A tökéletes büntető nyomában

 

Sok-sok videó segítségével alaposan kielemezzük a hoki egyik leglátványosabb, ugyanakkor legbizonytalanabb kimenetelű elemének összetevőit.

Habár a hosszabbítás rendszerének megváltoztatásának célja a szétlövések számának csökkentése volt, és a szabálymódosítás a szezon első felében sikeresnek tűnik, a büntetőlövések továbbra is fontos részét képezik a hokinak. Ugyanakkor vannak a témának specialistái, nem feltétlenül a leggólerősebb játékosok a legjobb büntetőzők is. Ott van például Ovecskin, minden idők egyik legnagyobb góllövője, aki átlag alatt teljesít, míg a másik oldalon Brad Boyes, aki orosz kollégájához nemigen mérhető, mégis jóval sikeresebb ebben a műfajban. Nemrégiben olvastunk egy cikket Jack Han tollából, aki összeszedte a sikeres büntetőlövés legfontosabb tényezőit. Han a McGill Martlet hokicsapatának videós és statisztikai elemzője.

Az alapkérdés tehát az, hogyan lehetséges, hogy Ovecskin ennyire rossz, Boyle pedig ennyire jó a szétlövések során? Először is le kell szögezni, hogy az NHL alapszakaszában a meccsek mindössze 14%-a dőlt el szétlövésben, ez az arány a szabályváltozásokkal tovább csökkent, ami komoly módszertani problémát jelent az igazán komoly kvantitatív statisztikai elemzések elkészítésében, hiszen egyszerűen nincs meg a kellő számú megfigyelés ehhez. Emellett a hokiban eleve sokkal összetettebb dolog büntetőt lőni, mint mondjuk fociban vagy más sportágakban, ami tovább nehezíti a tudományos igényű elemzést. A szerencse-faktor tehát szerencsére nem zárható ki teljesen az egyenletből.

1-es számú sikertényező: Gondosan megtervezett terv mérnöki pontosságú végrehajtása
Az egyik ok, ami miatt Ovecskin csak átlag alatti teljesítményre képes az az, hogy ő általában nem csak páratlan lövőtechnikával rendelkezik, de viszonylag sok lövést is ereszt meg. A büntetőzés logikája ezzel éppen ellentétes: itt egyetlen lehetőségről van szó, amikor legtöbbet egy jól kigondolt terv segít a játékoson. Habár a jégkorongban általánosságban igaz, hogy minél több lehetőséget tartasz meg magadnak, a kapusnak annál kevesebb esélye lesz a védésre, a büntetőlövésekre ez nem feltétlenül igaz. Olyan konzisztensen átlag felett teljesítő specialisták, mint Boyes, Vrbata vagy Parenteau példája mutatja, hogy 1-2 nagyon egyszerű, ám jól begyakorolt figurával szemben a legtöbb kapus tehetetlen. Nézzük meg, miről is van szó!

A ?Vrbata?
Lövőcsel tenyeressel, majd fonákkal felhúzza.

A ?Parenteau?
Lövőcsel tenyeressel a rövidre, majd lövés tenyeressel a hosszúba.

A ?Boyes?
Elhúzza rövid fonákra, majd visszateszi tenyeres hosszúra.

Tanulság: Jó dolog, ha bizonytalanságban tartod a kapust, de még jobb, ha a magad számára a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsíted a dolgokat.

2-es számú sikertényező: Legyél veszélyes kötényre
Közhely, hogy a hokiban 5 klasszikus helyen keresztül lehet a hálóba juttatni a korongot: bal alsó és felső, jobb alsó és felső, kötény. Amennyiben a játékos úgy viszi a korongot a kapura, hogy a hálóőrnek komolyan számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy ellenfele kötényben lövi el a korongot, akkor a másik négy opciót egyszerre lehetetlen tartania. Ezt legjobban korunk szétlövéseinek koronázatlan királyának, T. J. Oshie-nek a példáján keresztül lehet demonstrálni.

Amint látható, az első két lövés a ?Boyes? egy-egy variációja, míg közel nem ér és váratlanul beteszi a teljesen tehetetlen Luongo lába között a kapuba a korongot. Az összeállítás maradék részében Oshie mindig ugyanazokkal a lassú kanyarodásokkal közelít a kapu felé (összhangban az 1-es pontban elmondottakkal), a bajuszhoz érve pedig többnyire legalább három lövési lehetőség közül is választhat, köztük a köténnyel, ami mindig nehézzé teszi a kapusok számára a felkészülést. Gustav Nyquist szokott még gyakran próbálkozni ilyesmivel, de ő kevésbé optimálisan megtervezett módon, így ha összejön, nagyszerű, de ha a kapus tudja, hogy mi következik, akkor rá tud készülni és onnantól nehéz más lövési opciót választani.

3-as számú sikertényező: Használd a fonákodat
Ehhez egy Patrick Kane-videót mutatunk, érdemes külön is figyelni arra, hol helyezkedik a korong Kane korcsolyájához képest. A felvétel hátulról mutatja a mozdulatot, így különösen jól látszik, miért is olyan hatékony lövés ez.

Amint látható, az oldalirányú korongvezetés a kulcsfontosságú: a pakk eredetileg Kane bal korcsolyáján kívül helyezkedik el, Lehtonen úgy helyezkedik, hogy a tenyeres lövést foghassa, de aztán Kane egy pillanat alatt átvarázsolja a korongot a jobb korcsolyáján kívülre és azonnal felemeli fonákkal, a kapus tehetetlen. Természetesen nem mindennapi képességek kellenek ahhoz, hogy valaki ezt korongvesztés nélkül meg tudja csinálni, de ha sikerül, akkor a lövés pozíciója két-két és fél méterrel is arrébb kerülhet, ami gyakorlatilag lekövethetetlen a kapus számára.

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

   H I R D E T É S
Eseménynaptár
március 22., péntek
EL 17:30 BRAGYE 5-3VÉGE
EL 18:30 FTCSCC 2-4VÉGE
március 23., szombat
EL 14:05 FTCSCC 6-1VÉGE
    • M4 SPORT+
EL 17:30 BRAGYE 1-2VÉGE
március 24., vasárnap
AL 16:00 ASPLHL 5-2VÉGE
AL 18:30 ETOSZG 8-4VÉGE
március 26., kedd
EL 17:30 GYEBRA 0-2VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 4-0VÉGE
március 27., szerda
EL 17:30 GYEBRA 4-1VÉGE
EL 17:30 SCCFTC 1-4VÉGE
március 29., péntek
EL 17:30 BRAGYE 
EL 18:30 FTCSCC 
március 31., vasárnap
EL 17:30 GYEBRA 
EL 17:30 SCCFTC 
Partnerünk
Archívum