alapszakasz-győztes DVTK a Ferencvárost választotta ellenfeléül a MOL Liga-negyeddöntőben. Logikusnak tűnik mindez, hiszen a nyolc rájátszásba jutott csapat közül a Fradi volt a hetedik, egy hosszú hullámvölgy végén néhány fontos győzelemmel szerezte meg a szükséges pontokat. Mellettük csak a keret összetétele szempontjából sötét lónak számító Fehérvári Titánok tartozott ebbe a kaliberbe, a Brassó és a Dunaújvros már lényegesen jobban szerepelt az alapszakaszban.

Bár sokan legyinthetnek, hogy országos egyes a párosítás, súlyos hibát követne el, aki lebecsülné a zöld-fehéreket. A párosítás esélyese a miskolci csapat, de a Ferencváros hagyományosan nehéz ellenfélnek bizonyul a borsodiak számára. Nehezítette a címvédő felkészülését, hogy játékosai közül négyen – Gőz, Vojtkó, Miskolczi és Sági – az elmúlt hetet a válogatottal Dél-Koreában töltötték, nem pihenhettek, nem vettek részt a közös munkában, és jóformán a repülőtérről érkezve a nagy időeltolódást még nem kipihenve kell jégre lépniük kedden este.

A két csapat négy alapszakasz-mérkőzésén óriási a miskolci fölény. Négyből négyet nyertek, csak egy pont jutott a Ferencvárosnak. A két keret mélysége közötti különbséget jellemzi, hogy a miskolciaktól 18-an szereztek pontot, 14-en gólt a Ferencváros elleni négy bajnokin, a Fraditól viszont csak 10-en voltak pont- és hatan gólszerzők. A két csapat közti meccsek pontkirálya Tendler és Pavuk. Mindketten 8-ig jutottak, Tendler 4+4-gyel, Pavuk 3+5-tel. A gólkirály is a ferencvárosiak kanadai csatára lett. Mindez meg is mutatja, hol van a legnagyobb különbség a két csapat között. A Miskolcból szinte mindenki képes a pontszerzésre, míg a Fradinál nagyjából kétsornyi játékos van, aki képes tartani a lépést a legjobbakkal.

Mindezek ellenére a Ferencváros szinte minden idei DVTK elleni meccsén megmutatta, hogy nem lehet őt fél vállról venni. A korábbi szokásoktól eltérően, amikor már a nyitó fordulóban összetalálkoztak, ezúttal csak október közepén játszottak először egymással a MOL Ligában, és a DVTK nagyon nehezen, túlórában nyert 3-2-re. Karácsony előtt jött az egyetlen meccs, amelyen egy pillanatig sem volt izgulni valójuk a miskolciaknak, 6-1-re nyertek Pesterzsébeten. A januári 7-4-es mérkőzésen viszont alaposan meglepték a zöldek ellenfelüket, amikor négygólos hátrányból 4 perc alatt három gólt ütve zárkóztak fel. Az alapszakasz zárásaként hetet kaptak ugyan Magosiéktól, de 5 gólt lőttek is, erre rajtuk kívül kevés csapat volt képes. A négy bajnokin kívül nem feledkezhetünk el a Magyar Kupa-selejtezőről sem, amelyen meglepetésre a ferencvárosiak nyertek túlórában.

Ha a hagyományokhoz ragaszkodik a két csapat, akkor a MOL Liga negyeddöntőben is a DVTK-tól megszokotthoz képest gólzáporosabb meccsekre lehet kilátás. A Ferencváros legfontosabb feladata, hogy rendbe tegye a védekezését, hiszen az eddigi 5 mecsen kapott 26 gól rengeteg, átlagosan 5,2. Hiába képesek viszonylag sok gólt lőni a miskolciaknak, két erős soruk nem képes annyi gólt szerezni, hogy az mínusz 5-ről indulva a győzelem bármiféle reményével kecsegtethessen. Azt viszont láttuk, hogy amikor sikerült Galaniszékat legfeljebb 3 gólon tartani, akkor sikerült a pontszerzés is.

A DVTK rendkívül erős csapat, magabztosan nyerte az alapszakaszt. Atlétikus, gyors játékot játszanak, amelyben az ütközéseknek, az ellenfél puhításának is fontos szerep jut, így nagyon sok munka kell ahhoz, hogy kordában tudják tartani őket Greg Lindqvist tanítványai. De mikor adják ki utolsó csepp energiáikat is, ha nem a rájátszásban?

“Egyáltalán nem becsüljük le a Ferencvárost, nagyon jó csapatnak tartjuk – nyilatkozta Doug Bradley, a DVTK mestere a negyeddöntőt megelőző sajtótájékoztatón. – Az alapszakaszban több mérkőzésen is megszenvedtünk ellenük. Nagyon jó csatáraik vannak, főleg a kontratámadásaik azok, amikre figyelnünk kell. Az egyik, ha nem a legjobban korcsolyázó csapatról van szó. Ha nem figyelünk oda eléggé, azonnal gólra váltják a hibáinkat. Tiszta fejjel kell végigjátszanunk a párharcot, ha esetleg becsúszik egy vereség, az sem szabad, hogy kizökkentsen bennünket. Fontos továbbá, hogy az érzelmeinket kordában tartsuk, hiszen már csak a szurkolóink miatt is parázs hangulatú párharcra van kilátás. Egy közmondással élve, a tigris sem mar másképp az idő múlásával. Nagy újdonságokkal nem tudnak készülni a csapatok. Lehet egy-két taktikai változtatás minden gárdánál, vagy kicsit alakítanak az edzők a koncepción, de alapvetően jól ismerik egymást a csapatok.”

“Nem ért bennünket meglepetésként, hogy a DVTK minket választott – mondta blogunknak Greg Lindqvist, a Ferencváros vezetőedzője. – Az enyhe kifejezés, hogy papíron nem mi vagyunk az esélyesek. Rá kell nézni a tabellára. 40 meccsen 87 gólt kaptak, 187-et lőttek. Mi 170 gólt kaptunk,és jóval kisebb a költségvetésünk is. Brutális a különbség a számokban. Mégis úgy érzem, vannak dolgok, amelyekre építhetünk. Ötször játszottunk egymás ellen az idényben. Ezeken a meccseken kaptunk 26 gólt, de lőttünk is 16-ot, ami jóval több, mint amennyit ennyi meccsen kapni szoktak. Tehát mi képesek vagyunk meglőni azokat a gólokat, amelyeket a többiek nagy része nem. Másrészt az 5 mérkőzésből mindössze kétszer védett Peter Sevela, és azokon a meccseken kifejezetten szoros eredmény született, egyszer hosszabbításban kikaptunk 3-2-re, egyszer így nyertünk 4-3-ra.

A rájátszás más műfaj, mint az alapszakasz. Az a 40 forduló a felvezetés volt. Mostantól más karakterű meccseket kell játszani. Nem számít a gólkülönbség, nem számít, hogy rendes játékidőben vagy hosszabbításban nyersz-e, csak a győzelem számít. A rájátszás nem csak a játéktudásról szól. A rájátszás a magabiztos kiállásról, a szívről, a tűzről szól, arról, hogy belevetődsz-e a lövésekbe, hogy blokkolj, arról, hogy be tudod-e fejezni az ütközéseket, arról, hogy képes vagy-e elhelyezni apró tüskéket az ellenfél lelkében, arról, hogy túl tudsz-e lépni a fáradtságon vagy akár az elveszített fogad miatti fájdalmon. Igazi csapatként kell harcolni, nem lehet sunnyogni. Együtt kell küzdeni egymásért. Nem mi vagyunk az esélyesek, de szeretnénk a hiányosságainkat ezekkel a dolgokkal kompenzálni. Óriási dolog lenne, ha az első meccsen sikerülne elvenni a DVTK pályaelőnyét.”

A Ferencváros nagy meglepetésre győzött Miskolcon, így elvette a címvédő pályaelőnyét.

A mérkőzés előtt adták át a Jegesmedvéknek a MOL Liga alapszakaszának megnyeréséért járó Bíró László vándorserleget, amit sorozatban harmadszor érdemeltek ki. Óvatosan kezdtek a csapatok, láthatóan a biztonságot tartották a legfontosabbnak, így az első percek komolyabb helyzet nélkül peregtek le. A 4. percben váratlanul megszerezte a vezetést a Ferencváros: Sumi lövését úgy tűnt, fogja Adorján, ám a korong mégis átcsorgott rajta, majd a gólvonalon is. A játékvezetők videózni kezdtek, majd utána megadták a találatot (0-1). Egy perc múlva jött az egyenlítés: Pavuk miután megkerülte a kaput, fordulásból kilőtte a jobb felső sarkot (1-1). Az első emberelőny a Fradié volt, de nem éltek vele. A 9. percben növelte előnyét a hazai csapat: Magosi a saját kipattanóját lőtte az üresen maradt kapuba (2-1). Egyik csapat sem tudott tartósan beköltözni a másik harmadába, így élénk, változatos játék alakult ki, ám kevés komoly helyzettel. A 14. percben, emberelőnyben lőtte következő gólját a hazai csapat: Hajós talált be középtávolról (3-1). A Fradi azonban nem adta fel: másfél perc múlva Tendler egy egyéni akció végén mattolta Adorjánt (3-2). Az utolsó három percből kettőt emberelőnyben játszhattak a Jegesmedvék, eredmény nélkül. A vége előtt 15 másodperccel Sevela óriási bravúrral mentette meg kapuját a góltól.

A második harmad első fele a küzdelemről szólt. A tempó megmaradt és a hazaiak enyhe fölényt is kialakították, ám ennek ellenére alig akadt igazán veszélyes helyzetük. A Fradi stabilizálta a védekezését, így a Macik nem tudtak úgy a kapu elé kerülni, mint az első harmadban. A Fradi leginkább a kontráiban bízott, de Adorjánnak túl sok dolga így sem akadt. A 27. percben emberelőnybe kerültek a vendégek, és bár a hazai szurkolók kétszer is felszisszentek, gól végül nem esett. A feszültség egyre nőtt, amit jelzett, hogy megszaporodtak a kakaskodások. A 31. percben Magosi a bot tollával szúrta meg ellenfelét, ám megúszta 2+2+10 perccel. Egy perccel később, 4 a 3 elleni szituációban egyenlítettek a zöld-fehérek: Dubek lövése ment át Adorjánon és csúszott túl a gólvonalon (3-3). A gól megzavarta a hazaiakat, játékukban megszaporodtak a hibák, így Fradi többször került helyzetbe. Sőt, a 37. percben át is vették a vezetést: Kiss oldalról, elég kiszorított helyről fonákkal lőtt a kapuba (3-4).

A harmadik játékrész áthúzódó hazai emberelőnnyel kezdődött, de Sevela kétszer is nagyot védett. Izgalmas, igazi playoffhokit láthatott a közönség, ami nem volt mindig szép, ám folyamatosan feszültségben tartotta a nézőt. A Jegesmedvék nem tudtak felpörögni a tőlük megszokott fordulatszámra, igazi ebben közrejátszott, hogy a Fradi nagyon szívósan védekezett. A harmad közepére állandósult a miskolci fölény, de Sevela remekül védett, és persze több alkalommal szerencséjük is volt a vendégeknek. Az 53. percben érett góllá a hazai nyomás: Toulmin oldalról leadott lövése talált utat Sevela mammutja és a kapuvas között a hálóig (4-4). Az 54. percben viszont újra a vendégeknél volt az előny: Dubek lövése váratlanul érte Adorjánt, aki állva maradva kapta ötödik gólját (4-5). Hatalmas csata alakult ki minden egyes korongért, a csapatok tényleg mozgosították utolsó erőtartalékait is. Már csak 2:20 volt hátra, amikor előnybe kerültek a hazaiak, majd egy perccel a dudaszó előtt a hazaiak mestere időt kért, és lehozta a kapusát, ám végül nem tudtak betalálni.

A Ferencváros óriási küzdelemben 5-4-re legyőzte a kétszeres bajnokot, elvéve így a Jegesmedvék pályaelőnyét. A két csapat csütörtökön Pesterzsébeten találkozik.

Doug Bradley (vezetőedző, DVTK Jegesmedvék): ”Az első harmadban irányítottuk a játékot, mégsem voltam elégedett. Nagyon fegyelmezetlenek voltunk, fölösleges kiállításokat szedtünk össze. Nem tudtuk elég hibára kényszeríteni az ellenfelet. Megyünk tovább, most a következő mérkőzést kell megnyernünk.”

Greg Lindqvist (vezetőedző, FTC): ”Jól kezdtünk, megszereztük a vezetést, ám utána egyéni hibákból fordított a Miskolc. Most sokkal keményebben játszottunk, mint az alapszakaszban bármikor, és időnként bizony szerencsénk is volt. Ám erre is szükségünk van, ha le akarjuk győzni a bajnokot. Nagyon örülök a győzelemnek, de most már a következő meccsre koncentrálunk.”