Kovács Csaba 14 szezon után elhagyja a Volánt

A magyar válogatott csatára 2002-ben költözött a megyeszékhelyre, neve egybeforrt a klub ezredforduló után íródott történelmével. A klub és a válogatott 21-ese több mint 600 kék-fehér mezben játszott mérkőzés, 10 bajnoki cím, két Interliga bajnoki cím és 4 Magyar Kupa-arany távozik klubjától.

Megjelenése egyből sikert is hozott a klub számára, hiszen első évében megnyerte a csapat az Interligát, amit azelőtt még soha. Mindebben az akkor még 18 éves Kovács Csabának természetesen nem volt meghatározó szerepe, bár sokatmondó adat, hogy a 16 meccses sorozat 12 találkozóján bevetették az ifjúsági válogatott játékost, és két gólpasszt is szerzett. A magyar jégkorong fejlődésében kulcsszerepet játszó nemzetközi ligában 5 szezon alatt 76 meccsen lépett pályára, 22 pontot jegyezve. A 2006/07-es idényig tartó időszakban a magyar bajnokságban is sokat játszott, 66 mérkőzésen 63 pontot ért el. Így amikor a csapat felvételt nyert az EBEL-be, az akkor 23 éves technikás játékos már alapembernek számított. Zsinórban kilenc szezont húzott le az osztrák bázisú ligában, ez idő alatt 454 alapszakaszmeccsen lépett pályára, 96 gólt és 136 gólpasszt téve be a közösbe. Legjobb szezonját két évvel ezelőtt futotta, 52 meccsen 38 pontot ért el az alapszakaszban, amihez a rájátszásban még hármat pakolt hozzá. Összesen több mint 600 meccset játszott a Fehérvár színeiben, ez idő alatt tíz magyar bajnoki címet, két Interliga bajnoki címet és négy Magyar Kupát hódított el.

A játékos érthető módon elfogódottan nyilatkozott a klub honlapjának: “Nagyon büszke vagyok arra, hogy ha visszagondolok eddigi pályafutásomra, átélhettem olyan pillanatokat, mint a 2005-ös hétmérkőzéses bajnoki döntő és az utána következő ünneplés az Országalmánál, a Kontinentális Kupában elért harmadik helyünk, vagy a csapat két évvel ezelőtti, legsikeresebb EBEL-szezonja. Ezek olyan dolgok, amire mindig sokat fogok gondolni. Nagyon nehéz volt ezt a döntést meghozni, talán életem legnehezebb lépése volt, de úgy éreztem, itt az idő. Remélem, hogy a jövőben több idő jut majd a családomra. Hihetetlenül hálás vagyok a feleségemnek, a gyermekeimnek és a szüleimnek , hogy támogattak, és sok áldozatot hoztak azért, hogy ilyen magas szinten jégkorongozhassak.”