A Blackhawks bemondta az all-int
A csapat valóban dinasztikus babérokra tör, Ladd után megszerezték Ehrhoffot Los Angelesből, Fleischmannt és Weise-t Montrealból.
Komolyan nekiugrottak a címvédésnek a szeles városban, sorban cserélik el a tehetségeket és a draftjogokat tapasztalt játékosokért, készülve a 2016-os playoffra. Ennek keretében pénteken hátvédet cseréltek egyik legnagyobb nyugati riválisukkal, a Kingsszel, Scuderi és Ehrhoff is tophátvédek voltak korábban, idén azonban mindketten a farmcsapatban is játszottak. A két klub azt reméli, hogy a cserével a játékstílusukhoz jobban illő bekket szereztek, amivel elsősorban a keert mélységét kívánják növelni. Scuderinek jobban feküdhet a Kings fizikai hokija, míg Ehrhoff, aki jól kezeli a pakkot, a Blackhawks játékrendszerébe passzol jobban.
A cserével azonban még korántsem volt vége a napnak Stan Bowman általános igazgató számára. A következő ügyletet egykori kollégájával, Marc Bergevinnel ütötte nyélbe, aki ma már a Habs GM-je. Carey Price nélkül a montrealiak esélyei alaposan megcsappantak egy sikeres szezonra, így a klub a jövőre koncentrál. Michel Terrien vezetőedző kijelentette, hogy az alapszakaszból hátra lévő meccseken a fiatalok több jégidőt fognak kapni. Ebbe a koncepcióba pedig tökéletesen illik Philippe Danault. A 23 éves kanadai csatárt 2011-ben első körben draftolta a Blackhawks, mégpedig az akkor még ott dolgozó Bergevin saját javaslatára. A fiatal játékosért és egy 2018-as második körös draftjogért cserébe két kipróbált csatárt adott a Canadiens, Fleischmann és Weise nagy hasznára lehet a chicagóiaknak a rájátszásban, előbbi 50 meccsen 20, utóbbi 56 meccsen 26 pontot termelt idén.
Az látható, hogy a nyáron nehéz helyzetbe került Chicago gondjait nem lehetett egy csapásra megoldani. Tyihonov és Dano nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Aggodalomra természetesen semmi ok, hiszen a csapat így is második Nyugaton, de látszik a szándék, a playoffra a jelenleginél mélyebb keretre van szükség, Ladd kivételével elsősorban a 3-4. sorokat kívánta Bowman megerősíteni. Majd az idő eldönti, hogy mennyire érte meg a jövőt feláldozni a jelenért, ilyen múlttal mindenesetre érthető a carpe diem-mentalitás: hat év alatt a negyedik kupa vagy az ötödik döntő páratlan teljesítmény lenne, ráadásul Kane és Toews még csak most érnek a legjobb korba. A komolyabb fiatalítás várhat még akár 4-5 évet is, addig simán fel tudják tölteni a keretet. Ezt megkönnyíti, hogy a sikerek miatt Bowman helyzeti előnyben van a többiekkel szemben, a játékosok nagy része alig várja, hogy Chicagóban játszhasson, első számú célpontnak számít a kívánságlistákon. Így pedig bagóért meg lehet szerezni viszonylag értékes játékosokat, akik más esetekben érvényesíthetik a szerződésükben többnyire meglévő no move klauzulát. Szintén a fizetési plafonnal küzdő Blackhawksnak kedvez, hogy a bértömeg csak az alapszakaszban számít, a rájátszásban túl lehet lépni azt. Az mindenesetre általános vélemény a szakírók között, hogy Chicagóban bemondták az All-int!