Már nagyon várom, hogy csatlakozzak a kerethez

Vas Jánosék elértek a 12 meccses osztályozós minibajnokság feléhez. A Slavia Praha egyelőre második, vagyis továbbjutó helyen áll. A válogatott csatárral a legfrissebb élményeiről, állapotáról és a közeljövő menetrendjéről beszélgettünk.

Legutóbb, a Karlovy Vary otthonában “csak” 11 és fél perc jégidőt kaptál, ami nem kevés, de mindenképpen elmarad az átlagtól. Mi volt ennek az oka?

Alapvetően négy jól működő sorunk van, de az ötödik meccsen a Litvínov ellen a mi sorunkból a csapat egyik legponterősebb játékosa, a kanadai Nathan Robinson végleges kiállítást kapott, amit hárommeccses eltiltás követett, így ez a trió megbomlott. Betettek mellénk egy olyan játékost, aki eddig nem sok feladatot kapott a playoffban. Ebben a felállásban viszont az első két harmadban nem kaptunk annyi lehetőséget, mint szoktunk. A harmadikban, amikor áttértünk a háromsoros játékra, akkor léptünk annyit jégre, mint az előző meccseken.

Hogy megy a játék?

Egyébként jól, a helyzeteink legutóbb is megvoltak, sajnos gyatra százalékkal értékesítettük őket, míg kaptunk egy peches találatot, így lett döntetlen a rendes játékidő. De az egész playoffra elmondható, hogy személy szerint nekem is jól megy, a sorunkban Robinsonnal kiválóan megértjük egymást, előnyben is mi vagyunk az első sor, eddig minden ideális.

Fotó: Mudra László

Félidőben jól áll a csapat, második a tabellán, de a neheze még hátravan. Mennyire másak ezek a meccsek, mint az alapszakaszban?

Kemény a harc feljutásért, az eddigi eredményekből és a táblázatból is látszik, hogy bármelyik csapat képes győzelmet elérni bárki ellen. Talán a Litvínov mellett mi vagyunk a legjobbak ebben a négyes csoportban. A Karlovy Varyn látszik, hogy az egész szezonban extraligás meccseket játszott, de úgy érzem, náluk jobbak vagyunk, és a Jihlavát is kétszer le kell még győzni, az sem lesz egyszerű. Úgy számolok, ha a Jihlavát és a Karlovy Varyt is megverjük idehaza, valamint idegenben el tudunk még hozni néhány pontot, legalább a második helyre jók leszünk a végén.

Mennyi időd jut a válogatottal foglalkozni?

A válogatott mindig a fejemben van, olvasom az újságokat, figyelem a srácokról jövő híreket, párukkal szót is szoktunk váltani. Már nagyon várom, hogy csatlakozzak a kerethez. Természetesen most a feljutás kivívása a legfontosabb, de a szívemben mindig a válogatotté lesz az első hely. Fontos, hogy minél jobbak legyünk, és én is minél többet hozzá tudjak tenni a csapat teljesítményéhez. Konkrét időpontot a csatlakozásomra még nem tudok mondani, április 24-én játsszuk az utolsó meccset, utána mielőbb hazautazom, ami nem lesz egyszerű, hiszen az egész család költözik Magyarországra, ezt jól össze kell hangolni, hogy tényleg mielőbb elkezdhessem a munkát a válogatottban.

Lehet arra számítani, hogy a Kazahsztán elleni az április 29-ei meccsen már a magyar válogatott mezében láthatunk?

Sok mindentől függ. Ha sikerül is időben hazaérni, nem szabad elfelejteni, hogy ez a 12 meccses feljutási rendszer a legnehezebb és legmegerőltetőbb egész Európában, kell tehát néhány nap pihenőt hagyni a regenerációra is. Hogy mindezek fényében pályára lépek-e Kazahsztán ellen, arról a szakvezetés dönt majd.