Nem a döntő a cél, hanem a MOL Liga megnyerése

Újoncként a 2. helyen végzett a MOL Liga-alapszakaszban a MAC Budapest. Az első helyezett DVTK Jegesmedvék teljesítményét már méltattuk, a mögötte záró fővárosiakról viszont nem esszét írtunk, inkább interjút készítettünk Majoross Gergely vezetőedzővel.

A szezon eddigi részében bebizonyosodott: volt értelme két hazai csapattal bővíteni a magyar bázisú bajnokságot, hiszen a MAC és a Fehérvár AV19 is komoly játékerőt képviselt, egyértelműen emelték a színvonalat. A budapestiek a miskolciakkal párban egy idő után el is húztak a mezőnytől, és végig versenyben voltak az első helyért. Stabilan mentek előre, nem kevesebb, mint öt csapattól nem kaptak ki egyszer sem, igaz, másfelől viszont a címvédőt nem tudták legyőzni. Kiváló légiósokat sikerült igazolniuk a védelembe és a támadók közé is ? ők lőtték a legtöbb és kapták a legkevesebb gólt ?, kapusaik megbízhatóan fogtak, és külön elismerésre méltó, hogy a liga legeredményesebb U23-as és U20-as játékosát is ők adták. Bónuszként komoly sanszok vannak arra, hogy tinédzser bekkjük a nagyválogatottban is szóhoz jusson néhány napon belül.

Majoross Gergelynek minden konkrét ? és egyik-másik esetben kissé talán pikáns ? kérdést feltettünk, ami eszünkbe jutott. Elsősorban nem a múlt érdekelt bennünket, hanem a jelen és a jövő.

Elégedett a MAC Budapest alapszakaszvégi helyezésével?

Nem szeretem az “elégedett” jelzőt, mert nem elégedhetünk meg soha. Hiszem, hogy az a legfontosabb, hogy haladjunk előre, hogy mindig akarjunk többet, jobbat. Ezt nemcsak egy szezonon belül tartom fontosnak, hanem egy pályafutás során, sőt egy életen át is. Az biztos, hogy nagy dolognak tartom és boldogsággal tölt el az aktuális részeredmény. Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen formában hozzátett ehhez.

Elégedett azzal, ahogyan a csapat játéka fejlődött, és ameddig ezen a téren eljutott?

Meglepett, hogy ilyen gyorsan tudtunk haladni a tervek szerint. Ez a csapat rendkívül nyitott, gyorsan tanul, és mentálisan kiemelkedően fegyelmezett. A taktikai elemek elsajátítása nem nehéz dolog, ezek megvalósítása már lényegesen összetettebb feladat. De van ennél egy sokkal nagyobb kihívás. Kell tudni változtatni azon, hogy tizedmásodpercek alatt milyen döntést hoz egy játékos a koronggal, vagy anélkül. Amikor ebben sikerült áttörést elérni, akkor léptünk meg a mezőnytől. Sokkal jobban kezeljük a kockázatot, mint a szezon elején. Az egyik legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy mi kapjuk a legkevesebb gólt az alapszakaszban. Ezt sikerült elérni, és emiatt nagyon büszke vagyok a csapatra.

Fotó: Mudra László

Számított arra előzetesen, hogy a Miskolccal együtt kimagaslik majd a mezőnyből a MAC is?

Amikor igencsak megkésve elkezdtük az építkezést, akkor semmi sem szólt amellett, hogy kiemelkedőt nyújthatunk a szezonban. Június elején derült ki, hogy indulhatunk a MOL Ligában, és ez óriási feladat elé állított minket. Nagyon kevés idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy új csapatot építsünk. A Miskolc lehetőségei kiemelkedőek, ami nagyon jó, így kiemelkedően erős keretet hoztak össze, megérdemelten nyerték meg az alapszakaszt. Nekünk egy előnyünk volt az indulásnál, mégpedig a tiszta lap. Biztos vagyok benne, hogy a szakma, a ?játékospiac? pozitívan értékeli az elmúlt évünket, és vonzó célpont leszünk a jövőben. Mindezek tükrében kétségkívül kiváló részeredmény ez a második helyezés.

Kik nyújtották a legtöbbet a csapatból?

A legtöbb résztvevő kiemelkedőt nyújtott a maga területén. A vezetőink nyugodt légkört teremtenek, nálunk nem rohangál be senki az öltözőbe, ha valami nem úgy megy, ahogy elképzeltük. A játékosok, a stáb, az edzők egyaránt mindennap azon dolgoznak, hogy a lehető legmesszebb jussunk. Azt gondolom, a légiósok kiválasztása kiválóan sikerült, nemcsak jó játékosok, hanem fantasztikus személyiségek érkeztek személyükben. Kulcsfontosságú, hogy Tokaji Viktor igazi szellemi vezére ennek a csapatnak. Tulajdonképpen soha semmi gondunk nem volt a morállal. Nagyon örülök, hogy vele dolgozhatunk. Pozsgai Tamástól sokat vártunk, és talán ennél is többet kaptunk, kiemelkedően stabil teljesítménye biztos alapot adott. Bálizs Bence az első igazolásaink egyike volt, szerettünk volna egy olyan kapust, aki amellett, hogy tartást tud adni egy újoncnak, jó példakép lehet a fiatal kapusainknak. Olyan, aki segít nekik abban, hogy profivá váljanak. Arany Gergő nagyon sokat fejlődött, bebizonyította, hogy a jövőben egyre nagyobb terhet lehet rá tenni. A fiatalok közül Stipsicz Bence és Terbócs István tudott igazán berobbanni a MOL Ligába. Ha ők nem tudták volna ezt megugrani, nem lett volna elég mélység a keretünkben ahhoz, hogy így kiemelkedjünk a mezőnyből. Rajtuk kívül Tóth, Schmál, Egyed és Nagy Patrik, valamint a sérüléséig Silló Arnold tudott nagyokat lépkedni előre. Sikerünk fontos összetevője, hogy minden fiatal kiemelkedően sajátította el az emberhátrányos játék csínját-bínját, és ezt a rendkívül fontos elemet legnagyobb részben ők oldották meg. Nagy Krisztiánnak és Roczanov Dezsőnek is előrébb kellett lépnie a tavalyi szerepkörükhöz képest, és azt hiszem, mindketten igazolták, hogy alkalmasak a feladatra.

Kik fejlődtek a legtöbbet?

Nagyon sok időt töltöttünk a fiatalok egyéni fejlesztésével. Nemcsak technikai képességekben, hanem egyéni taktikai részletekben és fizikai képességekben is sokat fejlődtek. Nagyon motiváltak, mindannyian sokat tesznek azért, hogy egyre jobb játékosokká váljanak.

A fiatalok beépítésével elképzeléseinek megfelelően sikerült haladni?

Nemcsak azt tartom fontosnak, hogy hányan robbantak be vagy ragadtak meg a MOL Liga szintjén, hanem azt is, hogy hány srácnak adatott meg a bemutatkozás lehetősége a felnőttek között, hogy milyen sokan szagolhattak bele egy valóban profi csapat mindennapjaiba, és válhattak egy ilyen siker részeseivé. Arról nem is beszélve, hogy ez milyen hatással van a MAC Akadémián dolgozó több száz gyerekre, fiatalra.

Stipsicz máris meghívót kapott a nagyválogatottba. A fiatalok közül kiknek lehet rajta kívül esélyük erre?

Bence kiegyensúlyozottan, nagyon magas szinten teljesít első felnőtt szezonjában, kíváncsian várom, hogy mire lesz képes a válogatottban. Egyelőre azt gondolom, egyedül Terbócs István áll még közel ahhoz, hogy meghívást kapjon. Minden képessége megvan ehhez, csak a részletekben kell tovább fejlődnie. Sokat dolgozunk ezen vele minden mérkőzés után. Az összes jó és rossz mozzanatot kielemezzük videón, amit aztán a javításokkal együtt meg is kap, így bármikor tud foglalkozni a teendőivel otthon is. A legnagyobb különbség a felnőtt és a junior hoki között a részletekben rejlik. Ezeken kell a legtöbbet dolgozni a fiatalokkal annak érdekében, hogy helyt tudjanak állni.

Olyanok is vannak, akik csalódást okoztak?

Kangyal Balázs segítségével alakítottuk ki a keretet, és azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk. A forrásaink mennyisége átlagos, ami az első évben nagy dolog, és azt hiszem, kiválóan használtuk fel azokat. Mindezt csak azért jegyzem meg, hogy mindenki értse: szabad kezet és nagyon izgalmas kihívást kaptam. Így minden rossz teljesítmény az én felelősségem is, nemcsak a játékosoké. Természetesen voltak a csapatban várakozáson alul teljesítő játékosok, de a legjobb az az egészben, hogy csak most jön a lényeg. Még mindenki bizonyíthat, javíthat, megmutathatja, hogy jövőre is itt szeretne jégkorongozni.

A legtöbb csapat keretében voltak változások menet közben ? néhol nem is kevés ?, a MAC-nál nem. Nem merült fel, hogy szükség lenne ilyesmire?

A magyar játékospiac igen szűk. Sok játékos jelentkezett be hozzánk szezon közben, köztük három-négy olyan is, akit szívesen láttunk volna, de mivel eredeti klubjuk nem engedte, nem igazoltuk le őket. A légiósoknál könnyebb változtatni, ott hatalmas a piac, és voltak is nálunk olyanok, akik gyengébben kezdték a szezont. De mi nem elküldtük őket, hanem dolgoztunk velük, annak érdekében, hogy jobbak legyenek. Azt is fontosnak tartom, hogy megmutassuk a nemzetközi piacnak is, hogy nálunk tudatos munka folyik, vállaljuk a felelősséget a döntéseinkért. Ennek ellenére biztosan elő fog fordulni, hogy szezon közben változtatni kell, de minél kevesebbszer tesszük, annál jobb lesz a hírünk.

Az sem jutott eszükbe, hogy a rájátszásra hozzanak még húzóembereket?

Veszélyes dolognak érezném ezt. De ha lett volna olyan, aki nagy segítségünkre lehetett volna, akkor elgondolkodom. Ám csak olyan ember lett volna érdekes, aki mondjuk egy teljes sor teljesítményére nagy hatással van. Nem volt ilyen a képben, ezért nem igazoltunk.

Stabil volt a MAC, öt csapattól egyszer sem kapott ki, az esetek túlnyomó részében ingadozások nélkül érvényesítette a papírformát. Ezt hogyan lehet elérni?

Érdekes a kérdése. Az indulás előtt még az volt a kritika a MAC-cal és a Volánnal szemben is, hogy le fogják húzni a színvonalat, nem lesznek versenyképesek. Majd elindult a két csapat, az egyik átlagos, a másik annál kevesebb pénzből, és most azt mondjuk, hogy az UTE vagy a Csíkszereda legyőzése papírforma. Ez igencsak hízelgő ránk nézve. Egyébként azt gondolom, az a legfontosabb, hogy rendszerben játszunk. Ennek köszönhető a stabilitás. Mindenkinek vannak rosszabb napjai, előfordul, hogy nem működik magától a gépezet, de ha van egy pontosan kialakított játékrendszer, arra mindig lehet támaszkodni. Ha nincs ilyen, vagy a játékosok nem tartják magukat hozzá, akkor nagy lesz a teljesítményingadozás.

A más ellenfelekkel szemben labilisabb Miskolcot viszont egyszer sem sikerült legyőzni. Miért?

Mind a hat alkalommal közel álltunk ehhez, de egyszer sem sikerült. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy legyen még alkalmunk erre az idén, bízom benne, hogy ki tudjuk harcolni az esélyt. A DVTK lehetőségei kiemelkedőek, ennek megfelelően a játékoskeret is elképesztően erős. A közelmúlt sikereinek köszönhetően magabiztos, hittel teli légkör alakult ki náluk, és nem utolsó sorban sok nagy csatát éltek már meg a játékosok, ilyen szempontból sokkal több náluk a tapasztalat. A hat egymás elleni mérkőzés fontos tapasztalat volt nekünk, sokat fejlődtünk ezeken a meccseken. A rájátszás minden összecsapása segíteni fog bennünket abban, hogy kiélezett helyzetekben is egyre jobban teljesítsünk. Mindent meg fogunk tenni, hogy még játszhassunk a DVTK ellen, és biztos vagyok benne, hogy amikor odajutunk, képesek leszünk legyőzni őket. A kérdés csak az, hogy hányszor.

Sokan mondják, hogy igazán komoly kihívást csak a Miskolc elleni meccsek jelentettek, amelyek kiemelkedő színvonalat hoztak az összes többihez képest. Ez így van?

Az elején minden mérkőzés komoly kihívás volt a számunkra, de a mi fejlődési görbénk igen meredek lett, így megléptünk a többi csapattól. De a Fehérvár elleni összes mérkőzés is kiváló volt, nemcsak a DVTK-rangadók segítettek minket. A többi ellenféllel szembeni meccseket is hasznosnak nevezném – pár kivétellel -, hiszen ezeken a fiatalok még több lehetőséghez jutottak, és ki tudtunk próbálni akár 16-17 éves srácokat is. Mindig megpróbálunk mindent kihozni az adott helyzetből, nagyon hasznos alapszakaszon vagyunk túl.

A rájátszásban nyilván a döntő a cél. Fel vannak készülve arra is, hogy az elődöntőben esetleg egy EBEL-esekkel megerősített Volán lesz az ellenfelük?

Nem a döntő a cél, hanem a MOL Liga megnyerése. Azt hiszem, senki nem gondolt arra a lehetőségre, hogy a Volán nem jut be az EBEL-rájátszásba, de sajnos megtörtént, és nem elsősorban azért mondom ezt, mert így heten-nyolcan is lejátszhatnak onnan. A Volán jövője, a válogatott és a magyar jégkorong szempontjából sem örömteli tény ez. Nem tartom szerencsésnek a szabályozást ilyen formában, hiszen nehéz készülni a Volánból. De fel fogunk készülni tisztességesen, és nem foglalkozunk azzal, hogy akár meccsenként is jelentős változások lehetnek az ellenfél keretében.

Merre megy a MAC a szezon után? Lesz EBEL? Ha EBEL lesz, akkor is lesz MOL ligás MAC?

Az előjelentkezésünket beadtuk, meglátjuk, mit hoz a jövő. A MOL Ligában mindenképpen indulni fogunk, és mindenképpen jó csapatunk lesz. EBEL-indulás esetén meg több fiatal fog lehetőséget kapni, de jól megválasztott légiósokkal és egy év tapasztalattal a hátunk mögött erős csapatunk lesz a MOL-ban is.

Fejlődött a MOL Liga az előző évekhez képest? Ha igen, mi kellene ahhoz, hogy ez a fejlődés látványosabb legyen?

Nagy a lehetőség a fejlődésre, azt hiszem, ezt a két újonc bebizonyította. Ha jó légiósokkal és néhány igazolással ide lehet jutni, akkor kijelenthető: nem kell csoda ahhoz, hogy emelkedjen a színvonal. A MOL Liga vezetése dolgozik azon, hogy a jelenleginél stabilabb alapot hozzon létre, de szerintem ennél is fontosabb, hogy a klubokban zajló munka fejlődjön. Nem több pénzre van szükség, hanem a források hatékonyabb felhasználására, jobb szakmai munkára, színvonalasabb marketing- és egyéb tevékenységre, ahhoz, hogy minél többen legyenek kíváncsiak a magyar bázisú bajnokságra. Ha ez megvalósul, akkor kisebb lesz a különbség a csapatok között, emelkedni fog a színvonal, kiélezettebb lesz a verseny, így képes lesz szintet lépni a liga.