Mi történik a jégre dobált sapkákkal?

Visszaadják, jótékony célra fordítják, kiállítják. Vannak gyűjtők is.

A jégkorong több hagyománnyal rendelkezik, ilyen a szakállnövesztés, a tradicionális kézfogás, de a sapkák jégre dobása is mesterhármas esetén. Utóbbiból már a szezon első mérkőzésén volt egy Auston Matthews páratlan debütálásának köszönhetően, aki rögtön négy góllal tette le a névjegyét a legjobbak között. A Canadian Tire Centre-ben a csodagyerek harmadik gólja után nagy volt az örömmámor, több tucat fejfedő repült a jégre.

De vajon mi történik ezekkel a sapkákkal, miután begyűjtik őket?

Brian Morris, az Ottawa szóvivője tömören megfogalmazta: egy darabig semmi. A Senatorsnál két hétig őrzik a sapkákat, addig lehet jelentkezni értük, ingyen és bérmentve. Semmi mást nem kell csinálni, csak egy pontos leírást adni róla. Az a legjobb, ha bele van írva az ember neve. Ez a leggyakoribb formula.

Akárcsak Ottawában, a liga többi csapatánál is hasonló a helyzet,  őrzik egy ideig, majd ennek letelte után elajándékozzák kórházaknak, menhelyeknek és karitatív szervezeteknek.

A Carolinánál 2010-ben felmérést is végeztek, több mint félezer sapkát juttattak el különböző intézményekbe. Természetesen vannak kivételek és különleges esetek is. Philadelphia és Columbus kilóg a sorból, ott megtartják a sapkákat, és elteszik egy gyűjteménybe, amit bárki bármikor megnézhet egy üvegfal mögül. Dallasban a bedobált sapkákból a személyzet mindig elrak egyet, amit a mesterhármas szerzője az öltözőben vehet át a csapattársak tapsvihara kíséretében.

Végül vannak olyan játékosok, akik maguk gondoskodnak a sapkákról, a triplájuk után emlékül elraknak maguknak egy-egy darabot. Az egyik legnagyobb ilyen gyűjtő állítólag a Washington gólgyárosa, Alekszandr Ovecskin.